Feeds
35444 items (32819 unread) in 65 feeds
-
Xfaktor 2011 és Való Világ 5 ValóságShow (105 unread)
seo
(12771 unread)
-
seo (102 unread)
-
Keresőblog (64 unread)
-
seo blog
(31 unread)
-
user - SEO, SEM blog (67 unread)
-
Webni! new pages (288 unread)
-
Keresőoptimalizálás, keresőmarketing, SEO blog
(240 unread)
-
Invalid Click :: SEO Blog
-
SEO Fórum (11908 unread)
-
Link building blog (71 unread)
onlinemarketing
(10782 unread)
-
B2B online marketing blog (211 unread)
-
BizBigyó
(15 unread)
-
JabJab (571 unread)
-
Damjanovich Nebojsa - KKV-k online marketingje
(20 unread)
-
Keresőmarketing keresőoptimalizálás Google (65 unread)
-
Onlinemarketing blog - online marketing (1227 unread)
-
KKV Online-marketing Blog
(48 unread)
-
Business Blog Fórum (88 unread)
-
Wolf Gábor's blog (184 unread)
-
kkv marketing blog (30 unread)
-
El Lobo - A farkas * gerillamarketing (10 unread)
-
BaraComp blog - Fejétől bűzlik... avagy hogyan látja egy kkv cégvezető a környezetét? (173 unread)
-
Design-marketing kisvállalkozóknak
(12 unread)
-
Az Internetes Vállalkozás (38 unread)
-
ÜgyfélSzolgai Gondolatok
(27 unread)
-
-
Internetes pénzkeresés - Internet Marketing Falatkák (15 unread)
-
Marketing az Interneten - www.Internet-Marketing.hu blogs (156 unread)
-
MarketingBlog
(7834 unread)
grafika
(75 unread)
-
Propono - Üzenőfal (58 unread)
-
MűhelyTitkok
(17 unread)
sitebuild
(62 unread)
-
BoxModellek - hatan, mint a gonoszok -
(62 unread)
honlapkeszites
(757 unread)
-
tutorial.hu | photoshop és honlapkészítés -
(473 unread)
-
Photoshop webszerkesztés websablonok leírások - WebPillangó (122 unread)
-
StarBlog
(126 unread)
-
Tibor Szász - web developer
(36 unread)
webketto
(600 unread)
-
doransky
(600 unread)
flash
(65 unread)
-
Swf.hu / Devnet.hu -
(65 unread)
internet
(6099 unread)
-
Rabbitblog (20 unread)
-
ekonomista (54 unread)
-
Médiablog
(1244 unread)
-
infoeco (55 unread)
-
HÍRBEHOZÓ - hírblog (30 unread)
-
mark.hu (37 unread)
-
Tóth Benedek blogja
(10 unread)
-
Webisztán (1514 unread)
-
Webbuzzera (38 unread)
-
roland.hertelendy.hu (277 unread)
-
Weblabor - blogmarkok
(2745 unread)
-
-
fejlesztes
(639 unread)
-
Pixelszabászat
(288 unread)
-
Weblabor - cikkek
(62 unread)
-
Weblabor - blog bejegyzések
(289 unread)
google
(31 unread)
-
AdSense Blog - Pénzkeresés
(5 unread)
-
AdSense Blog - Pénzkeresés
(26 unread)
ekereskedelem
(30 unread)
-
e-kiskereskedelem (30 unread)
egyeb
(40 unread)
-
jövőnéző (40 unread)
szoftver
(30 unread)
-
Szoftverszuperszájt (30 unread)
wireless
(20 unread)
-
Drótnélkül - Szakíts a vezetékekkel! (20 unread)
cms
(713 unread)
-
Joomla! Blog (466 unread)
-
CMS Award .HU
(60 unread)
-
Powered by Joomla! 1.0
(43 unread)
-
WordPress Magyarország (141 unread)
-
SMF Magyarország
(3 unread)
27 items tagged "marketing"
Related tags: szakemberek [+], email [+], direkt [+], online [+]
Webni! new pages
-
7 év - 7 fontos mondat a SEO-ról
Posted: October 3rd, 2011, 6:02pm CEST by OldalGazda
Tags: marketing szakemberek
mark.hu
-
Mobil SEO előadás
Posted: April 6th, 2011, 10:12pm CEST by Petényi Márk
Tags: marketing
Az 2011-es SUPERSEO konferencián elhangzott Mobil SEO előadásom:
Kapcsolódó bejegyzések:
Webni! new pages
-
Növekedési hajlandóság hiánya
Posted: December 28th, 2010, 3:40pm CET by OldalGazda
Tags: marketing szakemberek
A szörnyű webszájtok létezésének igen gyakran az az oka, hogy egy egyébként sikeres vállalkozás nem tud vagy nem akar tovább bővülni, így nincs értelme költeni sem egy normális weboldal létrehozására, sem pedig annak népszerűsítésére. Rengeteg továbbá az ugyanebből az okból nem létező, a netről hiányzó weboldal, mely egyébként egy, az offline világban sikeres szolgáltatásról vagy termékről szólna.
-
Szakmai hozzáértés hiánya
Posted: December 22nd, 2010, 10:55pm CET by OldalGazda
Tags: marketing szakemberek
Mint ahogy egy könyv létrehozásához is több szakma együttes munkája szükséges — kezdve az írótól a tipográfuson át a nyomdászig — egy sikeres weboldal megalkotásához is számos szakma képviselőjének kellene hatékonyan együttműködnie. Mivel a webfejlesztés nem tekinthet vissza évszázados múltra, így nemhogy az egyes szakágak közti munkamegosztás nem alakulhatott ki, de sokan bizonyos tevékenységek létjogosultságával sincsenek tisztában.
