-
Posted: March 30th, 2009, 9:38pm CEST by Konrad
pAmikor a célzott reklám ötlete felmerül, akkor adódik az egyik legtriviálisabb megoldás: érkezzen a reklám a telefonunkra! Egyrészt szinte mindenkinek van, másrészt mindenkinek sajátja van./ppAem mindenkinek van/em a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reklámozók számára fontos célcsoportokat 95% fölött el lehet érni. Ráadásul a telefon a legtöbb ember számára fontosabb, mint a tévé. Nem utolsó sorban mindig nála van!/ppPersze a mobilra történő célzás fokozottan felveti a személyes szféra védelmét, hiszen nagyon sok információ ki tud derülni egy-egy ember mobilforgalmának az elemzéséből./ppstrongDe lássuk a lehetőségeket!/strong/ppA mobilokból nagyon sok információ kinyerhető. Az alábbi elvi lehetőségek viszont nem jelentik azt, hogy ezeket használják is! Írok majd arról is, mit lehet valójában./ppA legegyszerűbb az előfizetési adatokból kiindulni, és ez valójában megegyezik azzal, mint amikor valaki regisztrál valahova, és az alapján célzunk. Pont annyira pontatlan is, hiszen vannak céges mobilok, vannak minimális előfizetői információval eladott mobilok (a feltöltőkártyásak), és persze van, amikor más nevén van a mobil./ppA következő lehetőség a telefon típusa alapján történő célzás. Ez nagy általánosságban persze mindegy, de azért vannak különleges szegmensek. Pl. a haza BlackBerry felhasználók, vagy az iPhone-osok, stb./ppCélozhatunk hely szerint, és erre több lehetőség is van, jelesül kettő biztosan: az egyik a mobilcella alapján, vagyis az alapján, hogy éppen hol vagyunk. A másik pedig bluetooth segítségével - ilyenre példa lehet egy áruházban történő direkt információ küldés./ppCélozhatunk elvileg a felhasználói aktivitás alapján is - például a nagy számlát fizetők elérése, vagy a sokat telefonálók mind-mind lehetnek potenciális célok./ppstrongLássuk a hazai lehetőségeket!/strong/ppA fentiek közül sok szolgáltatás nem, vagy csak korlátozottan használható. Pl. az sms, mms küldésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az e-mailre: csak előzetes beleegyezéssel lehet küldeni üzenetet. Ugyanakkor ilyen megoldás már évek óta elérhető, például az e-mail adatbázisokban megadott mobilszámra lehet sms vagy mms kampányt futtatni./ppAmikor az e havi reklám célzás hónapot elindítottam, megkeresett a Vodafone mobilhirdetési vezetője, emKiszely László/em, és adott információkat arról, milyen elérhető és működő módszereik vannak. Olyan megoldások, amiket már használnak, hiszen tavaly június óta lehet náluk ilyen jellegű reklámokat futtatni./ppA legfontosabb kérdés az, hogy engedélyezve van-e célzás az adott előfizetőnél, illetve, hogy a hirdető rendelkezik-e olyan aktuális és érdekes információval, ami valóban érdekli az előfizetőt./ppFontos az egyéb célzás mellett az időzítés is: más hatást érhetünk el reggel, mint például koraeste. A Vodafone előfizetők engedélyezhetik az üzenetek megkapását, és ráadásként megadhatnak érdeklődési kört, így a célzásra máris lehetőség nyílik./ppHa mobilos célzásról beszélünk, akkor meg kell említeni a mobil webes elérést is. Sőt, nemcsak említeni kell, hanem lehet ezzel komolyan számolni is. A mobil web ugyanis most ott tart elérésben, mint ahol az internet tartott idehaza kb. 10 éve, de a tinik nélkül: egy kiemelt, a hirdetők számára fontos réteget lehet ezzel elérni. Ráadásul a mobil web önmagában céloz és szűr is./ppA mobil webes megoldást lehet kombinálni sms-el, vagyis sms-ben küldött webcímmel, így direkt oldalra küldve az érdeklődőt, de lehet már hirdetni különböző mobil webes tartalmakon is./ppAmi még említést érdemel, az a mobilos direkt reklámok lehetséges interaktivitása: egy sms-re adott válasz lehet például endegélyadás arra, hogy kereshessenek telefonon (ez egyfajta click2call), de lehet eleve jelentkezés is mondjuk egy tesztvezetésre./ppstrongÖsszefoglalva:/strong a mobilos célzás már nemcsak lehetőség, hanem valós megoldásokat kínál. Idehaza is. Érdemes kipróbálni, használni azokat!