Terjed-terjed a Facebook magyar közösségében is ez a rosszindulatú vírusapp, ami azzal kecsegteti a felhasználót, hogy rákattintva egy olyan videót tekinthet meg, amit "az emberek 98%-a nem tud 17 másodpercnél tovább nézni". A videó maga egy vírusos alkalmazás, amit sajnálatos módon a Facebooknál még nem szúrtak ki. Mindenesetre segítségével jól lemérhető, hogy mennyire aktívak a magyar ismeretségi hálók a szájton.
Az egyszerű átverés egy nap alatt több mint 50 ezer áldozatot szedett
Ezidáig 54 118 lájkot kapott a videó. Persze valójában senki sem lájkolta, viszont a vírus alaptulajdonsága, hogy lájkoltatja magát az áldozatul esett felhasználóval, sőt, ki is postolja magát a felhasználó falára, így jutva el még több potenciális áldozathoz. Alig több, mint 24 óra leforgása alatt tehát ennyien dőltek be egy átverésnek.
Ebből pedig elsősorban azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy tökéletes közösségimédia-kampány a Facebookon maximum ilyen terjedési sebességet tudna elérni egyetlen nap alatt.
Tegyük hozzá, nem rossz érték. Ugyanakkor ha azt vesszük, hogy immár 1,45 millió magyar regisztrált a Facebookra, az is kiderül, hogy a felhasználók többsége inaktív. Ritkán lép be a Facebookba. És ha be is lép, nem nagyon aktív a szájton.
Ha már itt tartottam, gondoltam, megnézem, hogy mik a legfrissebb publikus elérési adatok a Gemius honlapján. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban a legfrissebb (májusi) adatsorban nem találtam meg sok, idehaza is az élmezőnyhöz tartozó szájt statisztikáját. Nincs benne a friss listában sem a Facebook, sem a Google.hu, sem a YouTube. Volt, nincs.
A Gemius/Ipsos-hoz fordultam magyarázatért, akik a következőképpen indokolták, hogy miért tűntek el ezen szájtok statisztikái a publikus adatsorból:
A tavalyi online közönségmérési tendert bonyolító szervezetek/cégek kérése alapján az online közönségmérés jogi kérdéseit szabályozó ÁSZF-be került, hogy ezen a felületen a májusi adatbázis közlését követően csak a mérőkóddal mért weboldalak reach% adatai legyenek elérhetőek, ennek a szerződéses kötelezettségünknek tettünk eleget a módosítással.
A fent említett szervezetek/cégek alatt az IAB Hungary médiaszekcióját és a 8 nagy magyar ügynökséget kell érteni.
Egyrészről értem, hogy mivel a Facebook vagy a YouTube nem rendelkezik gemiusos mérőkóddal, ezért nem lehet egészen pontosan összemérni ezen szájtok magyarországi teljesítményét a gemiusos kóddal rendelkező magyar online szereplőkével.
Ugyanakkor az is világos, hogy a Facebook immár felzárkózott az élbolyba. És erősen torzított a hazai magyar internetezési szokásokat úgy bemutatni, hogy közben a legnépszerűbb szájtok közül több egyszerűen kifelejtődik a felsorolásból. Az pedig már csak hab a tortán, hogy amúgy az illetékeseknek továbbra is elérhetők ezek a statisztikák. Csak épp a publikumnak nem mutatják meg többé.
Akkor majd mi. Annyit tudunk, hogy a top 5 szájt között immár több a külföldi, mint a magyar. Az iWiW és a Startlap maradt csak állva ebben a mezőnyben. A Google.hu, a YouTube és a Facebook az a másik három szájt, amit a magyarok a leginkább látogatnak. Ez nem csak a hazai online piac iránt szakmailag érdeklődők számára alapinformáció, hanem a hazai online hirdetők számára is.
Kis piros vírusvonal a Google Trends magyarországi statisztikájában
A fent jelzett tendenciát pedig nem elhallgatni kell, hanem éppenhogy beszélni róla. Megoldásokat találni arra, hogy hogyan tartsa meg a hazai online piac bevételi potenciálját egy olyan térben, ahol nagy amerikai szolgáltatók kezdenek el dominálni.
A 