Webisztán
-
Hogyan kellene kommunikálnia a cégeknek a közösségi szájtokon?
Posted: February 1st, 2010, 11:24am CET by hírbehozó
Tags: marketing
Egy bő hónapja, amikor a hazai Vodafone-ügy utórezgéseiről írtam, már említettem egy amerikai ellenpéldát arra, hogy hogyan is kommunikának normál esetben egymással például a mobilszolgáltatók, és hogy miért béna érv etikai magatartásra hivatkozni ott, ahol valójában a konkurensről kéne kommunikálni egy cégnek.
A példa akkor a Verizon kampányfilmje volt, mely arra öszpontosított, hogy az ő 3G-lefedettségük az Egyesült Államokban ötször olyan jó, mint a konkurens AT&T-é. Emlékeztetőül:
egy dolog persze, hogy hogyan és mit kommunikál a konkurenséről egy cég. És megint egy másik dolog, hogy hogyan és miket kommunikál a fogyasztók felé...
Gondolhatjuk a fenti videó megnézése után azt, hogy a Verizon kúl cég, az AT&T, vagyis az amerikai mobilszolgáltatói piac behemótja képtelen kommunikálni - nem csak a konkurenséről - de úgy általában a közösségi médiában is.
Épp úgy, ahogy a magyar cégek. És itt nem csak a Vodafone Hungary-t lehet említeni. Nemrégiben egy nagy magyar ügynökség nyitotta meg Facebookon a rajongói oldalát. Az egyik postjukhoz írtam valami gyámoltalan csipkelődést, mire a reakció az volt, hogy törölték a kommentet, sőt, letiltották a kommentelési lehetőséget is. Szóval jelen lenni szeretnek a cégek a közösségi médiatérben, de kommunikálni, élni már nem annyira.
Aztán a napokban olvastam Chris Kieff postját egy nagyon érdekes jelenségről. Az alapvetés az, hogy a Facebookon ma már fű-fa-virág létrehozza cége termékeinek a rajongói oldalát, ám ezzel le is tudták a "közösségi média kommunikációt". Ők innentől kezdve "webkettesek", "smo-császárok", "a tömeg bölcsességének filozófusai".
Közben pedig egyetlen dolgot felejtenek el: használni ezeket a tereket arra, hogy kommunikáljanak fogyasztóikkal.
Kieff talált egy ellenpéldát, vagyis amikor egy cég tényleges, aktív párbeszédet folytat facebookos rajongói oldalán az ügyfeleivel, a fogyasztókkal. És meglepő módon ez a cég épp az AT&T.
Az érdekes az egészben, hogy az AT&T munkatársai nem csak a releváns és érdekes netezői kérdésekre válaszolnak, ráadásul válaszaik nem is a szokásos céges bullshitek. Még a legrosszindulatúbb, leginkább akadékoskodó facebookos kommentet is komolyan veszik, és igyekeznek releváns válaszokat adni.
Ez még azzal együtt is nagy szó, és kivételesen jó céges kommunikációnak számít, hogy az AT&T sem képes minden felmerülő kérdésre válaszolni, és az egész kommunikáció lehetne még ennél is olajozottabb, gyorsabb és hatékonyabb.
Érdemes végigolvasni ezeket a threadeket. A szemünk előtt történik meg a marketing- és pr-csoda: a felhasználók megjámborodnak, tetszik nekik, hogy végre szóba áll velük a multi, és többségük igyekszik megoldást találni problémájára és értékeli a releváns vállalati válaszokat. Mi az eredmény? Egyértelmű siker.
Mi a tanulság? Aki mer, aki okos, aki megpróbálja, annak van esélye nyerni. Azok a cégek, melyek megelégednek azzal, hogy rajongói oldalakat és Twitter-accountokat regisztrálgatnak be, és excel táblákban számolgatják a rajongókat és a követőket, viszont párbeszédbe elegyedni a fogyasztókkal, érdeklődőkkel félnek, azok egyáltalán nem fogták fel, hogy miről szól a web idestova 5-6 éve.
-
Magyar PR és marketing a Twitteren
Posted: August 13th, 2009, 10:30am CEST by hírbehozó
Tags: marketing
pBár számos nyereményakciót a href=http://twitter.com/#search?q=nyerjreklámoznak/a a magyar cégek képviselői is a Twitteren, eleddig nem volt olyan kezdeményezés, mely komolyan figyelembe vette volna a Twitter vírusmarketing-erejét./p pPontosabban utóbb egy magyar iPhone alkalmazásfejlesztő (tehát nem egy pr-os és nem is egy marketinges) hirdetett meg egy olyan nyereményjátékot, mely képes volt egyetlen nap alatt vírusosan elterjedni a magyar felhasználók között./p pA lényeg, hogy egy iPhone 3G S-t nyerhet az, aki követi Krasznait és legalább egyszer betwiteli a következő üzenetet: /p blockquote piPhone 3GS nyereményjáték. További info: a href=http://krasznai.net/post/134894088http://krasznai.net/post/134894088/a a href=http://twitter.com/#search?q=%23krasznai#krasznai/a/p /blockquote pMint a a href=http://twitter.com/#search?q=%23krasznailistából/a látható, tucatjával kezdték el betwitelni a felhasználók az üzenetet, annak reményében, hogy éppen ők nyerik majd az iPhone-t. A versenyt meghirdető fejlesztő pedig sok szempontból nyert: egyrészt az egész közösség megismeri a nevét, másrészt rengeteg értékes követője lesz./p pSzóval számoma elég fura, hogy ez az ötlet (vagy valami hasonló) nem egy cég vagy ügynökség munkatársának fejéből pattant ki. Mindenesetre a twitterező magyar PR-osok épp a href=http://sunikelondon.blogspot.com/2009/08/twittertudatos-pr.htmlszerveződni/a készülnek. Úgyhogy lehet, hogy ezekről a módszerekről, marketingfogásokról is szó lesz első találkozójukon./p pa href=http://webisztan.blog.hu/2009/08/13/magyar_pr_es_marketing_a_twitteren#commentsimg class=item_ctp src=http://blog.hu/rss/image/post/id/1306669 border=0 //a/p
mark.hu
-
Website statisztikák
Posted: January 2nd, 2009, 12:05am CET by mark.petenyi(at)gmail.com (Mark Petenyi)
Tags: marketing
Olvastam ma egy blogbejegyzést arról, hogy itthon hogyan alakul a különböző közösségi site-ok népszerűsége. A szerző nem teljesen pontos következtetésre jutott, mert nem a megfelelő eszközt használta az összehasonlításkor.
