-
pPéldául úgy, hogy menjünk szembe az emberek igényeivel, és tiltsunk meg olyan dolgokat, amik népszerűek és pénz is van bennük./ppMár a filmtörténeti okokból is kiváló emKeresztapa/em maffiózói is abból éltek, hogy illegális szerencsejátékokat szerveztek - majd ezt követően persze legális tevékenységeket is folytattak, de azért az alapot ez adta. A szerencsejáték ugyanis nem szép dolog: sokan rengeteg pénzt költenek el, hogy hátha nyernek, és ez a rengeteg pénz bizony nem kerül visszaosztásra, ott marad a szervezőknél./ppPersze emiatt szabályozni kell: mennyi legyen a minimálisan visszaosztandó pénz, aztán mennyi legyen a kiszabható adó - de még jobb, ha senki nem szervez szerencsejátékot, csak az állam! Az a tuti, az biztosan jó lesz mindenkinek./ppPersze ha valami monopol helyzetbe kerül, akkor már nem kell versenyeznie, így aztán csak azt csinál, amit akar, és nem azt, amire igény van. Itt van például a hazai pénznyomda, a Szerencsejáték Zrt. Évek óta nem képesek modern és használható webes megoldásokat fejlesztetni, miközben nem is lehet bármire sportfogadást kötni. Le vannak maradva, minimum 5 évvel./ppPersze jött a konkurencia. Nemcsak ide, de egész Európába, hiszen van ez az EU izé, meg szabad vállalkozás, meg határon túlnyúló jogok, meg egyéb hangzatos izék. Így ha valaki mondjuk Máltán csinált egy céget, akkor a Máltán megkapott jogok egész Európában (pontosabban az EU területén) érvényesek. Ha csinál valaki egy szerencsejátékkal foglalkozó céget, akkor az működhet mindenhol./ppEmiatt persze megint felállt az a helyzet, hogy magánzsebbe mentek a pénzek. És jött a Bwin, meg a pókerversenyek, és még számtalan egyéb pénzköltési lehetőség./ppNa, ennek akar véget vetni az Európai Legfelsőbb Bíróság (EuGH), legalábbis ahogy az a href=http://www.sg.hu/cikkek/69739/nehez_idoszakra_szamithatnak_a_szerencsejatek_oldalakSG.hu/a írja./pblockquotepAz EuGH a múlt héten mondta ki, hogy bármelyik európai uniós tagállam betilthatja a bwin és más hasonló szolgáltatásokat, ha úgy ítéli meg, hogy az intézkedés segítségével megakadályozhatók az online csalások és más internetes bűncselekmények./p/blockquotepEzek után lesz némi jogalapja az országoknak, hogy betiltsák a mindenféle külföldi cégeket./ppMár csak az a kérdés: komolyan azt hiszik, hogy ezzel vége? Komolyan azt hiszik, hogy egy ilyen tiltással majd nem fognak az emberek játszani? Mert az lesz ebből, hogy jól elbújnak a hatóságok elől a cégek, és mostmár esélyük sem lesz senkinek arra, hogy ellenőrizze, szabályozza azokat./ppDe legalább így sikerült megint egy látszatintézkedést hozni, adni a szarnak egy pofont, úgy jól EU szinten, és némi pénzt gyártani az illegális gazdaságnak./ppTényleg nem ártana, ha a törvényeket hozó és azokat végrehajtató emberek nagyon gyorsan elkezdenék megtanulni, mi is ez az internet, és hogyan is működik valójában.../p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/09/15/hogyan_erositsuk_a_szervezett_bunozest#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1383566 border=0 //a/p
-
pÉppen délutáni tárgyalásra mentem, amikor jött a hír: közös megegyezéssel távozik az Origo Zrt. vezérigazgatója, Fischer András./ppVan már cikk a a href=http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=24625Kreatívon/a és persze az a href=http://www.origo.hu/uzletinegyed/befektetes/20090904-valtozas-az-origo-zrt-elen.htmlOrigón/a is, ott elérhető a teljes hír. Én csak nagyon röviden kommentálnám:/ppa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/08/25/tulelesre_jatszaniElkezdődött/a. /p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/09/04/breaking_tavozik_az_origo_zrt_vezetoje#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1360192 border=0 //a/p
-
Posted: August 25th, 2009, 10:19pm CEST by Konrad
pNincsenek se jó, se rossz hírek a piacon. Nincs már a href=http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=24510MOHI/a, nincsenek sikerjelentések, vannak viszont olyan jelek, amik nem tetszenek. Igazából pletykák. Suttogások. Ilyen-olyan meg nem erősített hírek./ppHogy éppen ki akar tönkremenni, ki mit akar kiszervezni, minek mi az ára de nem veszi meg senki, és igazából: mindenki a túlélésre játszik./ppMi lehet ebből az igaz? Franc se tudja. Komolyan kell ezt venni? Még ez se biztos. Talán nem lesz semmi az egészből, és csak évek múlva egy sörözés közben derül ki, hogy tényleg baj volt (van)?/ppMindenesetre pletykák vannak. Az is lehet, őszi meglepetésekre kell számítanunk./ppMég nincs vége a válságnak. /p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/08/25/tulelesre_jatszani#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1338336 border=0 //a/p
-
Posted: August 5th, 2009, 10:01am CEST by Konrad
