Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, honlap optimalizálás, seo, online marketing hírek

26 items tagged "smo"

Webni! new pages

Facebook marketing dióhéjban

Posted: May 18th, 2011, 6:49pm CEST by OldalGazda

Tags: smo

Cégünk egyrészt közvetlenül is megjelenhet a Facebook-on, másrészt pedig weboldalunk segítségével is növelhetjük láthatóságunkat a Facebook felhasználói számára; de nemcsak mi jelenhetünk meg a közösségi szájton, hanem a Facebook is megjelenhet oldalunkon. Ennek a kétoldalú integrációnak pedig egyrészt a közösségi oldal felhasználóival kialakított rendszeres kapcsolat, másrészt pedig a közösségi értékítéletek "mások által is csinosnak mondott" hatása lehet a legkézenfekvőbb haszna.
Facebook marketing dióhéjban

Posted: May 18th, 2011, 6:49pm CEST by OldalGazda

Tags: smo

Cégünk egyrészt közvetlenül is megjelenhet a Facebook-on, másrészt pedig weboldalunk segítségével is növelhetjük láthatóságunkat a Facebook felhasználói számára; de nemcsak mi jelenhetünk meg a közösségi szájton, hanem a Facebook is megjelenhet oldalunkon. Ennek a kétoldalú integrációnak pedig egyrészt a közösségi oldal felhasználóival kialakított rendszeres kapcsolat, másrészt pedig a közösségi értékítéletek "mások által is csinosnak mondott" hatása lehet a legkézenfekvőbb haszna.
Facebook marketing dióhéjban

Posted: May 18th, 2011, 3:50pm CEST by OldalGazda

Tags: smo

Cégünk egyrészt közvetlenül is megjelenhet a Facebook-on, másrészt pedig weboldalunk segítségével is növelhetjük láthatóságunkat a Facebook felhasználói számára; de nemcsak mi jelenhetünk meg a közösségi szájton, hanem a Facebook is megjelenhet oldalunkon. Ennek a kétoldalú integrációnak pedig egyrészt a közösségi oldal felhasználóival kialakított rendszeres kapcsolat, másrészt pedig a közösségi értékítéletek "mások által is csinosnak mondott" hatása lehet a legkézenfekvőbb haszna.

Onlinemarketing blog - online marketing

Jól konvertáló közösségi média

Posted: August 18th, 2010, 9:49pm CEST by Konrad

Tags: smo

Azt gondolom, 2010 legnagyobb kérdése a közösségi média esetében, hogy megéri-e foglalkozni vele. Mondhatnánk azt, hogy érzésre igen, hiszen brandet épít, meg eredeti felhasználó felhalmozás történik, és így tovább. Ha ügyfél meggyőző bullshit kell, egy jó marketingesnek nem kell ehhez a közértbe menni.
Persze erre mondja azt a szám-fetisiszta értő közönség, hogy elég a duma, mutasd meg, mi történik. Nézzük meg szépen a Google Analyticset, és lássuk, mit mutatnak a számok: hány látogató jött a közösségi médiából, hány látogató hozott bevételt. És ilyenkor vagy jön a kínos csend, vagy jön a visszatámadás: ez most nem erről szól!
A fenéket nem. Persze, fontos a brand építés, de csak bizonyos cégméret és hirdetésre fordítható keret fölött. Addig igenis fontos lehet, hányan jönnek twitterről, facebookról vagy bármi más közösségi oldalról.
Persze hallani ilyen-olyan story-kat, de semmi olyan esettanulmány, ami azt mutatná, ez igen, ez az eszköz minden kkv-nak kell, mint egy falat ppc. Ezért is lesz talán érdekes az alábbi példa.
Elöljáróban annyit, hogy szerintem egy fórumos közösség is közösségi média, még akkor is, ha az éppen aktuális hype-ban nincs túl nagy presztizse. A történet ugyanis fórumhoz kötődik. Az Index fórumrendszerében nagyon sok szaktopic van, vagyis olyan fórum, ami egy konkrét témáról szól. Ilyen téma lehet például egy autómárka, vagy azon belül egy konkrét autófajta. Egy ilyen fórumban vagyok én is tag, vagyis írom és olvasom is.
Aki látott már ilyet, az tudja, hogy a bejegyzések nagy része vagy egy aktuális hibáról, vagy annak a megjavításáról szól. Sok a kérdés, hol kell valamit megjavítani, mi lehet a hiba oka, mennyibe kerül valami, hol lehet kapni bontott cuccot stb. Aztán a közösség tagjai egymást segítve javítgatják a kocsijukat.
Nos, az általam követett egyik fórumban van egy autószerelő srác, aki válaszolgat a kérdésekre, segít ha kell, add tippeket, és persze sokszor leírja: ha ez vagy az kell, nálam megkapod, vagy gyere el és megoldjuk, megjavítom.
Voltam én is nála a napokban, egy nem túl komoly, de annál bosszantóbb hiba miatt, aminek a javítása elvett olyan bő két órát. Így volt alkalmam beszélgetni vele.
Ő egyedül van, tipikusan csak egy adott típussal foglalkozik (még a márkán belül is), arra van fölkészülve, ilyen autókat hoz be elbontani. Kérdeztem, hogy mennyire megy neki a fórumos beszélgetés, megéri-e. Hát, megéri.
A megrendelések fele a fórumról jön. Más reklámja nincs, a megrendelések másik fele vagy visszatérő, vagy szájhagyomány. Vagyis alapvetően neki a megélhetését az Index egyik konkrét fóruma biztosítja.
Konverziós szám? Az nincs. Nem mér senki semmit. Ügyfél, az van. És működik.
Nos, íme egy példa, amikor egy konkrét közösségi megoldás eredményt hoz. Így is lehet.
Kedves szülőtársak!

Posted: August 17th, 2010, 8:43am CEST by Konrad

Tags: smo

Nekünk már mindegy. Mi együtt nőttünk az internettel (többé-kevésbé), a saját hibáinkon keresztül tanultuk meg, mit jelent az interneten a magánélet (semmit), a szerzői jog (nem sokat), a nyilvánosság (minden az). Amilyen kézlenyomatot hagyunk magunk után a közösségi oldalakon, olyanok vagyunk.
Megtanultuk: az iWiW, Facebook adatlapunk tartalmától, a bejelölt barátainktól függhet a munkánk, a magánéletünk, a szórakozásunk. Egy rosszul elhelyezett nyaralási fotó miatt még a pénzünkre is lecsaphat az APEH. Tehát hibázunk, de tanulunk belőle. Így élünk itt, együtt, a Magasztos Közösségi Médiában.
Kedves szülőtársak! Most nőnek fel a gyerekeink, most kezdenek el internetezni, mostanában kezdenek el saját profilokat gyártani ugyanezen a helyeken. És mi igyekszünk felkészülni: megtanítjuk nekik, hogy kik azok a pedofilek, kik azok a kurvák, kik azok a csalók és gazemberek - persze nem ezekkel a szavakkal, hanem szépen körülírva. Nem tudunk mást csinálni, hiszen nincs olyan filter, amely kizárná a valóságot az interneten.
De kedves szülőtársak! Tanítsuk meg nekik azt is, mi az a közösségi média, és miért nem jó poén a barátokról készült viccesnek tűnő fotót vagy videót felrakni a netre. Tanítsuk meg nekik, hogy mire figyeljenek oda, hogy az ő barátaik ne rakjanak fel ilyen anyagokat róluk. Sok, nagyon sok kellemetlenséget megspórolhatunk nekik, ha így teszünk.
De minden bajtól nem lehet (és talán nem is szabad) elzárni a gyermekeinket. Ezért tanítsuk meg nekik, hogyan készüljenek fel az ilyen dolgokra. És igen, már akár 8-10 évesen kezdjük el őket a tudatos netezésre nevelni.
Kedves szülőtársak! Mi már megtapasztaltuk azt, milyen az élet vadkeleten, az interneten. Segítsünk a gyermekeinknek, hogy nekik könnyebb legyen!
Lyukat beszélek a hasadba