Úgy gondoltam, hogy írok egy rövid összefoglalót, hogy milyen eszközöket és szolgáltatásokat érdemes használni a weboldalak népszerűségének vizsgálatakor.
Kezdjük azzal, hogy mi a népszerűség. Pl. melyik a népszerűbb oldal, amelyiknek mondjuk napi 1000 egyedi látogatója van, de a látogatók naponta átlagban csak 1 látogatást csinálnak és 3 percet töltenek el az oldalon, vagy ahol mondjuk csak 600 egyedi látogató van, viszont naponta 2 látogatást csinálnak és 5 percig vannak átlagosan az oldalon. Esetleg az a népszerű oldal, amire sokan linkelnek vagy amelyiknek a napi oldalletöltése magas.
A fenti kérdésekből látszik, hogy sajnos a válasz nem teljesen egyértelmű, de talán az egyszerűség kedvéért egy site napi egyedi látogatóinak a számát vegyük most elsődlegesen mérőszámnak.
A következő kérdés, hogy honnan tudunk látogatottsági adatokat szerezni. Nyilván az adott weboldal rendelkezik a saját látogatottságáról statisztikával, de azt nem biztos, hogy ki akarja adni. Másrészt a különböző szoftverek máshogy értelmezhetik a különböző fogalmakat. Egyszerűbb, ha megpróbálunk külső mérésekből származó adatokat alapján összehasonlítani a site-ok forgalmat.
Hol találunk ilyen adatokat?
Magyarországon a Medián szolgáltatatása az Webaudit, ahol megtekinthetjük a Webaudit mérésekben részt vevő site-ok publikus statisztikáit. Itt azt érdemes figyelembe venni, hogy egy-egy site alá elég sok olyat és “bemérhetnek”, ami nem tartozik oda közvetlenül. Pl. az egyik site ha csinál egy ingyenes tárhelyszolgáltatást, akkor nyugodtan bemérheti saját maga alá, melyből a felületes szemlélődő azt láthatja, hogy milyen sokan nézik az adott oldalt, pedig csak az ingyenes oldalait látogatják sokan és nem feltétlenül azt az oldalt, amire elsőre gondolnánk. Ha erre figyelünk, akkor azért elég jó adatokat kaphatunk a Webaudittól.
Az Adverticum hazánk egyik legjelentősebb reklámkiszolgálója. Ők is közölnek publikus adatokat az ad.hu oldalon a reklámok kiszolgálásáról, melyek szintén felhasználhatunk, de ne feledjük, hogy csak olyan oldalak kerülnek be a mérésbe, ahová be van kötve a reklámkiszolgáló kódja.
A Gemius nevű cég is rendelkezik elég jó adatokkal (nekik is van statisztikai rendszerük és reklámkiszolgálójuk is).
A Gemius különlegessége, hogy olyan oldalakról is rendelkeznek adatokkal, melyeken nincs bekötve a kódjuk. Azokon az oldalakon, ahol van kódja néha megjelenik egy kérdőív, mely a különböző személyes adatainkra kérdez rá. A kitöltés végén felkínálják egy szoftver telepítését. Ha ezt felinstalláljuk, akkor bekerül a mérésbe (természetesen névtelenül), hogy pontosan milyen oldalakat nézünk meg, sőt még azt is, ha MSN-t használunk. Amikor utoljára néztem, akkor a Google Chrome-jával történt böngészést nem mérte. (A Webauditnak is van paneles mérése, de ők máshogy dolgoznak és jelenleg jóval kevesebben használnak náluk panelt, mint a Gemiusnál. ) A Gemius így gyűjtött adatait meg lehet vásárolni, és nagyon szépen lehet akár még keresztolvasottságot is nézni a site-ok között, sőt nagyon részletesen lehet a célcsoportunknak megfelelően is szűrni az adatokat.Ha erre nincs pénzük, de mégis szeretnénk adatokat, akkor a Gemius Online Publisher’s Audit oldalán megtekinthetjük Gemius mérőkódját használó site-ok publikus statisztikáit.
Érdemes megnézni az Alexa.com-ot is, ahol az Alexa toolbart használók adatai alapján készülnek a statisztikák. Itt domainek forgalmát tudjuk megnézni, de csak a 100.000 legnagyobb site-ról lesznek szép grafikonok is.