pAmikor valaki úgy általában nézi a hazai internetes piacot, akkor nagyon hamar arra a megállapításra jut: néhány mogul itt jól berendezkedett, vannak kiszolgáló és másodhegedűs oldalak, és van egy nagyon széles futottak még kategória./ppAztán jó sok időnek kell ahhoz eltelnie, hogy kiderüljön: vannak itt független vagy részben független részpiacok. Mert hiába van vezető helyen az Origó-Index-Sanoma, hiába van nagy forgalma az Adaptive-EVO duónak, vannak területek, ahol ők sehol nincsenek. Vagy ha vannak, akkor sem túl erősek./ppPéldául az autós részpiac: piacvezető a Használtautó.hu, a tulajdonosok félig az alapítók, félig a Lapcom. Vagy az ingatlan piac: piacvezető az Ingatlan.com, az alapítók tulajdonában. Aztán itt van az árverező oldalak: piacvzető a Vatera+TeszVesz, a dél-afrikai Naspers tulajdonában, az Allegro csoport részeként./ppÉs ezekben a részpiacokban, ezekben a szűk szegmensekben ha valaki piacvezető, akkor az anyagilag sem áll rosszul. És például tud terjeszkedni is, ha akar. Ahogy azt a href=http://hirek.prim.hu/cikk/74129/tette/a most az Allegra csoport, és így már az Árukereső.hu is hozzájuk tartozik./ppEz pedig így elég fontos lépés lehet: a hazai e-kereskedelmi piac nagyágyúi az árverési oldalak, és sokkal fontosabb szereplők az árösszehasonlítók, mint maguk az áruházak. Vagyis errefelé haladva az Allegra csoport lassan komoly tényezővé válik./ppFigyelni kell rájuk! /p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/08/05/reszpiacok_idehaza#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1289266 border=0 //a/p
-
Posted: July 30th, 2009, 9:56pm CEST by Konrad
pBár nem teljesen online marketing, de azért a href=http://win7.buzz.hu/archives/2009/07/28/neked_fizetnek_a_7-ert/ezen/a napok óta agyalok:/pblockquotepazért érik meg nekik fizetni a Windows 7 eladásáért, mert egy belső kutatásuk kimutatta, hogy a 7-et mutató felhasználók jóval kevesebb szakmai és garanciális segítséget kérnek, mely nagyjából 5 fontnyi megtakarítást hoz a cégnek vásárlónként/p/blockquotepKét megjegyzésem van ezzel kapcsolatban:/pulliVan olyan belső rendszered, ami ilyet képes lenne kimutatni (természetesen a saját szakmádban)?/liliVajon mennyire lenne jellemző egy hazai cégre, hogy az így nyert töbletet odaadja a vásárlóinak?/li/ulpOké, persze, a fenti hír nagyon jó reklám az adott cégnek, azaz nem szabad csak a leírt tényt figyelni. De ettől még nagyon elgondolkoztató, mennyire másképpen gondolkodnak ott az ügyfélkiszolgálásról./ppA másik gondolatom pedig az, hogy lám, mennyire fontos, hogy problémás terméket árulunk-e, vagy olyat, ami tökéletes(ebb)./p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/07/30/messze_vagyunk_mi_ettol#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1278526 border=0 //a/p
-
Posted: July 27th, 2009, 3:58pm CEST by Konrad
pPár napja írtam a a href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/07/20/a_fizetos_tartalmak_kisertetefizetős tartalmak kísértetéről/a, amiben kifejtettem, miért nem valószínű, hogy az eddig ingyenes tartalmak tömegével fizetőssé válnak. És bár újabb média mogul a href=http://itcafe.hu/hir/internet_sajto_elofizetes.htmlszólt az ügy érdekében/a, mégis azt gondolom, nem nekik lesz igazuk./ppMert most is kibújt a lóláb, szépen vaskosan. Nincs új ötlet, a régit eröltetik:/pblockquotepRobert Iger elnök-vezérigazgató biztos abban, hogy a fogyasztók igenis hajlandóak a minőségi tartalomért fizetni, csakúgy, mint a hagyományos média esetében./p/blockquotepNa jó, de ha így nem lesz igazából pénz, akkor miért lenne hajlandó fizetni a felhasználó? Mert a reklámbevételek csökkennek, várhatóan tovább diverzifikálódnak, és valami üzleti modellre szükség lesz./ppstrongSzóval: mégis, miből lesz pénz?/strong/ppAmennyire egyszerű a kérdés, annyira nincsen rá pontos válasz. De ha megnézzük, hogy miért hajlandó fizetni a felhasználó, akkor azért látszik pár dolog. Összeszedtem néhányat:/pulliexkluzív tartalom/lilikonkrét termék/lilivalamilyen szolgáltatás/lilidivat/li/ulpÉs akkor lássuk egyenként:/ppstrongExkluzív tartalom:/strong lehetne sorolni, mi tartozik ide. Egyedi cikkek, adatbázisok, képek, videók, filmek... de fölösleges. Exkluzív tartalom az, amit máshol ingyen nem lehet megkapni. Ennyi. Ilyenből pedig kevés van. Lásd zenék és filmek torrenten, hírek és elemzések blogokon, adatok és információk a közösségi hálózatokon. Vagyis nehéz exkluzív dolgot csinálni, bár nem lehetetlen. De ez nem a tömegeknek fog menni, ez mindig egy-egy réteget fog kiszolgálni./ppstrongKonkrét termék:/strong azért így írtam, mert ez valami olyan, amit kézbe fog a felhasználó. Egy könyv. Vagy DVD. Vagy egy bögre, egy póló, sapka. Esetleg a csengőhang. Tehát olyan valami, ami nehezen koppintható, kézbe fogható (kivéve a csengőhang, de az meg a jellegénél fogva mégis termék). A termék eladás persze költséges, és nem is fog működni mindenkinek. De pl. egy Index.hu vagy egy Turulcsirip hozhat ilyen bevételt - akár nemcsak közvetlenül, hanem a filmstúdiók példáját követve - licen díjakból. Vagyis ha Tóth Benedek azt mondja valakinek, hogy gyárthat Turulcsirip pólót, de ezért fizessen, mert a védjegy az övé. Minél ismertebb egy tartalomszolgáltatás, minél trendybb, annál több ilyen bevételre tehet szert./ppemÉn pl. vevő lennék az Index.hu kizárólagos merchandising jogaira, igaz, elsősorban jutalékos formában.../em/ppstrongValamilyen szolgáltatás:/strong például sms értesítő, ha egy adott témában cikk jelenik meg. Vagy sajtófigyelés (élnek is ebből cégek). Vagy leválogatott információk. De például lehet az is, hogy egy platform üzemeltetése (ilyenre példa talán a a href=http://ppo.huppo.hu/a, ami egy fizetési rendszerre épülő szolgáltatás értékesítő portál, önmagában is előfizetési díjért). A lényeg: olyan valamit adjon, ami bár