/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/03/30/mobilos_celzas#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=1036234" border="0" //a/p
-
Posted: March 24th, 2009, 10:24pm CET by Konrad
pTe mit csinálsz? Mit szoktál csinálni? Mik azok a jellemző dolgok, amik érdekelnek, amiket meg szeretsz venni? Milyen a viselkedésed?/ppUgye ez sokkal jobban jellemez téged, mint az, hogy például hol laksz, mikor születtél, vagy melyik iskolában végeztél. Egy klasszikus példa az a belsőépítész, aki jogászokra quot;szakosodottquot;, és hogy legyen velük miről beszélgetni, elkezdett jogi könyveket vásárolni. Miközben sem a végzettsége, sem a lakóhelye alapján nem nézné senki jogi érdeklődésűnek./ppNem véletlen, hogy az igazán pontos hirdetés célzás nem demográfiára történik, hanem viselkedésre. De a viselkedéshez bizony elég összetett adatbázis kell: követni kell az egyes felhasználói cselekvéseket, ráadásul ebből kell következtetéseket levonni. Erre persze vannak jobbnál jobb eszközök, például a böngészők által használt kis sütik (cookie-k), vagy a webáruházaknál a vásárlási listák./ppAz első komolyabb viselkedésen alapuló célzást használó rendszer az Amazone könyváruház ajánló megoldása volt: az alapján ajánlott könyvet, hogy egy bizonyos könyvhöz mások mit vettek meg. Vagyis a viselkedési mintákat próbálta azonosítani és azt felhasználni./ppAz első komolyabb adatvédelmi botrány is ehhez a célzási fajtához köthető, mégpedig a DoubleClick hirdetéskiszolgálónak mentek neki a jogvédők, hogy vajon miért is rögzít annyi adatot és miért is épít ebből komoly adatbázist?/ppMáris látszik, hogy ez a fajta célzás miért is nem túl népszerű a marketingen kívüli körökben: jellemzően nem szeretik azt az emberek, ha beazonosíthatóak, és pont a viselkedés az, ami alapján ez a legkönnyebben megtehető. Meg aztán a magánélet védelme is sérül sokak szerint ilyen esetekben./ppemKonkrétan arról van szó szerintem, hogy sokan nem akarják, hogy kiderüljön, pornót is nézegetnek a neten.../em/ppNade ahogy telnek az évek és ahogy nő a felhasználók száma, növekszik az internetes költés, és fontosabbá válik a hirdető. Így idén már igazi szenzáció az, hogy a Google bevezette kísérleti jelleggel a viselkedésen alapuló célzást a keresőbe. Teheti, hiszen pontosan látja, mire keresünk, és ennek megfelelőn már nem a keresési relevancia számít csak (vagyis a tartalom alapján történő célzás), hanem a korábbi kereséseink is. Így elképzelhető, hogy miközben egy receptet keresünk a Googleben, kapjunk egy autóhirdetést - hiszen pár napja intenzíven kerestünk használt autót./ppAz ilyen fajta keresés tehát nagyon pontos lehet, de óvatosan kell vele bánni. A felhasználói jogokat érdemes maximálisan figyelembe venni és betartani, mert szerintem ez egy olyan aranybánya, amit nem kellene hagyni elveszni./ppIdehaza jellemzően ez a módszer a saját rendszerekben használható, elsősorban webáruházakban. Elméletileg a közösségi odlalakon is be lehetne vezetni ilyen célzást, de sem fejlesztési, sem jogi oldalról nincs teljesen jól körüljárva még ez a téma. De a Google lépése, és az azt követő reakciók - jelesül az, hogy nem voltak botrányok - számomra azt vetítik előre, hogy ez a jövő (egyik) útja./ppNéhány év, és lesznek adatbázisok, amik többet tudnak majd rólunk, mint a családtagjaink. Szép, új világ, nem igaz?/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/03/24/mit_csinalsz#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=1023572" border="0" //a/p