A Google Trends for Websites pedig talán a legjobb ingyenes megoldás. A Google hivatalos megfogalmazása szerint több különböző helyről származnak az adatok, pl a Google keresőjéből, a Google Analyticsből, de még külső adatokra is támaszkodnak. (Pontosan nem tudjuk, hogy honnan vannak az adatok.) A Goggle Trends for Websites esetén a hazai földrajzi elhelyezkedésre vonatkozó adatok jelenleg teljesen hibásak, ezért azt nem érdemes nézni. Itt is csak bizonyos méret fölött kapunk eredményeket.
(Létezik még a Compete.com és Quancast.com oldal is, de ezek elsősorban az amerikai felhasználókkal kapcsolatban rendelkeznek adatokkal, ezért itthon nem igazán érdemes használni.)
Szeretném hangsúlyozni, hogy a bejegyzés célja az említett eszközök bemutatása helyett, inkább csak a figyelem felhívása volt, mivel szinte mindegyik eszköz működéséről és használatáról oldalakat lehetne írni. Talán ez a rövid kitekintés egy kis segítséget jelent a weboldalak vizsgálatához.
Kapcsolódó bejegyzések:
doransky
-
Hulu.hu?
Posted: December 19th, 2008, 6:30am CET by DORANSKY
Tags: online marketing
2008 nemzetközi videómegosztós eseményei közül a Hulu.com látványos felkapaszkodása volt, amelyik új bevételi csatornát nyitott az NBC-nek.
Azt rendesen elmaszatolták, hogy a látványos növekedés és a bevételek mögött kiadási oldalon egy egész lassan kihalásra ítélt verzióban élő iparág gigászi költségekkel játszó gyártósora szerepel, de mindegy, tegyük félre ezt az apró problémát, a Hulu.com sok pénzt hozott, a hirdetők imádják és ami még fontosabb, a felhasználók is imádják.
Nyilvánvalóan adódik a kérdés, ki lesz a hazai nyerőember ezen területen. Kinek van nagy mennyiségű filmje magyarul, vagy felirattal, ki lesz képes megszorítani az előzetesekkel, film leírásokkal és extra szolgáltatásokkal lassan már videótéka szintjére fejlődő bittorrent oldalakat?
Volt ugye több próbálkozás, az egyik kísérlet a Filmklikk, ami jelenlegi formájában több szempontból is kudarcra ítélt az előbbi versenyzőkkel szemben. Ma már sehol nem használt web idegen formátumban nézhetőek rajta a filmek és ami a lényeg, még pénzbe is kerül.
Most azonban egy olyan oldalt tett ki a NAVA amolyan “karácsonyi ajándékként”, ami jól is néz ki, a regisztrációt kivéve teljesen használható és ingyenesen próbálja elérni az interneten klasszikusok iránt érdeklődő felhasználókat. Senkit ne tévesszen meg, az ajándékozási kedv láthatóan egy profi csapat akciója, maga az oldal egy adatbázis építő eszköz, amire megérzésből azt mondanám, hogy egy későbbi szolgáltatás indítását készíti elő elérés oldalon.
Jó kérdés, hogy vajon itthon tudna-e gazdaságosan működni egy HULU féle szolgáltatás. A költségek magasak, egy ilyen infrastruktúra kifűtéséhez szükséges hirdetők vajon készek-e arra, hogy áttérjenek az internetre? Jövőre kiderül
KKV Online-marketing Blog
-
Témafelvetés: mikor érdemes hírlevelet (direkt marketing e-mailt) küldeni?
Fetched: December 5th, 2008, 12:05am CET by Gál Kristóf
Tags: email marketing
Képzelje el, hogy tud a belvárosban egy olyan "menekülő útvonalat", ami a legnagyobb dugóban is viszonylag jó tempóban járható. A legjobb sofőrök pontosan ismerik ezt az utat, és így előnyösebb helyzetben vannak a forgalmi csúcsidők idején.
Igenám, de az idő előrehaladtával egyre többen kezdik megismerni ezt az alternetív megoldást, így a kerülőút is kezd ugyanolyan forgalmas lenni - ha nem forgalmasabb -, mint az összes többi ismert útvonal.
-> a bejegyzés folytatódik...