külön-külön ingyen elérhető, de az adott formában nem. Ez lehet rendszerezettség, lehet gyorsaság, lehet bármi más. Például ha lenne fizetős keresés a Google-ben, és az kerülne pénzbe, hogy egy bonyolult logikai keresés lefusson. Mondjuk ilyen bonyolultsággal: az európai országok GDP-je, átlagos internet előfizetési díjai, ugyanezek országok korfája és népessége, valamint az átlag iskolázottság. Ez mind kikereshető, legalább 1-2-3 óra (kinek mennyi) idő. Ugyanakkor ha ezt elküldöm egy címre, és megvan 1-2-3 óra múlva mondjuk 5 euróért, miközben tudtam dolgozni, akkor fizetnék érte. Sőt, akár többet is./ppstrongDivat:/strong ez talán a legérdekesebb pénzszerzési megoldás. Amikor meglovagolunk egy-egy divathullámot, egy-egy átmenetileg érdekes dolgot. Ez persze kb. ugyanaz, mint a termék, de extraprofitot hozhat. Ilyen lehetett volna az, ha március 15. után hirtelen elkezd mondjuk az Origó Sün-ös pólókat árulni. Vagy ha a HVG a Goldenblog Twitterverseny kapcsán Szavazz rám! pólókat adna el. Jól látható, hogy ezen is lehet keresni, igaz, csak egy ideig, de addig sokat./ppTudom, a fentiekből nem lehet fenntartani egy 40-50 fős szerkesztőséget. De jól mutatja, van más út az előfizetésen kívül is, és szerintem abból sem várható olyan fene nagy bevétel. Nem hiszem, hogy ezen kellene rugózniuk a portáloknak. Inkább keressenek nekik és legfőképpen az olvasóiknak is megfelelő modellt, és azzal egészítsék ki a reklámbevételeket./ppMindenki jobban járna./pp /p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/07/27/megis_mibol_lesz_a_penz#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1271584 border=0 //a/p
-
Posted: July 23rd, 2009, 4:41pm CEST by Konrad
pAzt mondtuk, jó lesz ez a válság, mert majd tisztítja a piacot. Ezt a tisztítást pedig úgy értettük, hogy majd a gagyi eltűnik, és marad a minőség./ppRossz hírem van./ppVagy azért, mert olcsóbb, vagy azért, mert olyan szívós, mint egy kerékpáros a nagykörúton, de a gagyi itt maradt velünk. Sőt, néha olyan érzésem van, a gagyiból lesz egyre több... Mert ugye válság van, kevés a pénz, és kevés pénzből pont nem a jó minőséget lehet megcsinálni./ppIsmerős a mondás: strongmi gyorsan, jó minőségben és olcsón dolgozunk/strong, ezek közül bármelyik kettőt lehet választani! Hát, manapság mindig olyan választás történik, amelyikben az olcsó benne van.../ppDe a pénztelenség rányomja a bélyegét a fejlesztésekre egyébként is: kevés dolog fejlődik, kevés új dolog születik, valahogy a vállalkozási kedv is lanyhult. Elhittük, hogy válság van, és ez kiterjedt azért az internetre is./ppSajnos tehát a válságnak nem lett nyertese a minőség. Sőt, félve merem leírni, de az is lehet, a válság vesztese lett a minőség./ppVagy csak én vagyok túl pesszimista?/p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/07/23/a_minoseg_a_valsag_nyertese#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1261497 border=0 //a/p
-
Posted: July 20th, 2009, 1:30pm CEST by Konrad
pemKísértet járja be az internetet – a fizetős tartalmak kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi internet minden hatalma: a felhasználó és a szolgáltató, radikálisok és tartalommegosztók./em/ppDe vajon miért? Miért akarnak a tartalomgyártók most a href=http://karma.blog.hu/2009/07/20/online_sincs_kommunizmuspénzt kérni/a olyanért, emiért eddig nem kértek pénzt? És a másik oldal vajon miért nem akar adni olyanért pénzt, ami neki elvileg kell, amire szüksége van?/ppVagy az is lehet, félreértünk, esetleg összemosunk dolgokat?/ppElőször is oszlassunk el egy tévhitet: az interneten nemcsak ingyenes tartalom van. Sőt, nagyon sok értelmes és érdekes tartalom van pénzért. Idehaza is, külföldön is. Ezek jellemzően adatbázis-szolgáltatások, exkluzív cikkek, hírarchívumok. Olyan tartalmak, amik nem kellenek a nagy tömegeknek, akiknek viszont kell, azok meg tudják fizetni./ppMásrészt az interneten van egy nagy-nagy fétis: a látogatottság fétise. Ez annyira fontos, hogy sokan mindent alárendelnek: minőséget, erkölcsöt, társadalmi elvárásokat. Egy dolgot nem: a pénzt. Mert a pénz bizonyos határok között a látogatottságra izgul. Például hazai viszonylatban napi 30 ezer egyedi látogató alatt nem nagyon állnak szóba portállal az ügynökségek.../ppA látogatottság persze úgy érhető el, ha sokak számára érdekes tartalmat nyújtunk, elérhető módon. Ebbe nem fér bele a fizetőssé tétel! Eddig a cél az volt, hogy komoly látogatottságú valamiket építsünk fel, hogy szóba álljanak velünk a hirdetők. De akkor most honnan jött hirtelen ez a fizetős izé? Miért akarnak most ezek a látogatottságra épülő vállalkozások hirtelen üzleti modellt váltani?/ppKézenfekvő válasz lenne a válság. De a href=http://index.hu/tech/2009/07/17/egy_even_belul_fizetos_lesz_az_online_sajto/nézzük/a csak meg: tényleg váltani akarnak?