Posted: August 16th, 2010, 11:41am CEST by Konrad

Tags: smo

Nézem, ahogy szenvednek a cégek a közösségi médiában idehaza, és ahogy próbálnak jófejek meg modernek meg közösségiek lenni. Néha szánalmas, néha kicsit sikeres, de valahogy minden esetben azt látom: kevés a lendület.
Azok a példák, amik jók, amiket elő lehet halászni innen-onnan, szinte mind valamilyen kis céghez vagy egy konkrét személyhez köthetők. Vagy egy olyan külföldi céghez, amelyik mindenhol jól csinálja.
Miért lehet ez így? Mi hiányzik a legtöbb próbálkozásból? Szerintem az alapok!
A közösségi médiában való szerepléshez ugyanis az alapok nem itt keresendőek. Az alapok a cég egészének a kommunikációja: hogy szólítja meg az ügyfeleit, hogyan szólítja meg a partnereit, mennyit is kommunikál valójában. Márpedig ha ez felülről vezérelt, egyirányú, rugalmatlan, akkor a cég nem fog tudni mit kezdeni magával a közösségi médiában.
Írtam már korábban is: a közösségi média alapjaiban változtatja meg a cégek és ügyfeleik kapcsolatát. Akik ezt nem veszik észre, azoknak nem való ez a terep.
De mit is jelent ez a valóságban? Például azt, hogy nem elég egy Facebook oldalt létrehozni, és oda felrakni a semmitmondó közleményeket. Valami érdekes tartalmat kell csinálni. Persze az, hogy mi az érdekes, elsősorban nem a cégtől, hanem az ügyfelektől függ. Nem az az érdekes, hogy ismét 3%-al nőtt az értékesítés az elmúlt hónapban, hanem például az, hogy az új termék mikor fog megérkezni.
Aztán nagyon fontos, hogy a közösségi média nem a megszokott reklámcsatorna. Itt a közösség tagjai visszaszólnak. Néha én is megteszem. Főleg akkor, ha valami PR hablatyot nyomnak a szemembe válasz helyett. Tehát a közösségi média nem a PR hablaty helye, a közösségi médiában vagy konkrét választ kell adni a kérdésekre, vagy azt kell válaszolni, hogy nem tudunk válaszolni. Még az is jobb, mint az olvasók hülyének nézése.
Végül. A közösségi média sem a spam helye. Hiába vannak olyan eszközök, amelyekkel fillérekért végig lehet spamelni a fél Facebookot, nem érdemes ezzel élni. Részben azért, mert emiatt törölhetik az oldalunkat, részben azért, mert a felhasználóknál ez visszacsap.
Igen, itt is kreatívnak kell lenni. El kell érni, hogy a közösség a maga belső szabályai mentén népszerűsítsen bennünket. Ez persze nehezebb és kevésbé tervezhetőbb. De ha működik, akkor hatékonyabb.
Szóval, ha egy cég meg akar jelenni a közösségi médiába, gondolja végig a fentieket is. Vajon valóban képes megújítani a kommunikációját?
Mit mondjak még neked?

Posted: June 25th, 2010, 12:59am CEST by Konrad

Tags: smo

Amikor pár éve a blogolás újdonság volt, és ügyfélnél először felmerült a javaslat, hogy céges blogot kellene csinálni, mindig jött a kérdés: jó, de mit írjunk bele? Egy cégnek nincsen olyan élete, ami egy naplóba való, a cégnek nincsenek minden nap érdekes történései!

Éppen ezért akkoriban a blogos előadásaimat így kezdtem: a blog nem napló!

Mára fel sem merül ez a kérdés, van jó pár céges blog, vannak jobbak és rosszabbak, vannak reklámcélból és más okból is készítettek.

Mára a Facebook és a Twitter vette át az "új fiú" szerepét. Manapság azt kérdezik tőlem, hogy oké, de mit tud mondani egy cég a Twitteren? Mire jó az, ha egy cégnek van Facebook oldala? És kb. jönnek ugyanazok az érvek, mint voltak a céges blogok esetében.

Hát akkor erre most mit válaszoljak? Mi nem a Twitter, és mi nem a Facebook? Inkább azt mondom el, hogy micsoda: olyan kommunikációs csatorna, ahol elérhetjük azokat, akiket érdekelhet a cégünk.

Ennyi és nem több. És csak akkor használjuk ezeket, ha a célcsoportunk legalább egy része tényleg elérhető itt.

Egyébként kidobott pénz is idő.
Aktívák

Posted: June 24th, 2010, 12:03am CEST by Konrad

Tags: smo

Az elmúlt pár hétben kicsit tesztelgettem, mit tud hozzátteni az iWiW a közösségi média aktivitáshoz. A teszteléshez nem csináltam különösebben nagy előkészületet, egész egyszerűen a Turulcsiripnek azt a funkcióját használtam ki, hogy össze tudom kötni a csiripelésem a Facebook-kal és az iWiW üzenőfallal is.
Az összekötés a Facebook-ban ugye a Twitterrel történik, de az iWiW-hez kellett a Turulcsirip is. Viszont most ha kap a twittem egy #fb tag-et, akkor nemcsak a Facebook üzenőfalamon, hanem az iWiW-en is megjelenik.
Még egy adalék: a Facebook-on 307 ismerősöm van, az iWiW 510 (nem gyűjtöm az ismerősöket, na).
Ezek után azt látom, hogy a Facebook-on van reagálás a twittekre. Nem túl sok, de van mozgás. Ezzel szemben az iWiW-en szinte nulla. Pontosabban az elmúlt pár hétben összesen talán három like-olás történt.
Ez alapján számomra az látszik, hogy az iWiW-en nem pörögnek úgy az emberek, mint a Facebook-on. Az okokat most nem feszegetném, csak a tapasztalati tényt akartam leírni.
De fontos, hogy ez nem kutatás, nem szabad általánosítani! Ez a saját tapasztalatom, és az eltérést okozhatja az ismerőseim egyedi preferenciája is. Vagyis ez közel nem reprezentatív felmérés!
De hogy mutassak még egy érdekes adatot. A Vargabor is tesztelte kicsit a Facebook aktivitást:
16-án 10 órakor kihelyeztünk egy bejegyzést az üzenőfalra, arra buzdítottuk őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet. A durva az, hogy a 24 óra alatt beérkezett kitöltések közel fele már megtörtént 2 óra alatt. Máshol nem népszerűsítettük a kérdőívet.
Ebből pedig azt látom, hogy a Facebook-on egy hír egy-két óráig hír. Azt követően gyorsan eltűnik az érdeklődés fókuszából.
Triviális tapasztalatok? Talán. De most megőrzöm ezt az utókornak is.
Kérdések