Webisztán
-
A magyar figyelem és pénz a válságban
Posted: November 12th, 2008, 8:56am CET by hírbehozó
Tags: marketing
pKicsit a href="http://webisztan.blog.hu/2008/11/11/egyelore_nem_erzi_annyira_a_magyar_online_reklampiac_a_valsagot"az előző postot/a folytatnám. Az Index októberben készíttetett egy felmérést (belső használatra) a Szonda Ipsos-szal. Arra keresték a választ, hogy hogyan befolyásolja az októberre eszkalálódó gazdasági világválság a médiafogyasztást./p pMivel a téma speciális, ezért egy úgynevezett engagement-kutatást készítettek. A hagyományos quot;kötődésquot; mellett a termékkategóriák szerinti reklámokhoz való viszonyulást is nézték./p pA kutatás aztat állítja, hogy az Origóval és a Népszabadság Online-nal összevetve az Index engagement-hányadosa jóval magasabb. A doksi azt írja, hogy.../p blockquote p(...) az Indexhez való erős kötődéshez (...) szektortól függetlenül magasabb és kedvezőbb reklámészlelés kapcsolódik. A bank és pénzügyekkel kapcsolatos Complex Engagement Index szerint ndash; mely magában foglalja a tartalomhoz, a reklámokhoz, valamint specifikusan a bank és pénzügyi termékkategóriával kapcsolatos hirdetésekhez való viszonyulást ndash;, az Index.hu látogatói 42%-kal fogékonyabbak a banki és pénzügyi termékek hirdetései iránt, mint a három portál látogatói (Index.hu, Origo, Népszabadság Online) átlagosan./p /blockquote pA kutatási dokumentum külön kiemeli, hogy az engagement mellett az egyedi látogatók száma is jelentősen nőtt a vizsgált időszakban. Ugye az Index gazdaság rovatáról beszélünk. A rovat 2008. októberében (117 ezres átlag napi egyedi látogatószámával) 216 százalékos növekedést produkált az előző év azonos időszakához képest./p pimg alt="" class="imgnotext" src="http://m.blog.hu/we/webisztan/image/0811/indexbelosanyag2.png" //p pA fentieket nem azért írtam le, hogy fényezzem az Indexet. Csupán egy újabb adalék ez a felmérés is ahhoz, hogy lássuk: gazdasági válság idején az emberek jobban odafigyelnek a pénztárcájukat érintő hírekre és hirdetésekre is./p pEz persze pünkösdi királyság, hiszen - mint a Gawker egy hónapja tök jól a href="http://gawker.com/5062618/the-tragedy-of-business-media"rámutatott/a - a gazdasági média számára a legnagyobb sztori mindig együtt jár a legrosszabb hirdetéspiaci helyzettel. A piaci pánik, a válság, a pirosban villogó tőzsdeindexek, a láncreakciószerűen bekövetkező elbocsátási és költségmegtakarítási láz idején a lehető legmagasabb a gazdasági hírek értéke és a feléjük irányuló figyelem is./p pÉs akkor ennek szellemében olvassuk a tanulmány egy másik megállapítását, miszerint.../p blockquote pA Szonda vizsgálta a reklám affinitást is bank és pénzügy kategóriában, ahol a Velvet és a Totalcar esetében kapott értékek azt mutatják, hogy a két kiadvány látogatói kimagaslóan jól fogadják a pénzintézeti szektor hirdetéseit./p /blockquote pOké, az egész mögött szerintem továbbra is az van, hogy a magyar netezők - akik többségében nyugalmi helyzetben nem különösebben érdeklődnek a gazdasági helyzet iránt - pánik idején egyszerűen megpróbálják megfejteni, hogy az ő zsebüket mennyiben és mennyire érinti és érintheti a válság./p pNe feledjük azt sem, hogy a hirdetési piacon (idehaza is), a nagyok visszafogták költéseiket. A piac óvatos lett. Mindenki kivár, figyeli, hogy a másik mennyivel vált vissza. Még akkor is, ha ezt a kivárást most arányaiban sokkal több ember figyeli és próbálja megérteni, mint a langymeleg prosperitás időszakaiban./ppa href="http://webisztan.blog.hu/2008/11/12/a_penz_a_valsagban#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=763877" border="0" //a/p
Keresőoptimalizálás, keresőmarketing, SEO blog
-
Keresés: az amerikaiak már a spájzban vannak?
Posted: November 4th, 2008, 10:09am CET by Bognár László
Tags: marketing
J. Robinson könyvét lapozgatom: MANIPULÁTOROK. A szerző egyszercsak elém löki Underhilltől az idézetet: “… ha én európai gyártó vagy kereskedő lennék, összecsinálnám magam a félelemtől… Mert egy napon a WalMart és a többi nagy amerikai kereskedő itt már kitölti a rendelkezésre álló teret, és ha ez bekövetkezik, akkor Európára fognak összpontosítani…” Hm, Underhill talán már hallott valamit [...] -
Válság, marketing, reklám
Posted: October 11th, 2008, 9:46pm CEST by Bognár László
Tags: marketing
Nyakunkon a válság. Csődről, zuhanásról, elértéktelenedésről szólnak a híradások. Bankok dőlnek be, nagy hírű autógyárak eresztenek szélnek munkásokat mert szüneteltetik a termelést. Már az első magyar beszállítók is leálltak az autóiparban. A BUX iszonyú zuhanás után a padló közelében. Bérbefagyasztás, adócsökkentés elnapolása kifejezések a politikusok nyelvén. Mi lesz veled reklám? Könnyen megjósolhatjuk: számos cég és vállalkozó húzza [...]
KKV Online-marketing Blog
-
Hogyan ne küldjünk... 2. rész: a jó megoldás
Fetched: October 4th, 2008, 9:53pm CEST by Gál Kristóf
Tags: direkt marketing
Az előző, rossz direct e-mailről szóló bejegyzés folytatásaként szeretném most megmutatni, hogy ugyanazt az üzenetet hogyan lehetne sokkal hatékonyabban célba juttatni.
Gyakorlatilag minden hiba meg lett említve a hozzászólások között, úgyhogy vége is a bejegyzésnek, a munkát elvégeztem... :)
Na jó, viccet félretéve először is szeretném megmutatni, hogy mik is azok a bizonyos kritikus hibák:
-> a bejegyzés folytatódik...
Webisztán
-
A YouTube-sztárok sikerére épít a Weezer új klipje
Posted: May 25th, 2008, 9:00am CEST by hírbehozó
Tags: marketing
A vírusvideókra és egyéb webes mémekre épít a Weezer online kampánya. Új kislemezük klipjében a drámai nézéstől kezdve a mentos-kólázáson át a táncevolúcióig minden benne van, ami csak vírusvideónak számított az elmúlt években a YouTube-on.
A ViralVideoChart szerint bejött a zenekarnak az ötlet. Néhány nap alatt több mint 1 millióan látták a klipet, közel 10 ezer kommentet kapott és több száz blog hivatkozott rá. Erre mondanánk mi magyarok, hogy biznisz. -
Kétmillió bannerrel támadott a magyar csetelőkre a Nav N Go
Posted: May 7th, 2008, 3:08pm CEST by hírbehozó
Tags: marketing
.jpg)
Bizonyára mindannyian találkozatok már korunk Graphisoftja, a Nav N Go plakáthirdetéseivel.