/ppA most kísértő hír alapja olyan nem internetes kiadványok (FT, NYT, vagy a XX. század médiacápája, Rupert Murdoch), akik ahhoz vannak szokva, hogy a kiadványaikért pénzt kapnak. Eladják azokat! Ez az egész internetes hülyéskedés nekik idegen. Soha nem hittek az ingyenes tartalmakra épülő modellben, maximum kényszerűségből választották azt. És most jött a válság, íme a lehetőség, megvan a megfelelő emmarketing bullshit,/em amivel be lehet vezetni - végre! - a fizetős tartalmakat./ppTehát nincs itt kérem semmi újdonság, csak az offline mogulok újra támadnak. Erős média háttérrel, saját üzleti elképzeléseik támogatásával ismét kísértet járja be az internetet./ppDe ahogy egy a href=http://www.marxists.org/magyar/archive/marx/1848/communist-manifesto/másik kísértetről/a is kiderült, hogy csak papíron jó és életképes, de a való világban egy nagyon furcsa és kifacsart valami lett belőle, úgy erről a kísértetről is sejthetjük: nem fog megoldást hozni a sajtó válságára./ppNagyon jó lenne tehát, ha helyén kezelnénk a dolgot: nincs it semmi újdonság, nem valami ismeretlen kísértet jelent meg, hanem a XX. századi sajtó üzleti modelljének a kísértete ijesztgeti most a népeket./ppDe nem kell félni tőle. Ez már a XXI. század, ahol a kísértetet nem bántjuk, inkább kiállítjuk, mindenkinek - ingyen! - megmutogatjuk, és a látogatottsága miatt (de érdekes! ilyen is volt? nahát!) még bevételre is szert teszünk./p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/07/20/a_fizetos_tartalmak_kisertete#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1256528 border=0 //a/p
-
Posted: June 29th, 2009, 6:04pm CEST by Konrad
p...vagyis túl vagyok egy hét nyaraláson, amit sikerült egy olyan helyen megtennem, amiről nem is gondoltam, hogy földi halandó számára elérhető./ppEz a hely egy észak-afrikai arab ország, Tunézia. Vagyis kellően vaskos előítéletekkel lehet rendelkezni: kosz, zaj, hasmenés, más kultúra, ilyesmi. Villogó piros lámpa, hogy veszélyes is lehet. Ráadásul az embert biztosan le fogják nyúlni, különben is utazási irodán keresztül kell menni, az tönkre is mehet... soroljam? Ha valaki idegeskedni akarna nyaralás helyett, nagyon könnyen meg tudná tenni, na./ppEhhez képest vettünk a pénzünkért egy hét nyugalmat és egy hét figyelmet. strongEgy hét tanulmányi kirándulást arról, mit is jelent az ügyfélközpontúság a gyakorlatban./strong/ppElőször is az alap ellátás: ha azt hirdetik meg, hogy emall inclusive/em, akkor az azt jelenti. Nincs meglepetés: tényleg mindent tartalmaz az ár, az összes éttermet, bárt, kávézót a szállodában (és a hozzá kapcsolódó tengerparton), a nap 24 órájában. Ami esetleg kimarad (pl. hajó bérlés), arról egyértelmű tájékoztatást adnak már az első pillanatban. Mindehhez az az érzés, hogy tényleg vannak és tényleg elérhetőek a dolgok, vagyis nincs széttárt kar, hogy elfogyott, hogy nincs./ppAztán a segítség: bár mi nem beszélünk se franciául, se arabul, de mégis meg tudjuk érteni, mit akarnak, és meg tudják érteni, mit akarunk. Mert érdeli, tényleg érdekli a személyzetet a problémám, és ha megoldható egy fél perc odafigyeléssel, akkor megoldják. Több esetben jártam úgy, hogy a délelőt kért internet kódom közben lejárt, mire használtam volna. Jeleztem a portán, és fél perc alatt megvolt a másik, mindenféle papirozás, fontoskodás nélkül. Egyébként is ez a jellemző: nem akadályokat és problémákat láttam egy hétig, hanem megoldásokat. Az apróságokban is./ppVégül a hozzáállás: mindenki mosolyog, még az is, akinek szar melója van. A londiner, a takarító, a pincér, az animátor (akik 3-4 nyelven beszéltek). Ja, a pincérek: poénkodtak, játszottak a gyerekekkel. Amikor a 4 éves lányomban majdnem felbukott, akkor rámosolygott, megsimogatta, és kikerülte. Semmi kommentár, semmi megjegyzés. Aztán meg hoztak némi virágokat az asztalra, mert az úgy szép./ppTudom, hogy mindenzt a pénzemért kapom, és azért videlkednek így, mert fizetek. Tudom, hogy az a kevés aprópénz, amit borravalónak adogattam néha, sokat segített. De könyörgöm, idehaza is fizetek midnenért, idehaza is adok az étteremben jutalékot, mégse kapok még csak hasonló hozzállást sem!/ppVan itt mit tanulnunk ügyfélkapcsolatból, no. Mert volt egy hetem Afrikában, Tunéziában, amiről szinte csak szép emlékek maradtak, és ráadásként olyanok, hogy tudom, vissza fogok menni. Akár már jövőre is./ppMert jól éreztem magam, és végül is ezért mentem oda. Hát nem egyszerű?nbsp;/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/06/29/volt_egy_hetem_afrikaban#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=1216022" border="0" //a/p
-
Posted: June 29th, 2009, 6:04pm CEST by Konrad
p...vagyis túl vagyok egy hét nyaraláson, amit sikerült egy olyan helyen megtennem, amiről nem is gondoltam, hogy földi halandó számára elérhető./ppEz a hely egy észak-afrikai arab ország, Tunézia. Vagyis kellően vaskos előítéletekkel lehet rendelkezni: kosz, zaj, hasmenés, más kultúra, ilyesmi. Villogó piros lámpa, hogy veszélyes is lehet. Ráadásul az embert biztosan le fogják nyúlni, különben is utazási irodán keresztül kell menni, az tönkre is mehet... soroljam? Ha valaki idegeskedni akarna nyaralás helyett, nagyon könnyen meg tudná tenni, na./ppEhhez képest vettünk a pénzünkért egy hét nyugalmat és egy hét figyelmet. strongEgy hét tanulmányi kirándulást arról, mit is jelent az ügyfélközpontúság a gyakorlatban./strong/ppElőször is az alap ellátás: ha azt hirdetik meg, hogy emall inclusive/em, akkor az azt jelenti. Nincs meglepetés: tényleg mindent tartalmaz az ár, az összes éttermet, bárt, kávézót a szállodában (és a hozzá kapcsolódó tengerparton), a nap 24 órájában. Ami esetleg kimarad (pl. hajó bérlés), arról egyértelmű tájékoztatást adnak már az első