Posted: June 9th, 2010, 11:05pm CEST by Konrad

Tags: smo

Mennyiben tekinthetjük a blogokat a közösségi média részének? Vajon az, ha valaki magában elírogatja a dolgait, már közösségi média? Vagy kell egy közösség is a blogja körül, hogy a közösségi médiába soroljuk?
És ha a napi három egyedi látogatós blogger a közösségi média tagja, akkor vajon a fórumok is a közösségi média részei? A pár százezer fórumozó, vagy a köztük lévő pár tízezer aktív fórumozó legalább annyira kontent huszár, mint a bloggerek?
Vagy a közösségi média a Facebook, a Twitter, és - na jó - az iwiw?
Hogy is van ez?
Írni jó

Posted: June 2nd, 2010, 10:44pm CEST by Konrad

Tags: smo

A közösségi média jelenlét jelentősen felemelte a számítógéphez értő bölcsészek értékét. De tényleg. Ha a közösségi médiában kommunikálni akarsz, akkor tudnod kell írni. Ez az írni tudás persze több dolgot is jelent.
Egyrészt érdemes helyesen írni (legalábbis minél inkább helyesen). Ha ez nem sikerül, akkor máris jönnek a "helyesírás-nácik" (by Kelt), és a fejedre olvassák a hibáidat, persze ezzel kicsit szétverve az írásod lényegét.
Aztán érdemes jól fogalmazni. Az olyan nagyon hosszú, több részből álló, belső logikát néha elvesztő, kicsit nehezen emészthető, döcögős körmondatok, mint ez is, érthetetlenné teszik az írást.
Meg persze be kell tudni csomagolni azt az üzenetet, amit át kívánunk adni. Ehhez persze már nem elég írni tudni, sokat segít, ha valaki tanult pl. marketing pszichológiát. Vagy érveléstechnikát. Vagy ilyesmit.
A lényeg: ha tudsz írni, akkor önmagában ezzel nagyon jó lehetsz a közösségi médiában. Lehetőséged van rendesen átadni a gondolataidat, rendesen felépíteni az üzeneteidet. És ez egyre fontosabb lesz.
Közösségi médiákok mérése

Posted: May 3rd, 2010, 1:50pm CEST by Konrad

Tags: smo

Twitteren körözték ezt a linket, megosztom, mert hasznos:
Tools For Measurement
Vagyis jó kis mérési eszközök vannak összeszedve a közösségi média aktivitások mérésére.
Hajdú vs. mindenki

Posted: April 16th, 2010, 2:16pm CEST by Konrad

Tags: smo

Hajdú Péter számomra az egyik legfurcsább jelenség egyik megtestesítője: hogyan lesz egy átlagos tehetségű médiamunkásból "felkapott" celeb. Celeb, vagyis ismert ember, de némi negatív felhanggal: olyan ismert ember, akit a média "csinált meg", nem elsősorban saját erőből lett a képernyők sztárja.
Hajdú Péter ráadásul jól játsza a celeb szerepet: kellően bunkó, kellően beképzelt, és kellően szar műsort is csinál. De mindez nem lenne érdekes, ha ez szerep lenne. De úgy tűnik, nem a kamera hozza ki belőle a jó tulajdonságokat, magánéletében is annyira szerethető figura, mint amennyire a televízióban megismerhettük.
Van neki most egy érdekes ügye. Ugyanis olyan helyen parkolt, ahol nem kellett volna: több alkalommal is beállít mozgássérült parkolóba. Persze ő ezt meg tudja magyarázni, és olyan jó hazugságot magyarázatot talált ki, hogy még visszakérdezni se mert senki, vajon tényleg igaza van-e. Nos, ezen kellően udvarias és úriemberi viselkedés néhány emberből kihozta az állatot, de a fent nevezett szimpatikus médiasztár szerencséjére csak virtuálisan: nyitottak egy Facebook csoportot "Úgy megütnélek Hajdú Péter,mert azt hiszed neked mindent szabad!" címmel. Ezen csoporton belül pedig megindult az oltás, és néhányan elég durván beszóltak Hajdúnak, sőt, meg is fenyegették.
Innen a dolog annyira nem vicces. Egyrészt egy ilyen fenyegetés nem szép dolog, semmi értelme, jobbára csak szájkarate. Persze aki olvas politikai fórumokat, ennél sokkal keményebb dolgokkal találkozhat, de egy ilyen szerethető ember számára, mint Hajdú, már ez sok volt.
Ezért - és ez sem vicc - Hajdú Péter feljelentett öt Facebook felhasználót, valamint felszólította a Facebook-ot, vegyék le a fenyegetőzéseket. Itt tartunk most, és innentől kezdett el érdekes lenni számomra a történet: mi lesz most?
A rendőrség nyomoz. Ha az öt felhasználó profiljából kiderül, kik is ők valójában, akkor mi fog történni? Vajon a Facebook mennyire lesz közreműködő? Vajon mennyiben lehet egy külföldi szolgáltatásban elkövetett bűnöket hazai törvények szerint kezelni?
Hajdú most megtámadott öt felhasználót, de valójában egy próbapert indított. Érdemes lesz figyelni az ügy fejleményeit, hiszen azon túl, hogy mára 5000 fölé ment a Facebook csoport tagjainak a száma, más dolgok is fognak történni. Olyan dolgok, amik már az interneten kívül vannak.
Nem vagyok jogász, nem tudom megítélni, mennyire bűn az, ami történt, és milyen jogsegélyt fog tudni a hazai hatóság használni. Például hiába derül ki, ki lehet a valós személy, aki fenyegetőzött, ha az IP címet nem kapja meg a hazai hatóság, nem tudom, mi bizonyítja, hogy valójában ki írt az adott néven. Ha a Facebook nem működik közre, akkor ez sok problémát fog még a jövőben jelenteni, hiszen azt lehet tudni, az iwiw-nek nagyon komoly gyakorlata van a hatóságokkal való közreműködésben.
Hajdú Péter ügye sokkal fontosabb lehet, mint egy celeb sértődött harca. Hajdú Péter ügye alapvetően rámutathat arra, a jövőben mennyire lesz, mennyire lehet elbújni egy külföldi szolgáltatás mögé a véleményünkkel.
Mire való az SMO?