Nos, az egyik magyar online marketingcégtől kaptam egy közleményt, melyben az áll, hogy a Windows Live Messengerre szerveztek reklámkampányt a Nav N Go-nak.
Az együttműködés keretében a 25-49 év közötti, Windows Live Messenger-t használó férfiaknak jelentek meg a cég álláshirdetései, több mint kétmillió alkalommal.
A Nav N Go (a Google-t is megszégyenítő módon) igen agresszív kampányt folytat idehaza a fiatal programozók becserkészésére. Ti kaptatok már tőlük ajánlatot? Ismertek valakit, aki ott dolgozik? Hogy néz ki ez a cég belülről? Tényleg a magyar gugli?
Állítólag a székház egyik tárgyalójának meg vécéjének falát ledekkel pingálták ki, és van valami "rekreációs szobájuk" is.
Ha voltatok ott és lőttetek képeket, küldjétek el. -
Open thread: ha nem banner, akkor mi?
Posted: April 16th, 2008, 9:04pm CEST by hírbehozó
Tags: marketing
Épp az előbb frissült be a Java a gépen, és installálás közben a Sun saját, openoffice-os hirdetését nyomatta. Persze egyből a konkurens Microsoft Office-t vették célba a kampánnyal. Pontosabban az MS-júzerket, hogy váltsanak az ingyenes tutira.
Az install ablakban megjelenő hirdetés amúgy szerintem kiváló ötlet. Az installálás a felhasználó szempontjából alapvetően egy passzív folyamat. Végig kell várni. Szóval felfoghatjuk reklámszünetnek is.
A másik alternatív hirdetési forma, amivel még talán két éve futottam össze valahol a weben, a captchaszöveg. (Hogy is hívják ezt magyarul? Na majd ti lefordítjátok.) Szóval a regisztráláskor beírandó ellenőrző szöveg olyan felület, melyre minden júzernek oda kell figyelnie. És mondjuk a Microsoft miért ne adhatna meg olyan captchaszövegeket, hogyaszongya: "try hotmail", "live spaces = blogging", meg hasonlók. Jó, tudom, a captcha lényege, hogy nem kiszámolható, hogy a karakterek milyen sorrendben vannak benne. De azért online marketingesként biztosan futnék ezen pár kört. Biztos jobb, mint egy banner. És marketingszempontból talán még hatékonyabb is.
Ne feledjük, nem elég a bannereket fikázni, kell tudni alternatívákban is gondolkodni. Márha nem akarja valaki a fizetős webes szolgáltatások visszajövetelét. És nyilván senki nem akarja. Hirdetés meg kell.
Szóval ha nem banner, akkor szerintetek mi az a hirdetési forma, ami kellően hatékony, és nem rongálja a retinahártyát sem? Mik a legidegesítőbb reklámok? Tényleg nincs semmi új a szöveges hirdetéseken túl?
KKV Online-marketing Blog
-
Online automatizálás: a legegyszerűbb példa
Fetched: March 14th, 2008, 8:15pm CET by Gál Kristóf
Tags: email marketing
Az online marketingben és/vagy az internetes értékesítési megoldásokban rejlő egyik hatalmas lehetőség az automatizálás. Egy jól felépített marketing/értékesítési rendszerrel komoly élőmunka váltható ki, aminek a nyilvánvaló költséghatékonyság mellett még az az előnye is megvan, hogy "manuálisan" gyakorlatilag kivitelezhetetlen megoldásokat is alkalmazni lehet.
Milyen konkrét lehetőségekre gondolok? A következő néhány blog bejegyzésemben 1-1 ilyen könnyen érthető példát fogok bemutatni, persze csak ha van számottevő érdeklődés a témával kapcsolatban. :) (Az érdeklődést nyugodtan jelezheti hozzászólás formájában a lap alján!)
-> a bejegyzés folytatódik...
Webisztán
-
A hirdetés figyel téged
Posted: March 10th, 2008, 5:33pm CET by hírbehozó
Tags: marketing
Nem mintha hatalmas újdonságokat tartalmazna a New York Times mai cikke (To Aim Ads, Web Is Keeping Closer Eye on You), mindenesetre talán segít tudatosítani azt a tényt, hogy a hirdetők igenis egyre többet szeretnek tudni a netezőkről.
A félelmet persze önmagában nem ez generálja. Hanem hogy a netezőnek nincs ismerete arról, hogy melyik cég pontosan milyen adatokat gyűjt. Mégha az adatgyűjtés anonim is.Web companies once could monitor the actions of consumers only on their own sites. But over the last couple of years, the Internet giants have spread their reach by acting as intermediaries that place ads on thousands of Web sites, and now can follow people’s activities on far more sites. Large Web companies like Microsoft and Yahoo have also acquired a number of companies in the last year that have rich consumer data.
És akkor ezen a ponton klikkeljünk is arrébb eggyel. Szintén a New York Times-on jelent meg egy post arról, hogy a nagy amerikai online cégek közül vélhetően a Yahoo gyűjti/gyűjtheti a legtöbb adatot a netezőkről.
Az online adatgyűjtés persze mindig is kényes téma lesz a weben. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy ha az érintett cégek sokkal átláthatóbbá tennék adagyűjtési gyakorlatukat, talán a Nagy Testvér-érvek is kevésbé erősen artikulálódnának.