pillanatban. Mindehhez az az érzés, hogy tényleg vannak és tényleg elérhetőek a dolgok, vagyis nincs széttárt kar, hogy elfogyott, hogy nincs./ppAztán a segítség: bár mi nem beszélünk se franciául, se arabul, de mégis meg tudjuk érteni, mit akarnak, és meg tudják érteni, mit akarunk. Mert érdeli, tényleg érdekli a személyzetet a problémám, és ha megoldható egy fél perc odafigyeléssel, akkor megoldják. Több esetben jártam úgy, hogy a délelőt kért internet kódom közben lejárt, mire használtam volna. Jeleztem a portán, és fél perc alatt megvolt a másik, mindenféle papirozás, fontoskodás nélkül. Egyébként is ez a jellemző: nem akadályokat és problémákat láttam egy hétig, hanem megoldásokat. Az apróságokban is./ppVégül a hozzáállás: mindenki mosolyog, még az is, akinek szar melója van. A londiner, a takarító, a pincér, az animátor (akik 3-4 nyelven beszéltek). Ja, a pincérek: poénkodtak, játszottak a gyerekekkel. Amikor a 4 éves lányomban majdnem felbukott, akkor rámosolygott, megsimogatta, és kikerülte. Semmi kommentár, semmi megjegyzés. Aztán meg hoztak némi virágokat az asztalra, mert az úgy szép./ppTudom, hogy mindenzt a pénzemért kapom, és azért videlkednek így, mert fizetek. Tudom, hogy az a kevés aprópénz, amit borravalónak adogattam néha, sokat segített. De könyörgöm, idehaza is fizetek midnenért, idehaza is adok az étteremben jutalékot, mégse kapok még csak hasonló hozzállást sem!/ppVan itt mit tanulnunk ügyfélkapcsolatból, no. Mert volt egy hetem Afrikában, Tunéziában, amiről szinte csak szép emlékek maradtak, és ráadásként olyanok, hogy tudom, vissza fogok menni. Akár már jövőre is./ppMert jól éreztem magam, és végül is ezért mentem oda. Hát nem egyszerű? /p
pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/06/29/volt_egy_hetem_afrikaban#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1216022 border=0 //a/p
-
Posted: May 15th, 2009, 11:31pm CEST by Konrad
pItt a válság, naná, hónapok óta. A fogyasztás csökken, a bevételek csökkennek, egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe. Persze vannak kivételek, de mindenesetre érdemes figyelni, ki milyen válságstratégiát alkalmaz./ppAlapvetően három irányt látok:/pullivannak akik minimalizálnak, lemerülnek és megpróbálják megúszni az egészet/lilivannak, akik nem csinálnak semmit, bíznak a jószerencsében, és abban, kibírják ezt az időszakot/liliés vannak, akik pénzt nyomnak fejlesztésekre, és próbálnak előre menekülni./li/ulpEzen utóbbi stratégia lényege az, hogy sokkal könnyebb piaci részesedést növelni, amit aztán ha sikerül megtartani, akkor bizony egy fellendülés esetén szépen lehet kaszálni./ppA fentieken kívül van még egy, egy negyedik stratégia is. Egy olyan stratégia, amit kizárólag olyanok léphetnek meg, akik magasan piacvezetők, és kikerülhetetlenek. Ez a stratégia pedig a piactisztítás. Egészen pontosan: stronga versenytársak kivéreztetése, kiéheztetése./strong/ppIlyenkor a piacon domináns szereplő árat emel, a válság közepén. Mivel kikerülhetetlen, így a magasabb árat kénytelenek kifizetni neki, viszont nem marad forrás arra, hogy a versenytársaknak jusson, ezáltal az ő bevételeik csökkennek./ppPersze nagyon kevés olyan eset van, amikor ez valóban sikerrel alkalmazható, hiszen lehet az is az eredmény, hogy a partnerek inkább elmenekülnek a konkurenciához - de ha valójában még a magasabb ár is megéri, vagyis ki lehet fizetni, és a drágább szolgáltatás biztosan hoz bevételt, akkor egy elmenekülés egyben azt is jelentheti, hogy olcsóbban sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek./ppÍgy aztán működhet a dolog. Mivel, mint írtam, van egy ilyen próbálkozás a piacon, így még ráadásul meg is fogjuk látni, hogy valóban sikeres megoldás lesz-e ez./ppnbsp;/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/05/15/piactisztito_strategia#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=1124177" border="0" //a/p
-
Posted: March 9th, 2009, 1:23am CET by Konrad
pMiközben az Artisjus és más szervezetek utóvédharcot folytatnak, a világ megváltozott. Mára a szellemi tulajdon nem az, ami volt akár csak tíz évvel ezelőtt is. A szellemi tulajdon az interneten szabadon áramlik, legyen az zene, film, szöveg (vers vagy próza), vagy akár egy fotó, egy kép./ppA szellemi tulajdon röghözkötése megszűnt. Vége a feudalizmusnak, és lassan beköszönt az azt leváltó kor. Ami várhatóan eleinte egyfajta vadkapitalizmus lesz, és sokáig nem fog kialakulni egy új viszonyrendszer. Évekig megélünk úgy, hogy egymás mellett lesz a régi feudális szabályozás és az új vadkapitalista felhasználás./ppDe a szellem kiszabadult a palackból. És bár sokan megpróbálják így-úgy visszarángatni, de hiába: a palack nyaka törött. Ha vissza is sikerül gyömöszölni ideig-óráig, akkor sem fog bent maradni. Megérezte a szabadságot, és nem kell neki a börtön./ppEz a változás természetesen sokaknak nem tetszik. Egy hűbérúr nagyon pocsék hangulatba kerül, ha egy jobbágyat kénytelen felszabadítani, és itt most nemcsak egy-két jobbágyról, vagy egy-két faluról van szó. Itt és most a hűbéri rendszer megszűnéséről kell beszélnünk!