-
Posted: March 17th, 2009, 9:29pm CET by Konrad
pVan abban valami, hogy amikor egy érdekes országról olvasunk, akkor fogékonyabbak vagyunk az utazásra. Ha egy új autó tesztjét nézegetjük, akkor jobban vevők vagyunk egy autós reklámra. Amikor az aktuális pénzügyi helyzetről olvasgatunk, sokkal érdekesebbé válik egy befektetési ajánlat./ppSzóval ha olyan reklámot jelenítünk meg, ami az éppen nézett tartalomhoz kapcsolódik, akkor nagy valószínűséggel jobban vevők rá az olvasók, ami nagyobb átkattintási arányt és végső soron több megrendelést (nagyobb konverziót) eredményez. Ezért az egyik fontos célzási mód a tartalom alapján történő célzás./ppDe nézzük, mit is jelent ez a valóságban!/ppA legegyszerűbb ilyen megoldás az, amikor egy adott oldal valós tematikája szerint hirdetünk. Vagyis a tervezéskor választjuk ki, melyik megjelenési helyek jelentik a tartalom alapján történő célzást./ppA fentiek alapján pár példa: utazási ajánlatot az Ongo.hu oldalon, új autót mondjuk az A5.hu-n, pénzügyi ajánlatot például a FigyelőNeten hirdessünk. Vagy ha csak egy portálnál akarunk maradni: az Origo.hu-n a fentiek mind megvannak rovat szinten is. Vagyis amikor tartalom alapján célzunk, akkor kiválasztjuk a releváns oldalakat, rovatokat, és ott jelenítjük meg a hirdetést./ppEgyszerű, de fontos megoldás, és ez is célzás!/ppA másik megoldás persze ennél jóval pontosabb is lehet. Hiszen a fenti megoldás azért emannyira/em nem pontos. Ha például Suzukit akarunk hirdetni a Suzukis cikkek mellett, akkor ez így nem megoldható. Ez a másik megoldás a kulcsszavas célzás./ppEz nagyon hasonlít a keresőhirdetésre: eldöntjük, melyik kulcsszavakra szeretnénk, ha megjelenne a hirdetésünk, és ezt figyeli a hirdetési rendszer. Ha megjelenik a cikkben az adott kulcsszó vagy kifejezés, akkor megjelenik a hirdetésünk is. Illetve megjelenemhet/em a hirdetésünk is, hiszen a kulcsszón kívül még lehet más befolyásoló dolog is (pl. licitálási ár, megjelenési korlát, időzítés, stb.)./ppEgy dolgot azért kiemelnék: ez bármennyire is hasonlít a kereső hirdetéshez, mégsem az! A keresőhirdetések esetében a hirdetés akkor jelenik meg, ha valamit emkeres/em az internetező, míg a kulcsszó alapján célzott, tartalom melletti megjelenések esetén akkor jelenik meg, amikor a emcikk tartalmazza/em azt! Tehát nincs olyan erős kapcsolódás (relevancia)./ppMeg hét nem is mindig pontos ez a megoldás sem. Egyrészt azért, mert a kulcsszavak köre olyan is lehet, ami eltér a hirdetés tartalmától (például autót lehet hirdetni a emhitel/em szóra vagy arra is, hogy emSzeged/em). Másrészt azért is, mert a tartalomban megjelenő szó nem szükségszerűen a tartalom egészére vonatkozik. Példaként ismét csak egy város: a emSzeged/em szóra hirdetve egy utazási ajánlatot, a hirdetésünk megjelenhet akkor is, ha az egy politikai hír, és város neve csak egy zárójeles megjegyzés volt. (Sőt, lehet vezetéknév is, főleg, ha felvesszük a emszegedi/em szót is.)