Posted: March 12th, 2010, 9:43pm CET by Konrad

Tags: smo

A Bánó a Brandcamp konferencia kapcsán írt arról, hogy mennyire tervezhetetlen a közösségi oldalakból érkező forgalom. Vagyis nem egyenletes forgalmat kapunk, hanem olyat, amiben vannak kisebb-nagyobb csúcsok.
Ennek kapcsán jutott eszembe (és le is írtam neki ott is), hogy alapvetően az lesz a gond, hogy az SMO, vagyis a közösségi média optimalizálás elsősorban nem forgalomterelésre való. Tehát ez nem olyan, mint a SEO vagy a PPC kampányok vagy egy e-mail aktivitás: nem akkor kell használni, ha több látogatót akarunk.
De akkor mi értelme van ennek az egésznek? Mire való ez az egész közösségi média baszakodás?
Hát, elsősorban ugye kommunikálásra, pontosabban párbeszédre: párbeszédre a lehetséges vevőinkkel, a lehetséges partnereinkkel. Arra való, hogy a véleményüket befolyásoljuk, ha lehet, minél pozitívabb irányba. Mondok egy példát.
Ha csinálunk egy jelentős bővítést a cég ügyfélszolgálatán, és e miatt a korábbi problémákat sikerül kiküszöbölni - vagyis valódi válaszokat fogunk adni az érdeklődőknek, naprakészek és udvariasak vagyunk stb. -, akkor ezt valahogy el is kell mesélni az embereknek. Mostmár lehet bennünket keresni, nem vagyunk annyira legendásan szar ügyfélszolgálat, mint mondjuk a T-Home-é.
De eddig kifejezetten utáltak minket, sok volt a panasz. Vagyis egy vesztes helyzetben vagyunk!
Nos, ilyenkor ha a közösségi oldalon jelen van a célcsoportunk (vagy a célcsoportunk egy fontos része), akkor megtehetjük, hogy ott "mondjuk el" nekik, hogy mostmár jók vagyunk, megjavultunk, kiléptünk a vicc kategóriából.
Vagyis megtehetjük, hogy javítjuk a cégünk megítélését, végső soron a brand értékét. Például erre való az SMO.
Személyiségzavar

Posted: March 9th, 2010, 11:05pm CET by Konrad

Tags: smo

Miközben sokan még azon vakaróznak, vajon kell-e nekik Facebook vagy Twitter, vannak olyanok, akiknél már az a kérdés: elég-e az egy felhasználóval történő regisztráció?
Az elmúlt hetekben több ilyen kérdésbe is belebotlottam, elsősorban a Twitterrel kapcsolatban: hány felhasználóval Twitterezzünk? Persze, hozzá kell tennem, a kérdés előtt már tisztáztuk, hogy kell nekik a Twitter, sőt, részben már használják is. És akkor nézzünk tipikus példákat, amikor én is azt gondolom, hogy kellhet a több felhasználó:
Ha a cégnél van egy-két "erős ember", akik egyébként is jelen vannak saját nevükön, érdemes lehet egy céges felhasználót is regisztrálni. Ezzel kicsit el lehet különíteni a hivatalos és a magánéleti csiripeléseket, miközben ráadásként összességében akár több felhasználót is el lehet érni. Természetesen ilyenkor egymást tudják erősíteni az egy céghez tartozó felhasználók: a céges bejegyzést bátran lehet újraosztani, re-twittelni.
Ha a cégnek vannak erős brand-jei, akkor is lehet több felhasználóval jelen lenni. Persze ehhez erős önálló kommunikáció kell úgy a cég mint a brand részéről. Viszont simán lehet eltérő a célcsoport: a céges jelenlét inkább a b2b irányba, a brand jelenlét pedig a felhasználók felé. Ez az az eset, amikor még a Facebookon is érdemes külön oldalakat létrehozni.
Ha a cég több országban van jelen, akkor inkább érdemes több nyelven jelen lenni a közösségi médiában, mint ugyanazon a felhasználónak Bábel-toronnyá válnia. Vagyis legyen külön magyar, cseh, szlovák, román stb. felhasználó, mert így lesz az jó.
Ha erős és nagy viszonteladói, ügynöki hálózata van egy cégnek, akkor is megteheti azt, hogy más felhasználó "szól" a partnereknek és más a nagyközönségnek. Ezt megtehetik akár mlm hálózatok is, de sok viszonteladóval kapcsolatot tartó cégek is bátran. Hiszen más a fontos egy üzleti partnernek és más egy végfelhasználónak.
Végül mutatok egy példát, hogy igazán nagy cégek mennyire szegmentálhatják szét a Twitteres jelenlétüket. A Ford üzemeltet egy The Ford Story című oldalt, elsősorban közösségi jellegű tartalmakkal. Itt láthatjuk a Twitteres, Facebook-os, Youtube-os stb. jelenlétüket is, érdemes végignézni, ők hogyan osztották szét magukat "több személyiséggé"!
Tibikém, megesemóztunk jól!

Posted: January 26th, 2010, 9:53pm CET by Konrad

Tags: smo

Ma lőttem a XIII. kerületben:

Már messziről is látszik, hogy vannak itt érdekes dolgok. Nézzük csak közelről:

Igazi kánaán, nemigaz? Ami ezzel a bajom, hogy akkor most a Facebook meg a Twitter támogatja Szanyit? Vagy ezek is pártok, akiknek a nevében indul? Meg mi az a [dh]? A kapcsolat.hu Gyurcsány idejéből megvan, azt értem.
Közben persze ott van a Szanyi.hu, ahol egyrészt a fejünkbe üvölt a ronda frame-es megoldás, másrészt nem találtam kapásból linket se a Facebookra, se a Twitterre. Integrált kommunikáció ez kérem, átgondolva! Vagy nem...
Mindenesetre a blogíró Szanyit most jól megesemózták, na.

Webisztán

Rajongók és követők helyett pozitív párbeszédek

Posted: January 14th, 2010, 3:44pm CET by hírbehozó

Tags: smo

Király Andris (Soop) linkelte Twitteren a következő prezentációt, mely a közösségi médiakampányok mérhetőségéről szól.
Social Media ROI View more documents from yongfook.
A prezentáció bár jó sok bullshitet is tartalmaz, azért elég jól rávilágít olyan egyszerű összefüggésekre, mint például, hogy nem a követőszám, rajongók számából lesz az üzleti megtérülése egy közösségi médiában futtatott kampánynak, hanem a (kétoldalú) kommunikáció pozitív részéből.

A lényeg, hogy ezekben a kampányokban képesnek kell lenni annak elérésére, hogy felerősödjenek a termékkel, hirdetéssel kapcsolatos pozitív benyomások. Valahogy úgy lehet ezt érzékeltetni, hogy korábban ha egy bannerhirdetés - bár hatékony volt, de egyben - visszatetszést keltett a netezőkben, nem volt erről visszacsatolás. Hogy úgy mondjam, le lett nyomva a banner a torkunkon. Mint a grízestészta.

A közösségi hirdetési kampányokkal viszont ki kell menni a nyílt webre. Ahol nem csak a termék rajongói, de a szkeptikus netezők is közel lesznek a termékhez és annak kommunikációjához. Ezen a terepen pedig csak az értelmes, határokat kijelölni képes, és a kommunikációt mederben tartó kampányok lehetnek sikeresek.

Nekem nagyon tetszenek például azok a közösségi kampányok, melyek valamilyen szinten bevonják a fogyasztókat egy termék kialakításába, a termékkel kapcsolatos "történet" alakításába.