A transzparencia mellett talán a másik legfontosabb tényező az opt-out (vagy akár az opt-in) adatgyűjtési gyakorlat. Vagyis a netezőt nem csak informálni kéne arról, hogy milyen adatait gyűjtik hirdetési célból, hanem lehetőséget is kéne biztosítani számára, hogy az ilyen adatgyűjtést korlátozhassa vagy meggátolhassa (illetve a másik oldalról: engedélyezhesse).
Az online marketingnek a következő években ezt a két tényezőt kell a legkomolyabban vennie. Legyen vége a sunyizás korának.
KKV Online-marketing Blog
-
A perszonalizált e-mail hírlevél lehetséges hátulütői
Fetched: March 6th, 2008, 11:39pm CET by Gál Kristóf
Tags: direkt marketing
Azt már mindenki tudja - hiszen az e-mail marketinghez konyító szakértők mindegyike legalább egyszer elmondta már, ahogy én is -, hogy az e-mail marketing (tágabban: direkt marketing) egyik nagy fegyverténye, hogy személyre szabható üzeneteket lehet vele célba juttatni.
Legegyszerűbb példa erre az, hogy névre szóló ("Kedves András!") levelet küldhetünk, aminek hatására reményeink szerint kedvezőbb értékesítési eredmények érhetőek el.
De hol itt a hátulütő?
-> a bejegyzés folytatódik...
doransky
-
Puzzle, vagy misztérium az új marketing?
Posted: January 7th, 2008, 11:50pm CET by DORANSKY
Tags: marketing
Amikor Malcolm Gladwell, a Tipping Point szerzője múlt év elején felvakargatta az Enron botrányt követő tárgyalásokat érdekes következtetésre jutott. A bíróság érvelése, miszerint a cég vezetőjében végre megtalálták a bűnöst, aki az egész céget és vele együtt rengeteg kisbefektetőt összeomlásba taszította alapvetően hibás.
A bíróság ugyanis az érvelést úgy állította be, mintha egy puzzle darabkáinak utolsó darabjaihoz jutottak volna el, ahol végre a hiányzó és kevés információból kirakták a választ, meglett a keresett személy, akit ha korábban kapnak el, talán sikerül megelőzni a tragédiát. Jeffrey Skilling-et ennek megfelelően kisemmizték és életfogytig tartó büntetésre ítélték.
A probléma Gladwell szerint az volt, hogy az Enron ügy igazából nem puzzle. Nem egy kém regény egyik fejezete, vagy a Nixon botrány újságíróinak titkos információ szerzése és még csak nem is Bin Laden kereséséhez hasonlítható egyetlen érthető oknál fogva. Az Enron-t csődbe vivő folyamatok évek óta hozzáférhetőek voltak publikus helyeken, a céggel kapcsolatban már egy egyetemi elemző csapat évekkel korábban megállapította, hogy konkurenseinél sokkal veszélyesebb pénzügyi manővereket hajt végre és egyetemi dolgozatuk utolsó mondataként egyetlen dolgot tanácsoltak a pénzügyi szektornak: Eladni.Gladwell szerint az Enron botrány rávilágít a 21 sz. egyik legfontosabb sajátosságára, hogy az információ források elképesztő felszaporodásával már nem puzzle problémákat, hanem misztériumokat kell felfejteni, olyan problémákat, amelyekről az információk nyilvánosak és elérhetőek, csak professzionális analízis kell a megértésükhöz.
A II. Világháború volt az első egyértelmű példája a misztériumok megjelenésének. Ez volt az első olyan háború, amikor nem 19 sz.-i technikákkal, kémekkel szerezték a legtöbb információt az ellenséges tevékenységről, hanem irodákban ülő elemzők segítségével, akik az ellenfél híradásait figyelték és vizsgálták. Az elemzőket hadrendbe állító katonák elgondolása nagyon hasonló volt a fentiekhez, szerintük az információ ott van, rendelkezésre áll publikusan, a probléma csupán az, hogy megfelelő képzettségű szakemeberek kellenek a kinyeréséhez. És miután megtalálták ezeket a szakembereket, ezek az elemzések elképesztően pontosak lettek, az utólagos vizsgálatok szerint elérték a 80%-ot.
A mai marketingeseknek nagyon hasonló problémával kell szembenézniük. 30 évvel ezelőtt ott voltak az átfogható csatornák, a szűk keresztmetszet és minden marketinges egyetlen dolgot keresett, a nagy ötletet. A puzzle utolsó darabkáit, aminek a megtalálása révén el lehetett jutni minden felhasználóhoz. Óriási kreatív ügynökségek alakultak, világraszóló zsenik agyaltak a puzzle darabkáinak összerakásán és sikeresen tevékenykedtek egészen addig, amíg be nem tört a digitalizáció és nem fordult ki a világ ahol valahogy a nagy ötlet egyre kevésbé tűnt már hatékony marketing eszköznek.
A kreatívitás hajszoló marketingesek azonban továbbra is puzzleként tekintenek a piacra. Azt mondják, hogy az év vírus videóját kell legyártanunk és ha az meglesz, akkor végre megint miénk lesz az elérés. De tévednek.
Az új médiában a marketing nem puzzle, hanem misztérium, ahol a felhasználók hatékony eléréséhez elemzőkre van szükség. A digitális média szétaprózta a világot, ami már egyáltalán nem egy egyszerűen átvágható tér, mint amilyen korábban volt, elvesztettük a fogyasztót a szemünk elől.
Pedig ott van minden adat és csatorna, amin túl termékekre és szolgáltatásokra váró felhasználók csücsülnek, egy probléma van csak, még nem mindig látunk keresztül ezeken az adatokon. Nem ismerjük eléggé azokat a módszereket, amelyek segítségével a marketingünk már olyan pontos lesz, hogy a hirdetés átváltozik információvá, és végül átlátszóvá válik az emberek közötti kommunikációban.