/ppAmikor néhány évtizede arról írt Arthur C. Clrake egy regényében, hogy milyen változásokat hozhat, ha eltörlik a távolsági telefonhívások díját, még nem gondolt arra, hogy milyen változások lehetnek az információ hozzáférését korlátozó akadályok megszűnését követően. Ahogy a nyomtatás eljuttatta a tudást a tömegekhez, és már nemcsak a papság felügyelte az információkat, és ahogy a felvilágosodás divattá tette a tudást, úgy változtatja meg alapjaiban az internet az információ szabadságát minden téren. Mára lassan megszűnnek a könyvtárakba zárt egyedi tekercsek, mára lassan nem lesz arra lehetősége egy szűk kisebbségnek, hogy a tudás hatalmával próbáljon mások fölé kerekedni. Mára az információ, a szabad információ vált az internet egyik alapkövévé./ppstrongAzért internetezünk, hogy információt szerezzünk./strong/ppEz az információ persze lehet szórakoztató, lehet élveteg, lehet hasznos és haszontalan, segíthet és károssá is válhat. De van. Itt van./ppEz pedig alapvetően felborít mindent, amit eddig megszoktunk. Felborítja például az üzleti modelleket is. A web 2.0 felbolygatta az információk közzétételének a régi menetét, felbolygatta az emberek közötti interakciók lehetőségét - kitágította a határokat. Valami ilyen történik az információval is./ppAz információs társadalom 2.0-ban nem az a kérdés, hogy szabad-e egy tudásmorzsa, nem az a kérdés, hogy hozzáférhető-e valami. Hiszen hiába törölnek egy zenét a YouTube-ról, öt másik helyen megejelenik pár percen belül. A kérdés az, hogyan éri majd meg ezek után előállítani a szellemi termékeket? Hol fog megjelenni a haszon, vagy meg fog-e egyáltalán jelenni valahol?/ppMegéri-e majd zenélni, könyvet írni, filmet készíteni? Ha igen milyen quot;üzleti modellelquot;? A reklám szabadsága (de nem szabadossága) lesz a megoldás? Vagy az adakozás? Esetleg egyedi fizetés? Vagy mi?/ppAzt gondolom, ezt ma még esélyünk sincs megmondani. Egy átmeneti kor elején vagyunk, utóvédharcokat folytatunk a régi kor embereivel, akik néha még nyernek is./ppDe már nem sokáig. És akkor jajj lesz nekünk, ha nyerünk. strongMert tőlünk fogják várni a válaszokat./strong/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/03/09/a_szellem_kiszabadult_a_palack_nyaka_torott#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=990517" border="0" //a/p
-
pFurcsa kettősség jellemezte mindig is azokat a cégeket, amelyeknek a partnerei egyben a konkurenciái is, persze más-más területen. Magyarázom példával: a Blogter, miközben üzemeltet egy közösségi oldalt Mommo néven, partnere az IwIw-et üzemeltető Origónak. Miközben ott van a Blogter blogszolgáltatás, partnere az IndaVideón keresztül az Indexnek, ahol ottnbsp;van ugye a Blog.hu./ppEzen a kis hazai piacon persze megszoktuk az ilyen dolgokat, annyira már fel sem tűnik, de azért az sejthető volt, hogy amint egy harmadik területre is belép a Blogter, várhatóak lesznek változások. Ez a harmadik terület pedig az önálló reklámértékesítés, egészen pontosan a sales house építése. Ez kezdődött el tavaly, és mára egészen szép portfóliót épített fel Progresszív Sales House néven, oly annyira, hogy felküzdötte magát a (Webaudit) top 10-be./ppEhhez persze az is kellett, hogy pár hete már az Origó helyett a PSH-hoz tartozik a Blogter is, vagyis quot;visszavettékquot; a reklámértékesítést. Ez a fajta koncentráció a mai helyzetet ismerve több, mint logikus lépés: a túléléshez kell. Mert még a legnagyobbaknak is nagyon érezhetően csökken a forgalma, így persze pont a szerződött, de mégsem ezer százalékik lojális partnerek azok, akik rosszabb helyzetbe kerülhetnek. Márpedig az Origó portfóliójában a Blogter.hu ilyenné válhatott volna./ppSzépen változik tehát a piac, és még igazán nem is vagyunk a válság vége felé, sőt. Lesznek még itt ilyen nem túl látványos, ámde mélyreható változások szerintem./ppemP.s.: Többen mondták, és valóban, félreérthető, amit írtam. A Blogter már egy ideje nem dolgozik az Indexnek az IndaVideón, bár korábban dolgoztak, hiszen a Blogter által fejlesztett VideoBombot vették meg./em/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/02/06/lassu_helyezkedes#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=927350" border="0" //a/p
-
blockquotepTe jól tudod, a költő sose lódit:br /az igazat mondd, ne csak a valódit,br /nbsp;/p/blockquotepJózsef Attila sorai talán pont annyira igazak (sajnos), mint amennyire igazinak gondoljuk a reklámokat. Ennek oka a napi tapasztalatunk: annyira átbaszós reklámmal találkozunk, hogy már annak sem hiszünk, amelyik véletlen nem nagyít fel valamit vagy nem hallgat el semmit./ppÉrdekes kérdés az, hogy a piac miért fogadja el, ha egy-egy hirdető végső soron átveri. Egyik ok lehet, hogy mindenki ezt csinálja, így ez válik normává. Ilyenkor igazából csak külső segítség jöhet szóba, valakinek kellő erővel bele kell nyúlnia a reklámokba. Ennek eszköze lehet szakmai szervezet ajánlása, hatósági büntetés vagy direkt szabályozás./ppA hazai vadkeleti gazdasági állapotok miatt egy ajánlás pont annyit ér, mint az a papír, amire esetleg kinyomtatják. A büntetések segíthetnek, de ha egy egész szekor átverésre játszik, akkor bizony ez csak azt jelentheti, hogy végigveri a hatóság a teljes bagázst. Marad tehát a szabályozás./ppEgy ilyen pofonba szaladtak bele a hazai internetszolgáltatók. Nagyon jól tudjuk, milyen az általános szolgáltatás minőség, mennyire megbízhatóak, ha a határidőket be kell tartani (miközben