/ppMégis, ez a megoldás sokkal pontosabb célzásra ad lehetőséget, a tartalom alapján./ppA gyakorlatban ezt két szöveges hirdetési rendszerrel tudjuk a hazai piacon elérni: a Google tartalmi hálózatával és az ETARGET-tel./ppA tartalom alapján történő célzás tehát az egyik legkönnyebben elérhető megoldás, ha a célzási lehetőségeket nézzük. Élünk is vele nap mint nap, akarva-akaratlanul. Jegyezzük azért meg ennek is az alapjait, hiszen fog ez a megoldás is fejlődni, és akkor jó az, ha biztosan tudjunk, miből fejlődött ki a emjövő/em./ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/03/17/celzas_tartalom_alapjan#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=1008547" border="0" //a/p
-
Posted: March 12th, 2009, 11:50pm CET by Konrad
pA legegyszerűbb célzási mód az, ha olyan adatok alapján célzunk, amiket a felhasználó maga adott meg. Ilyen adatok pedig elég sok rendszerben a rendelkezésünkre állnak, nézzünk néhányat!/ppHa egy közösségi oldalon - például az IwIw-en - beazonosíthatóak akarunk lenni, akkor megadjuk a nevünkön kívül a lakcímünket, de legalábbis a városunkat. Megadjuk a születési évünket. A végzettségünket. A családi állapotunkat. Sok esetben a telefonszámunkat is. Soroljam tovább?/ppHa egy társkeresőbe regisztrálunk, akkor is hasonló mennyiségű adatot adunk meg. De ha vásárolunk egy webáruházban, akkor is megadjuk legalább a címünket. Ráadásul vannak olyan nyereményjátékok, amelyekben a részvétel feltétele az, hogy kitöltsünk egy elég hosszú kérdőívet, ami nemcsak az alap adatainkról szól, hanem fogyasztási szokásainkról is./ppIgazi kincsesbánya ez!/ppPersze a hazai adatvédelmi törvényt ismerőknek az nem újdonság, hogy az adat megléte nem jelenti azt, hogy bármire fel is használhatjuk! Nézzünk egy példát: e-mailt csak annak szabad küldeni, aki ezt engedélyezte. Vagyis hiába kéri el egy webáruház az e-mail címünket, arra reklámot csak akkor küldhet ki, ha mi ezt megengedtük neki, ráadásként biztosítania kell a leiratkozás lehetőségét. Van még egy érdekes dolog, amit hajlamosak vagyunk nem venni tudomásul: a törvényhozó azt a féket is beépítette, hogy a személyes adatok kiadásának a hiánya nem lehet akadálya valamely szolgáltatás vagy játék igénybevételének. Vagyis: ha megadjuk egy regisztrációnál az e-mail címünket, akkor az nem működik, hogy csak akkor vehetjük a szolgáltatást igénybe, ha kérünk hírlevelet vagy engedjük a reklámlevelet!/ppEz mind szép és jó, de a hazai szabályozás nem lép tovább (szerencsére, legalábbis reklámos szemmel). Vagyis ha belépünk egy szolgáltatásba, ahol megadtuk az adatainkat, akkor az alapján már célozhatja a hirdetéseket a szolgáltató. Például ha egy társkereső oldalon a 18-21 éves szegedi lányoknak akarok hirdetni, akkor azt elvileg megtehetem minden külön engedély nélkül: ha belép egy 20 éves szegedi lány, akkor olyan banner jelenik meg, amin a neki szóló üzenet van./ppPersze ez azt is jelenti, hogy nagyon releváns ajánlatot adhatunk neki, így nagyobb valószínűséggel veszi észre és kattint a bannerre./ppDe ennek ára van. Értelemszerűen kevesebb megjelenés kell a célcsoport eléréséhez, mintha nem lehetne célozni, így a szolgáltatók felárat számolnak fel a célzások esetében - általában, bár kedvezményként ez el is engedhetik. Pedig a célzásnak nemcsak az az ára, hogy kevesebb megjelenést rendel a hirdető, hanem a technikai kivitelezés és persze közvetve az adatbázis használata./ppVégül a fentiek mellett azért láthatjuk a megoldás korlátait: csak az ismert adatokra tudunk szűkíteni, másra nem, és ráadásként nem nagyon van védelem arra, ha valaki rossz adatot ad meg. Például ha a születési évet egy lehulló listából kell