Onlinemarketing blog - online marketing

Közösségi média jelenlét

Posted: January 12th, 2010, 7:30pm CET by Konrad

Tags: smo

Már a csapból is a közösségi médiában történő jelenlét folyik. Valami mégis zavar ebben, és eddig nem tudtam megfogalmazni, mi a bajom.
De ma valahogy bevillant. A párbeszéd. Az hiányzik!
A közösségi média jelenlétet jellemzően reklámnak gondolják azok, akik mostanában megpróbálnak belépni. Ott a Twitter. Jönnek a self-made-man-ek és a self-made-women-ek, és nyomják ezerrel a saját vállalkozásukat. Nem az a cél, hogy az ott lévő kisebb-nagyobb közösségekkel kommunikáljanak, hanem az, hogy reklámozhassák magukat.
Ugyanezért hamisak a Facebook csoportok, a céges blogok és más hasonló megjelenések. Mert megjelenések. Pedig a közösségi oldalakon nem reklámozni kellene, hanem kétoldalúan kommunikálni. Párbeszédet kellene indítani, azokba kellene kapcsolódni. Reagálni kell, alkalmazkodni, úszni az árral, és néha megváltoztatni az árhullám irányát.
Önmagában a statikus reklámra ugyanis ugyanúgy reagálunk itt is, mint máshol. Nem érdekel, zavar. Van kivétel, persze, de az a ritka.
Vagyis: ne legyen a közösségi média egy újabb üres falfelület, amit tele kell nyomni plakátokkal. A közösségi média olyan tábla, amivel krétával írogatunk mi is és mások is, néha a szivacsot is használva.
A közösségi média jelenlét tehát nem lehet statikus. Kicsit sem.
Játsz! Küldj! Nyerj!

Posted: December 15th, 2009, 2:31pm CET by Konrad

Tags: smo
Azzal, hogy a közösségi oldalak váltak az új csodavárás színterévé, vagyis minden hirdető előbb-utóbb eljut oda, hogy a közösségi oldalakon is kellene valami értelmeset csinálni, felpörgött a játékok, pályázatok száma. Mi is csináltunk-csinálunk pár videópályázatot, amikor adott témában lehet saját készítésű videót készíteni, de számos másik példát is láttam hasonló ötletre építve.
Éppen ezért fontosnak gondolom összeszedni, mik azok a dolgok, amik minimum kellenek ahhoz, hogy egy ilyen megoldás sikeres legyen. Nem állítom, hogy az alábbiak megléte önmagában elég - de ezek szinte biztos, hogy kellenek. (Vagyis: szükséges, de nem elégséges feltételek.)
- Tudd, ki a célcsoport, kiket akarsz "aktivizálni"! Könnyű belátni, hogy egy videópályázat nem való minden célcsoportnak. Sőt, igazából egy viszonylag szűk célcsoport az, amelyik ilyenre megmozdítható: kell ugyanis lennie megfelelő eszköznek (ami egy kamera, de ugye mobillal is lehet mozgóképet rögzíteni) és kell lennie megfelelő tudásnak (vagyis meg kell vágni azt a filmet). Ezek együtt pedig főleg fiatalabb és technokratább embereket feltételeznek. Ezen körön kívül inkább a kevésbé technikai igényes megoldásokat próbáljuk használni, pl. egyszerű fotópályázatot.
- Ne legyen bonyolult a játék! Világos egyértelmű és egy mondatban meghatározott feladat kell.
- Nem szabad túlságosa korlátozni a felhasználót! Minél kevesebb kötelező dolog legyen, hogy ne érezzék úgy, hogy gúzsbakötve kell táncolni.
- Legyen beépített embered. Kell lennie viszonylag hamar pár pozitív példának, pár versenyző videónak. Ha nem indul el az áradat, akkor bizony neked kell elindítani.
- Ne várj sok száz videót! Annak is örülhetsz, ha több tucat érkezik. Ez fontos, erre jobb előre felkészülni!
- Legyenek díjak, és azok a célcsoport számára hasznos díjak legyenek. A hasznosság talán fontosabb is, mint a díjak értéke.
- Végül: ugyanúgy be kell hirdetni a játékot, mint egy hagyományos kampányban a landing page-et.
Kövess? Kit kövess?

Posted: December 13th, 2009, 10:18pm CET by Konrad

Tags: smo

De főleg: miért kövess? Valahogy úgy alakult, hogy a Twitteren viszonylag sokan követnek (most éppen 844-en). De fogalmam sincs, miért. Az Iwiw-en például ennél jóval kevesebb ismerősöm van, a Facebookról vagy a LinkedIn-ről nem is is beszélve.
Azt kell látnom, hogy a közösségi hálózatok mára lassan túllépnek az eredeti ismerősvadászó funkción, és mostanra ahol lehet, ott egyre többen bejelölik az "ismert arcokat". Nevezzük ezt a közösségi bulvárnak, hiszen jellemzően nem az érték, nem a minőség, hanem az ismertség számít. Az számít, hogy mondjuk látom, mint mond Zimány Linda, vagy mi a véleménye Havas Henriknek.
Ez a fajta bulvár persze más, mint a Blikk, a Bors vagy a Velvet. Itt nem szaftos részletek derülnek ki, itt nem a pucér képek mellé berakott tartalom az ismert arc. Itt az az érdekes, hogy kukkolhatunk. Olyan ez a közösségi hálózatban történő ismert személy követése, mintha beleshetnénk a lakásába, sőt, mintha bekukkanthatnánk a fejébe. Tiszta John Malkovich menet, nem igaz?
A Twitter, a Facebook, de akár még az Iwiw is egy véget nem érő valóságshow. Egy olyan kukkolda, ahol pont az érintettek tárulkoznak ki, többé-kevésbé. És még örülnek is, hogy jé, mennyire népszerűek, mennyire sokan követik őket. Másrészt pedig nekünk, követőknek se semmi érzés az, ha néha be-beszólhatunk közvetlenül nekik, vagy éppen benyalhatunk tövig, ha ehhez van gusztusunk.
Ez persze azt is mutatja, milyen irányba mehetnek el ezek az oldalak. Jól láthatóan a bulvár vonzza az embereket, és ez kell a "népnek". Tehát előbb-utóbb ezt is fogják kapni, figyeljük csak meg!
És akkor lesz igazán aranybánya a marketingeseknek a közösségi média. Igaz, akkor már nem szükségszerűen reklámokat látunk. Hanem például azt, hogy Zimányi Linda buliba hív, vagy Havas Henrik egy tévéműsort ajánl.
És ezt a reklámot nemhogy nem fogjuk elkerülni, de észre se vesszük, sőt, örülni fogunk neki. Nem rossz, mi?
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek

Posted: December 11th, 2009, 8:22pm CET by Konrad

Tags: smo
A Twitter idehaza is kezd különleges kommunikációs platformmá válni. Eddig csak a tengerentúli hírekben hallottuk azt, hogy valamit először a Twitteren jelentettek be, vagy ott vált hírré egy esemény. Pedig a Twittert egyszerűsége és gyorsasága szinte predesztinálja arra, hogy a leggyorsabb hírcsatornává tegye, de eddig úgy tűnt, hiányzik idehaza az a tömeg, az a felhasználói bázis, amelyik valóban vevő ezekre a hírekre és valóban fel is kapja azokat.
Vagyis kevesen vagyunk, na. Ez volt a mondás - eddig.
Aztán az elmúlt hét nap mindezt felülírta. Úgy is mondhatjuk: hét nap, amely megmutatta, hogy a Twittert egy valamirevaló kommunikációs szakember nem intézheti el egyetlen legyintéssel. Sőt, azt gondolom, mostantól van igazán súlya idehaza a Twitternek.
Kezdődött ugye a T-Mobile-os hibával, illetve az arra történő Vodafone-os válasszal. Ez a válasz twitt is már szép karriert futott be, de aztán jött a szerdai Vodafone-os bénázás (azóta már szinte mondássá vált, hogy nem ért hozzá, mint Vodafone a nethez), és végül zárult a mai nappal, amikor is Peresztegi Zoltán a Twitteren jelentette be, hogy otthagyja a Google-t, és ezt a hírt is nagyon hamar felkapta jópár webes újság, és nemcsak a szakmai sajtó. Még Zolit is meglepte, hogy ekkora publicitást kapott.
Pedig nem vagyunk sokkal többen, mint mondjuk egy-két hónapja. Nem is a Twitter volt a valódi hírcsatorna, a Twitter "csak" a katalizátor. Illetve ez így nem igaz, a Twitter inkább elsődleges csatorna volt. Ugyanis a Twitter ereje nem abban van, hogy hányan használják, hanem abban, hogy kik használják.
Az eddig jórészt tankönyvekből tanult véleményvezér fogalom mutatkozik meg itt nagyon plasztikusan: olyanok használják a Twittert, akik a kapott információt értik és megértik. Tudnak vele mit kezdeni, és ha olyan értékűnek ítélik, akkor megírják saját sajtótermékükben. Ami viszont már valóban tömegeket érhet el.
Van benne valami jó azért, hogy ennek a megmutatásában egy olyan cég hibája játszott közre, amelyik ezt simán túléli, illetve valójában az üzleti eredményét ez nem befolyásolja. Vagyis viszonylag vértelenül derült ki, hogy a Twitter idehaza is valódi véleményformáló erő, valódi hírcsatorna. (Eltekintve a kirúgott Müller Tamástól, de szerintem neki se tett ez rosszatt annyira.)
Annyit még mindenképpen hozzátennék, hogy ez nem szabad, hogy azt jelentse, a PR-osok rohanják le a Twittert. Mert nagyot koppannának. Nézzük meg ugyanis, hogy mi a közös az elmúlt egy hét híreiben:
- ismert brand volt a történetben (T-Mobile, Vodafone, Google)
- exkluzív volt a tartalom (máshol nem volt elérhető)
- valóban érdekes volt szélesebb körben.
Ilyen hír pedig kevés van. Általában ugyanis az exkluzivitás nem történik meg, illetve nagyon hamar más csatornákon is eljut a hír az érintettekhez. Tehát a Twitter nem lett több mostantól, nem vált csodafegyverré. Maradt az, ami volt, éppen csak megmutatta egy kicsit az erejét.
És van olyan ereje, amivel számolni kell mindenkinek.
Értjük, de nem szeretjük

Posted: December 10th, 2009, 12:23am CET by Konrad

Tags: smo

Hogyha befogod a szemem, jobb, ha befogom a szám
Mert a vakvilágba nem beszélek, ne haragudj rám
Hogyha kinyitom a szemem, akkor kinyílik a szám
Amit látok, arról szólhatok csak, ne haragudj rám

(Zorán)
Van abban valami félelmetes, hogy a közösségi kommunikáció hazai erejét egy oltári nagy hiba mutatta meg nekünk. Pedig az egész csak egy kis üzemzavarnak indult...
...történt ugyanis, hogy múlt hét pénteken leállt a T-Mobile hálózata (pontosabban a működési, rendelkezésre állási mutatók jelentős mértékben elmaradtak az elvárható és kielégítő szinttől). Erről történő kommunikáció két fontos eleme közül az egyik egy Twitter üzenet volt a T részéről (a másik meg az MTI, naná, kikerülhetetlenül - de nem belinkelhetően, hiszen ők még a XX. században élnek vadul).
Majd erre reagált a Vodafone is, egy kis vicces szösszenettel. (Meg egy AdWords hirdetéssel is, persze.) Egyébként ez a válasz annyira nem volt nagy durranás, de legalább volt. Jó volt. Miért? Nem volt belemenős, nem akarta magát eladni, nem volt kárörvendő (jó, csak egy kicsit). Viszont pontosan illett abba a stílusvilágba, abba a közegbe, ami a Twitteren történik.
És akkor itt le is zárhatnánk a történetet, vége, ennyi. A T-Mobile kapott egy piciny fricskát, a Vodafone okosan és jól jött ki a történetből, írjunk fel neki egy kis piros pontot az üzenőjébe, lassan elhisszük, tényleg itt élnek velünk egy platformon.
Frászt.
A kis magyar valóság kafkaibb, mint egy abszurd dráma mondjuk a Pesti Színházban. A kis magyar valóság igazi csapásmérő eszköz. Olyan munkásököl, vasököl, oda csap, ahova köll. Szinte már Bunkócska, te drága!
A Vodafone ma kirúgta azt az embert, aki elkövette ezt a poént.
Azt gondolom, valakinek ott fent ez hirtelen jó ötletnek tűnt. Hiszen milyen dolog ez már, viccelni a másik baján! Ez nem PC, kéremszépen. Azt is gondolom, mostanra néhányan nagyon megbánták ezt a lépést.
Olyan mértékben felháborodott a Twitter közönsége, olyan mennyiségű cikk jelent meg több portálon és került címlapra, amit PR értékben nagyon sok hónap Forma 1 szponzoráció tud csak ellensúlyozni. A Vodafone hibázott. No nem a cég, hanem azon felelős okosok, akik ezt a kirúgást kitalálták. (Gondolom felelős, az nem lesz. A Matávnál Magyar Telekomnál se lett végül...)
A Twittert sikerült félreérteni. Nem sok embert lehet ott elérni, nem a telefonozó százezreket, milliókat. Hanem azt a néhány száz embert, akik elérik a telefonozó százezreket, milliókat. A véleményvezéreket. Lehet, a managementnek nemcsak inni kellett volna lejárni Tihanyba, hanem be is kellett volna ülni pár előadásra is, hm?
A történet vége az lett, hogy a T-Mobile szerencsétlen technikai zűrjének a legnagyobb vesztese a Vodafone. Ráadásul senkit nem hibáztathatnak, ezt csak maguknak köszönhették.
Ehhez csak gratulálni tudok, uraim!