pénzbehajtásban profik), és mennyire hihető az, amit a reklámokban mondanak./ppNem állítom, hogy lesz gyors javulás, de egy biztos: a a href="http://www.mfor.hu/cikkek/50648.html"reklámok igazabbak lesznek/a./pblockquotepCsaknem egy hete, december 11-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely arra kötelezi az internet-szolgáltatókat, hogy hirdetéseikben, weboldalukon és az általános szerződési feltételekben is a garantált le- és feltöltési sebességeket tegyék közzé. Korábban az elméleti maximum sebességértékkel reklámozták szolgáltatásaikat a vállalkozások. Ez azonban a GVH tapasztalatai szerint megtévesztette a fogyasztókat, akik a szolgáltatás ára és a sebesség alapján válogattak az egymással versengő ajánlatok közül./p/blockquotepÉn még azért nem örülnék. Figyeljük meg, lesznek mindenféle próbálkozások, kibúvók keresése. De most legalább van mire hivatkozni, ha azt érezzük, át lettünk verve./ppKedves hatóság, javaslom, legyen a következő vizsgálandó terület az ügyfélszolgálat! El kellene érni, hogy legyen egy kötelező minimum, mennyi ideig lehet várakoztatni az ügyfeleket pl. telefonos ügyintézéskor!/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2008/12/17/az_igazat_az_igazat_hop_hop_hop#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=828974" border="0" //a/p
-
pMa az interneten egyelőre mindenki örül, ha megjelenik egy új cég, és költi pénzét. Weboldalkészítés, bannergyártás, bannerhirdetések, PPC hirdetések - el lehet költeni akár százmilliókat is évente./ppA reklám akkor jó, ha pénzt hoz. Pont. Még az sem igaz, hogy a nagy cégek nem így gondolkoznának, hiszen a quot;nem okosanquot; elköltött pénzek is addig léteznek, amíg egy cég prosperál. Azaz a multinak is az a jó reklám, ami pénzt hoz, csak sokkal többet tud úgy befektetni, hogy nincs azonnali eredménye. Aztán minél kisebb a cég, úgy csökken a befektethető reklámpénz - és a sor alján megjelenik a konverzió-alapú fizetés, amikor csak azért és csak akkor adunk ki pénzt, ha nekünk bevételünk termelődik közvetlenül./ppA fenti gondolatmenet nem új. Erről (is) szól ez a blog. Legalábbis remélem, hogy szól arról is ez a blog, hogyan lehet okosabban pénzt költeni./ppA pénz másik feléről kevesebbet beszélünk. Ez pedig az a fél, amely arra válaszol: mire fordítódik vajon a kiadott reklámpénz? (A fejlesztői pénz egyértelműbb: ott kell a munkás kéz, a programozó, a grafikus.)/ppA kiadott reklámpénz az internetes üzleti modellben jellemzően valamilyen szolgáltatást erősít: az Origón vagy Indexen futó hirdetésekből fizetik az újságírókat, a programozókat, a sávszélességet meg mindent, ami egy portálhoz kell. A hirdetések szervezési díjából (jutalékból) élnek az ügynökségek. Médiatervezők, vásárlók, marketingesek stb./ppA rendszer tehát valahogy így működik: a cég hirdet, ettől nő a profitja, a hirdetési pénzből pedig taratalom és munkahelyek keletkeznek. No és ha jól sikerül mindez, akkor mindenki jól jár./ppNa, jó bonyolult vagyok. Azon keveseknek, akik idáig eljutottak, igyekszem rátérni a lényegre: a reklámpénz elköltési helye nem mindegy. Korábban elég egyértelmű volt, hogy mikor visszük külföldre a pénzt és mikor tartjuk idehaza. A külföldre vitt pénzek értelemszerűen a külföldi vállalkozást erősítik. Az itthoni pénzek pedig a hazait./ppAz internet globális jellege ezt is kicsit megváltoztatta. A lokalizált szolgáltatások sorában nem mindig egyértelmű, hol is marad a reklámból a pénz, mikor segítünk a reklámunkkal hazai céget és mikor külföldit. Mert ugye rávághatjuk, hogy persze, a Google amerikai cég, a Google-ben elköltött lóvé nem idehaza fial - de vajon az ETARGET-ben elköltöt lóvé az most idehaza fial (a tulaj magyar) vagy szlovákiában (hiszen a cég amúgy ott működik)? Vagy a Sanoma startlapos bevételei vajon az év végén itt maradnak, vagy mennek Hollandiába?/ppAttól tartok, az a fajta tudatos reklámozás, hogy hazai platformon költsünk, egyre kevésbé egyértelmű, egyre kevésbé fog működni. Gazdasági válságtól függetlenül látnunk kell: ha a reklám hatékonysága számít, akkor ennek kell alárendelnünk mindent./ppDe ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne kockáztatni, és támogatni direkt a hazai tartalomfejlesztést például. Ilyenkor érdemes támogatni egy-egy szolgáltatást. Úgy gondolom, ez a terep maradt a tudatos reklámozásra: amikor egy nekünk tetsző szolgáltatást, portált közvetlenül támogatunk reklámelhelyezéssel./ppA mostani gazdasági válság kapcsán merült fel bennem ez a gondolatmenet, hiszen a hatékonysága az internetnek nem kérdés - viszont minél inkább a hatékonyság dönt annál kevesebb lesz az elköltött quot;kockázati hirdetésquot;. Azaz hiába fog jól prosperálni az online reklám piac, ennek közvetlen hatásai nem szükségszerűen segítik a hazai netes cégeket./ppEzt sajnos figyelembe kell majd venni jövőre a hazai tartalom-piacon./ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2008/12/10/tudatos_reklamozas#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=816363" border="0" //a/p
-
Miközben nálunk a Google mindent visz a keresésben, a tartalom-érzékeny megjelenések terén az ETARGET elorozta előle a piac nagy részét. És bár várható, hogy lesz némi változás, de az bizony látszik, hogy a Google minden áron próbál terjeszkedni.