kiválasztani, akkor nagyon sokan az első számot jelölik. És ha az 1901, akkor azt./ppAmikor jópár éve a Gyalogló Chat-nél dolgoztam, akkor például kimagaslóan magas volt a 80 évnél idősebb és a 6 évnél fiatalabbak száma - vagyis a valós elvárható adatokhoz képest sokkal több volt. Ezek valószínűleg rossz adatok voltak, így azokat a statisztikákban sem használtuk fel. De a kisebb eltérések kiszűrésére, az ál személyazonosság megállapítására már nem nagyon van lehetőség./ppSzeretjük az adatbázis alapján történő célzást, mert jól le lehet vele képezni hagyományos célcsoportokat (pl. 18-25 éves nagyvárosi férfi), de tudnunk kell a korlátokat és a pontosság szintjét. Tehát ezt a módszert is okosan kell használni. Gondolkodva, mint minden más eszközt is./ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/03/12/celzas_adatbazis_alapjan#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=999223" border="0" //a/p
-
Posted: March 10th, 2009, 11:15pm CET by Konrad
pA reklám célzása, mint írtam már, akkor igazán hatékony, ha pontosan tudjuk a célcsoportot, és azt pontosan meg is tudjuk célozni. Az internet pedig elviekben olyan eszközöket ad a kezünkben, amikkel ezt meg is tudjuk valósítani./ppVégülis már csak arra van szükségünk, hogy a célcsoportunk ott is legyen az interneten. Illetve nem fogalmazok pontosan: a célcsoportunknak beazonosíthatóan kell ott lennie az inteneten./ppMert hiába akarok én a szőke, kékszemű, nagymellű nőknek melltartót eladni, ha nincs olyan mérés, statisztika, szolgáltatás, amely meg tudná mondani, ki a szőke, kékszemű, nagymellű. Vagy ha el szeretném érni a 100 milliónál nagyobb forgalmú cégek könyvelőit - őket hogyan azonosítom be?/ppA célzás tehát első lépésként okos célcsoport meghatározást kell jelentsen. Ehhez pedig ismerni kell az internetet, a technológiát, a szolgáltatásokat. Speciálisan, helyi szinten! Hiszen míg az USA-ban az IP cím alapján lehet területi célzást csinálni, addig nálunk erre nincs lehetőség. Lehet nálunk is bizonyos esetekben területileg célozni, de máshogy./ppEzért amikor az internetes reklámcélzásról írok, akkor kénytelen vagyok írni a szolgáltatásokról és a lehetőségekről is. Arról, hogy vajon megtalálhatja-e élete párját az a nő, aki olyan férfit keres, aki nem iszik, nem kártyázik, nem dohányzik, nem nőzik - mert lehet, hogy nem is létezik...nbsp;/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/03/10/nem_iszik_nem_dohanyzik_nem_letezik#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=994888" border="0" //a/p
-
Posted: March 5th, 2009, 5:59pm CET by Konrad
pMinél személyesebb, minél célzottabb a reklám, annál hatásosabb lehet. Vagyis ha meg tudom szólítani közvetlenül a potenciális vevőt olyan ajánlattal, ami őt érdekli, akkor sokkal könnyebben el tudok neki adni. Nincs ebben semmi új vagy különleges tudás./ppA minél pontosabb célzás persze azt is jelenti, hogy néha az is elég, ha nagy átlagban tudunk célozni. Pl. intimbetétet nőknek hirdessünk, ne férfiaknak. A győri üzletet ne a szegedieknek hirdessük, stb./ppCélozni az interneten lehet igazán jól, ráadásul elég sok különböző megoldással. Mivel ez egy fontos téma akkor is, ha a költségeinket akarjuk optimalizálni, ezért azt gondolom, nem árt a tudásunkat kicsit feleleveníteni: márciusban körbejárom a reklámtargetálást./ppTehát a márciusi tematikus hónap a reklámok célzása az interneten.nbsp;/ppa href="http://onlinemarketing.blog.hu/2009/03/05/celpontban_en#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=983668" border="0" //a/p