Webisztán

Az IKEA kampánya a Facebookon

Posted: November 26th, 2009, 12:19pm CET by hírbehozó

Tags: smo

pA napokban megkeresett egy magyar magazin újságírója, hogy nyilatkozzak már nekik az SMO-ról. Komolyan mondom, elképesztőnek tartom ezt a műbalhét az egész közösségi média kontra marketing témakörben./p pLeginkább az IKEA Facebook-kampányáról készült videót kellett volna elküldenem az újságírónak. Ebből ugyanis kristálytisztán érthető, hogy hogyan kell jól és hatékonyan kampányolni a közösségi szájtokon./p pA malmői részleg egyik munkatársának Facebook oldalára a href=http://www.facebook.com/ikeagordon#/album.php?aid=1791id=100000373779371kipakolták/a néhány ikeás bemutatószoba fotóját. A játék pedig az volt, hogy aki először feltagelni magát a képen egy termékre, az viheti az adott terméket./p pBullshitmentes kampányhíradónk következik:/p pobject width=500 height=340 param value=http://www.youtube.com/v/YE2LSp-hjbQhl=en_GBfs=1 name=movie/paramparam value=true name=allowFullScreen/paramparam value=always name=allowscriptaccess/paramembed width=500 height=340 allowfullscreen=true allowscriptaccess=always type=application/x-shockwave-flash src=http://www.youtube.com/v/YE2LSp-hjbQhl=en_GBfs=1/embed/object/p pEgy egyszerű és jól működő víruskampányt láthatunk. Teljesen egyértelműen mérhető, hogy mennyire és mitől sikeres. Pont./p pa href=http://webisztan.blog.hu/2009/11/26/az_ikea_kampanya_a_facebookon#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1553686 border=0 //a/p

Onlinemarketing blog - online marketing

Rosszkedvű reklámozók

Posted: November 13th, 2009, 4:06pm CET by Konrad

Tags: smo

pA reklámok jellemzően valami elképzelt, valami pozitív képet sugároznak. Ha nem azt, akkor pont az elrettentéssel, a meghökkentéssel, tehát alapvetően valamilyen érzelem kiváltásával operálnak./ppNade ebben a szép, új, webkettes világban, amikor a brandeknek majd folyamatosan kell kommunikálniuk, a cégeknek nem kampányokban, hanem párbeszédben kell gondolkodniuk... akkor hogy lesz ez?/ppÉrtelemszerűen kell egy-két kommunikátor ember. Olyan SMO specialista féle. Ezek a fizetett forradalmárok aztán majd jól lekommunikálják a népekkel a tutit, és akkor el fog telni pár hónap, a népek meg rájönnek, hogy ez a tuti még mindig a szokásos reklám maszlag, csak most éppen máshogy csomagolva. És talán majd ekkor egy-két cég rájön arra, hogy valódi, élő kommunikáció kell./ppNa és ekkor: vajon lehet rossz passzban egy cég? Lehet rossz napja a kommunikációban is? Lehet rosszkedvű a kommunikáció, amikor úgy alakul?/ppMert ha a klasszikus megközelítést nézzük, akkor nem. De ha élni akarunk a közösségekben, és valódi életszerűséget akarunk átadni, akkor már más a helyzet. A rosszkedvű kommunikáció adott esetben sokkal igazabb, sokkal életszagúbb./ppHitelesebb. És ez a lényeg. /p pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/11/13/rosszkedvu_reklamozok#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1522756 border=0 //a/p
Fizetett forradalmárok

Posted: November 2nd, 2009, 4:14pm CET by Konrad

Tags: smo

p/ppAz átkosban, ahogy a Kádár-rendszert hívjuk páran, volt ez a fogalom: fizetett forradalmár. Ők voltak azok a mozgalmi emberek, akik fizetést kaptak ezért. Párt tisztségviselők, KISZ-esek, ilyesmi. Aparátcsíkok./ppŐk voltak a rendszer kitartottjai leginkább, hiszen semmi más dolguk nem volt, mint a rendszert népszerűsíteni, hirdetni, terjeszteni az eszmét. Ők voltak a vállalati evangelisták./ppAztán amikor úgy a kilencvenes évek közepén rádióztam, akkor tűnt fel, hogy ha csinálunk egy nyereményjátékot, arra mindig van jelentkező. Van ugyanis 10-20 olyan hallgatónk, akik állandóan a rádió előtt ülnek élesre töltött telefonnal, és várják, hogy játszhassanak. Pár nap után a csengetésről megismertük őket.../ppPersze jó volt ez, hiszen a rádiós játékkal tutira mentünk, tudtuk mutatni a hirdetőnek, nézze meg, mekkora az érdeklődés. A hirdető ugyanis már nem látta, hogy ez a nagy pörgés hány ember műve./ppMost, hogy a közösségi tartalmak, a közösségi média ilyen nagy publicitást kapott, újra eszembe jutottak a fentiek. Nézegetve a céges rajongói oldalakat kezdett kialakulni bennem a kép: a fizetett forradalmár nem vész el, csak átalakul./ppMert azért nem árt, ha tudjuk: a különböző fórumok hozzászólói között is van sok bértollnok, akik jellemzően valamilyen párt által finanszírozott módon mondják el a véleményüket./ppÉs most itt vannak Facebook és iwiw csoportok, íme az újabb közösségi tér. És kik a rajongók? Természetesen vannak igazi rajongók is, de nem az összes! Rajtuk kívül még minimum két csoport van./ppAz egyik az önkéntes hirdetők csoportja. Ők azok az élősködők, akik ott vannak minden kilóméterkőnél, és valami kamu hozzászólással nyomják a blogjukat vagy céges weboldalukat./ppA másik csoport pedig a fizetett forradalmárok: az SMO kampányt szervező ügynökség beépített emberei, akiket könnyű megismerni arról, hogy a lehetséges 20 hozzászólási helyből 10-15-nél ott vannak. Feladatuk a tömeghatás keltése, annak a mutatása, hogy ez valóban érdekes téma, itt vannak vélemények./ppÉs ezt nem feltétlenül a hirdetők felé kell mutatni, hanem a valódi rajongók, érdeklődők felé. Sokkal nagyobb valószínűséggel szólnak hozzá már nem szűz témához, és hamarabb kapcsolódnak egy láthatóan nem halott csoporthoz./ppÉs nem is kell, hogy sokan legyenek. Még a rádiózásnál említett, vagy a fórumozásnál tapasztaltnál is kevesebb ember elég. 3-4 ilyen forradalmár, fejenként 3-4 regisztrációval elég szép zajt tud generálni./ppAmikor tehát azt nézzük, mennyire sikeres egy SMO kampány, akkor ezt vegyük figyelembe! Kellően sok rajongó esetén persze a nem valós rajongók száma elenyésző. De ha nincs annyira sok rajongó, akkor azért legyünk résnél, és nézzünk a puszta számok, a statisztikák mögé./p pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/11/02/fizetett_forradalmarok#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1493395 border=0 //a/p
Esemózni