De ez nem megy mindenhol zökkenőmentesen. Most például Oroszországban akadt meg a Google, és bukik egyelőre egy felvásárlást. Egy több, mint 143 ezer (!) orosz weboldalt kiszolgáló PPC szolgáltatót vett volna meg, de ez nem sikerült a helyi versenyhivatal vétója miatt. Ráadásul már mindenki a zsebében érezte a deal-t, így aztán nemcsak a Google, hanem a helyi cég is nagyot koppant.
Ez egyébként érdekes kérdéseket vet fel számomra is a hazai piacon. Ha mondjuk a Google radikálisan terjeszkedne, és pl. 100% közelbe emelné a keresőrészesedését, az felvetne versenyjogi problémát? Mondjuk az ETARGET-et egyelőre nem valószínű, hogy eladnák nekik, de ha az ETARGET-től venne el ügyfeleket, azt vajon hogyan kellene értelmezni?
Ezek persze elvi kérdések, de engem még egy dolog érdekelne: ki vagy kik azok, akik azt mondhatják: oké, ennyi volt? Van olyan szerv, van olyan szervezet, ami erre figyel?
Az orosz példa elég egyértelmű, hiszen cégfelvásárlásról van szó. Idehaza ennek kisebb az esélye. De más módszerek is léteznek, nem igaz?
Itt ülök a Média Hungary-n, ahol a téma valahogy mindig a pénz: hogyan és hol van a pénz, miből fognak élni és megélni a médiacégek? Hiszen, ahogy az alcím is mondja, a pénz beszól, a pénz irányítja a médiát (is).
A K&H-nál van céges bankszámlánk, lassan tíz éve. Amikor beindultak az online hirdetési rendszerek, ahol kártyával lehet fizetni, értelemszerűen ugyanitt igényeltünk egy MasterCard kártyát, hogy a Google AdWords-ben és a Facebook-on tudjunk fizetni. (Az ETARGET-tel más típusú szerződésünk van.) Az AdWords esetében az utalásos megoldásról váltottunk a kártyásra, míg a Facebook-nál más opció nincs. Eddig nem is volt ezzel semmi gondunk, kényelmesen használtuk a rendszert.
Azt olvasom, hogy nem lesz könnyű a 2012-es év, a cégeknek sem. Hiszen ha az embereknek úgy általában kicsit rosszabb, akkor a cégeknek is kevesebb lehet a bevételük, elmaradhatnak a tervezett forgalmak. Ilyenkor sok más mellett arra is odafigyelhetünk, hogy valóban jól mennek-e a dolgok nálunk, például meg tudunk-e tartani minden érdeklődőt, minden megrendelőt. Hiába jó a cégünk, hiába megy minden - életlenebb fejszével nem lehet egyre több fát kivágni, néha meg kell élezni azt. 
Kedd-szerdán (és egy kicsit hétfőn) Internet Hungary volt, és bár végig ott voltam, de persze rengeteg programra nem jutottam el, hiszen volt, amikor párhuzamosan egyszerre négy előadás is ment. A mobilos dolgoknál végig jelen voltam (mint műsorvezető), de ezen felül csak pár előadás jött össze - és persze rengeteg beszélgetés, hol üzleti, hol kevésbé üzleti témában.
Egész egyszerűen nem lehet elmenni a Groupon-story mellett szó nélkül, hiszen a modelljüket minden épeszű helyen másolják. Kérdés, a klónok sorsa mennyiben lesz ugyanaz, mint az eredetié?
Ha valami fontosabbnak, jelentősebbnek néz ki, mint amilyen, ha valami kis apróságot ilyen-olyan okból felfújunk, akkor azt szoktuk rá mondani: nagyobb a füstje, mint a lángja. Én ezt annyival egészíteném ki, hogy van, amikor csak füst van: láng nincs is.
Úgyis sok a vevő, vége a válságnak? Eleged van, hogy mindig ki kell küldeni hírlevelet? Rombold le a bizalmat, csinálj magadból bazári majmot, belefér, nem igaz?
Tavaly kértek fel, hogy egy készülő online marketing könyvbe írjak egy fejezetet. Aztán úgy alakult, kettő lett belőle. És bár én se hittem volna, de végül megírtam a fejezeteimet - és aztán jött a várakozás. Hiszen a kézirat leadása valamikor októberben volt, a könyv pedig most jelent meg.
Információim szerint a 
Valószínűleg a múltkori 
Ja, nem, nem a macianok körében. A tőzsde még Steve Jobs keynote-ja előtt elkezdte temetni az Apple-bejelentést. Nyilván a MacWorld előtti napokban "kiszivárgott" pletykákból már világossá vált: a kaliforniai cég nem készül semmi, az iPhone-hoz mérhető dobásra. 