Posted: October 21st, 2009, 9:21pm CEST by Konrad

Tags: smo

pA főnököm olyan öntevékeny autodidakta. Kiadja nekünk a melót, mi majd meggebedünk, közben ő meg a webet bújja egész nap. Aztán meg jön hozzám a mindenféle ötleteivel. Érted, hozzám, marketingeshez, és mondja az okosságokat! Napról napra feltalálja a spanyolviaszt./ppTavaly például egész évben adatbázist építettünk és emiatt csali pdf-eket gyártottunk. Persze azóta sem tudjuk, mit kezdjünk ezzel a csomó címmel, mert az ingyenes kaja után a pénzes cuccok nem kellettek senkinek./ppDe nem baj, jött az újabb ötlet, Twittereljünk! na de ki szövegeljen egész nap? Elkezdtük, aztán persze a munka elsodorta az egészet, alszik a felhasználónk azóta is./ppPersze volt itt minden csodaszer! Iwiw csoport, meg AdWords kampány (jaja, kaptunk egy 7 ezer forintos kupont, azzal kezdtük), meg mindenféle ilyen-olyan oldaloptimalizálás és egyéb baromságok./ppÉs most mire mentünk mindezzel? A mai napig a Józsi adja el a céget, a haverjain keresztül, akikkel hetente jár sörözni meg focizni./ppNa. Kellett nekünk ez, mi?/ppAztán tegnap megint jött a főnök, hogy megtalálta a csodaszert!/ppstrongSMO!/strong/ppNem tudja, mi az, mert akárhol olvassa, mindenki mást ír (angolul meg persze nem tud annyira, hogy külföldön nézze meg), de amiről ennyien beszélnek és ennyire szépen hangzó rövidítés, az csak jó lehet!/ppNa. Úgyhogy most SMO-zunk. Persze senki nem tudja mi az, meg mire való, de vadul bújjuk a netet, és próbálunk mindenfélét csinálni./ppItt is van pár cikk, persze köszi szépen, ennyire jól még nem kavartak össze semmivel:/ppa href=http://doransky.hu/?p=1961Itt fogalmat magyaráz/a a Doransky néven blogoló blogger. Ezek szerint már van 2.0 is, de én még az 1.0-t sem töltöttem le... valakinek megvan?/ppa href=http://webisztan.blog.hu/2009/10/20/smo_avagy_a_marketinges_beregisztral_a_kozossegi_szajtokbaItt meg azt írja a Hírbehozó/a (de hülye neve van...), hogy SMO nincs is, de ha van, akkor sincs. Ha jól értem. De a végére persze itt is elvesztettem a fonalat./ppa href=http://zerking.com/?p=115Aztán van ez a Zerking blogger/a (miért nem lehet rendes nevü ezeknek a kiberhuszáróknak?), aki olyan kurtán-furcsán megmondja a tutit, hogy ez bullshit. De ezt a cikket persze most nem merem megmutatni a főnöknek.../ppSzóval bújom itt a dolgokat, ahelyett, hogy a emkari ajeszeket/em intézhetném azzal a kedves emnagymellű accountos csajjal/em az ügynökségünknél. /ppA Józsi meg elment fallabdázni. Azt mondja, az az igazi közösségi élet, és strongazt próbáljam meg esemózni./strong/ppAnyád.../p pa href=http://onlinemarketing.blog.hu/2009/10/21/esemozni#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1466422 border=0 //a/p

Webisztán

SMO, avagy a marketinges beregisztrál a közösségi szájtokba

Posted: October 20th, 2009, 10:07am CEST by hírbehozó

Tags: smo

pemÖsszefoglaló: a közösségi szájtokban zajló információterjedés nehezen modellezhető. Intutívan kell ebben a térben kampányolni. Erre pedig a legjobb eszköz a mai napig a vírusmarketing. Az SMO nem több egyszerű parasztvakításnál. Ha egy cégnek fontos a közösségi média, vegyen föl egy olyan embert, aki képes ebben a térben kommunikálni. Az eredményeket ugyanakkor jobb, ha a hiteles és reflektív kommunikációtól várja. /em /ppTim O'Reilly 2005 szeptemberében publikálta híressé vált cikkét, a a href=http://oreilly.com/web2/archive/what-is-web-20.htmlWhat is Web 2.0/a-t. Még egy év sem telt el, és az akkori témaszakértő blogok máris egy újfajta marketingeszközről a href=http://blog.searchenginewatch.com/060829-150053kezdtek/a a href=http://rohitbhargava.typepad.com/weblog/2006/08/5_rules_of_soci.htmlel/a a href=http://www.pronetadvertising.com/articles/introduction-to-social-media-optimization.htmlcikkezni/a./p pA felfedezés, ami életre hívta az új buzzwordöt, nem más, minthogy a közösségi szolgáltatásokban stronga figyelem és a témafelfuttatás mesterségesen is generálható/strong, fenntartható. Nincs más dolgunk tehát, mint mélyrehatóan megismerni ezeket a népszerű közösségi szájtokat, és szakértő felhasználóként megkísérelni saját marketingcéljaink érdekében hasznosítani közösségi webes jelenlétünket./p pJó három éve meg is született a buzzword, melyet az online ügynökségek befűzhettek ajánlatukba: a href=http://en.wikipedia.org/wiki/Social_media_optimizationSocial Media Optimization/a./p pAztán eltelt pár év, és kiderült, hogy a közösségi szájtok egyáltalán nem optimalizálhatóak jól marketingcélokra. Ennek egyik oka az, hogy a közösségi szájtok - például a Google keresőjével ellentétben - nem összehangoltan fejlődnek. Vagyis nagyon nehéz lenne olyan módszereket kidolgozni, melyek egy cég reputációját, ismertségét azáltal lennének képesek növelni, hogy adott termékei mélyen beágyazódnak ezekbe a közösségi szájtokba./pa href=http://webisztan.blog.hu/2009/10/20/smo_avagy_a_marketinges_beregisztral_a_kozossegi_szajtokba[...] Bővebben!/a pa href=http://webisztan.blog.hu/2009/10/20/smo_avagy_a_marketinges_beregisztral_a_kozossegi_szajtokba#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1462574 border=0 //a/p

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, honlap optimalizálás, seo, online marketing hírek | tutorial.hu » Tags » smo

Feeds

26 items tagged "smo"

Posted: May 18th, 2011, 6:49pm CEST by OldalGazda

Tags: smo

Posted: May 18th, 2011, 6:49pm CEST by OldalGazda

Tags: smo

Posted: May 18th, 2011, 3:50pm CEST by OldalGazda

Tags: smo

Posted: August 18th, 2010, 9:49pm CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: August 17th, 2010, 8:43am CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: August 16th, 2010, 11:41am CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: June 25th, 2010, 12:59am CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: June 24th, 2010, 12:03am CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: June 9th, 2010, 11:05pm CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: June 2nd, 2010, 10:44pm CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: May 3rd, 2010, 1:50pm CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: April 16th, 2010, 2:16pm CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: March 12th, 2010, 9:43pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: March 9th, 2010, 11:05pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: January 26th, 2010, 9:53pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: January 14th, 2010, 3:44pm CET by hírbehozó

Tags: smo

Posted: January 12th, 2010, 7:30pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: December 15th, 2009, 2:31pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: December 13th, 2009, 10:18pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: December 11th, 2009, 8:22pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: December 10th, 2009, 12:23am CET by Konrad

Tags: smo

Posted: November 26th, 2009, 12:19pm CET by hírbehozó

Tags: smo

Posted: November 13th, 2009, 4:06pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: November 2nd, 2009, 4:14pm CET by Konrad

Tags: smo

Posted: October 21st, 2009, 9:21pm CEST by Konrad

Tags: smo

Posted: October 20th, 2009, 10:07am CEST by hírbehozó

Tags: smo