Ezért van az, hogy egy jó keresőmarketing ügynökség létrehozásához valószínűbb, hogy komoly analitikai és matematikai készségekkel kell rendelkezned, mint hogy MBA-d legyen valamelyik menő közgazdasági iskolából és nem véletlenül. A keresőmarketinges gigászi méretű adathalmazt átmolyolva és elemezve találja meg a felhasználót a web túloldalán, tudja, hogy ott van, csak ki kell kaparni az avarból. És ha ez megtörtént, akkor jöhetnek a kreatív ötletek.
Webisztán
-
A véleményvezér fiatalok többségében nők és odáig vannak a reklámügynökségekért
Posted: December 14th, 2007, 10:59am CET by hírbehozó
Tags: marketing
Anno szándékosan nem írtam a Szonár.hu közösségi szájtról, mert egészen egyértelmű, hogy a szolgáltatás egy hazai marketingügynökség reklámfogása. Azzal meg foglalkozzanak a reklámszaklapok.
A szinte leplezetlenül adatgyűjtésre és kontrollcsoportra használt júzerekből ki is nyerték az első adag statisztikát. A sajtóanyag szerint 6000 fiatal van a rendszerben, és őket is kérdezte meg az ügynökség. Bár nincs megemlítve, de nyilván a felmérés adatai nem reprezentatív mintából álltak össze. Mazsolázgatok:Az ifjú véleményvezérek legkedveltebb tevékenysége mi más lenne, mint a csevegő programok használata (instant messaging és chat felületet) és az levelezés, de előszeretettel töltenek le tartalmakat, játszanak online játékokkal, vagy nézegetnek videókat is. A kutatásban részt vevők nem szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő volt az ifjú hölgyek számbéli fölénye: a kérdőív kitöltőinek ugyanis 74 százaléka lány volt. Marketing szakemberek figyelmébe ajánlott, hogy mind a kérdőíves aktiváció, mind pedig az oldalon regisztrált felhasználók nembeli arányát tekintve, úgy tűnik, véleményformálás és a fogyasztói tapasztalatok megosztása terén a gyengébbik nem az erősebb.
Ezek az adatokat és következtetéseket nyilván a torz mintavétel és a szájt tendenciózus dizájnja implikálta. Amúgy meg fogalmam sincs, hogy kik és miért regisztáltak ebbe a "szolgáltatásba". Szerettek volna statisztikai adat lenni egy reklámügynökség exceltáblájában? Jobb megoldás most hirtelen nem jut eszembe.
doransky
-
Keresőmarketing nap konklúzió
Posted: November 7th, 2007, 7:28pm CET by DORANSKY
Tags: marketing
Vicces, hogy a keresőmarketing nap szomszédságában épp olyan események történnek külföldön, amik a hiper célzott hirdetések helyével kapcsolatban igen komoly kétségeket ébresztenek, persze nem itthon hiszen a mi iWiW-ünk valószínűleg még egy ideig nem lesz képes gyors ütemben követni a nemzetközi trendeket.
A keresés, ahogy a konferenciából leszűrtem, eszközök és elérhetőség tekintetében kezd besorolódni a mainstream marketing eszközök közé, itthon is elértünk arra a szintre, hogy érdemes rá üzletet építeni és foglalkozni vele. Ügynökségek portfolióba veszik, használják, ügyesen építenek rá megoldásokat, ügyfelek próbálkoznak, kialakult a gyakorlat, ami létrehozta a marketing leganalitikusabb ágát és a következő néhány évben befutja azt a növekedési ütemet, amit nemzetközi szinten is látunk.
A keresés azonban kezdi elveszteni kiemelkedő szerepét az internet használatban, az új web legfontosabb sajátossága az, hogy tömeges méretben teszi lehetővé, hogy emberek interakcióba lépjenek egymással és a használat fő módja egyre inkább ez.A marketing legérdekesebb ága arról szól, hogy miként léphetnek be ebbe a természetes interakcióba a cégek marketing eszközökkel úgy, hogy az ne legyen bántó, hasonlóképpen, ahogy a keresőmarketingben sem bántó a fizetett hirdetések jelenléte. Ennek az eszköztárnak természetesen része a kereső, hiszen minden oldalon, pl. a youtube-on is ezeket használjuk és mivel a legjobb minőségű támogatással rendelkezik, jellemzően az elkövetkező időkben ez lesz a vezető eszközkészlet kiegészítve az egyéb már ismert ppc megoldásokkal.
Ehhez hamarosan meg kell tanulni a hálózati célzáshoz most publikussá váló eszközök használatát, aminek része:
- Hálózatokon létrehozott üzleti oldalak menedzselését és felfuttatását, csoport kezelést
- Social ad: hálózati oldalakból kinyert adatok mentén elképesztően jól célozni, ami egyébként a keresőmarketingtől bonyolultságában kevéssé tér el, csak nem tartalom analízis alapján dolgozik, hanem azzal, hogy a soha nem látott részletességgel lehet a felhasználókról profilt építeni.
- Social affiliate: kifejleszteni vagy hatékonyan befolyásolni olyan alkalmazásokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználók termékeket és szolgáltatásokat érintő aktivitásainak kiaknázását a közösségi hálózatokon direkt módon. iLike a kedvenc példám ami az egymással megosztott zenei listákon keresztül ad el zenéket. Ott szolgál ki az interakciós folyamatban, ahol az igény felmerül. Eddig ennyire gyönyörűen célozni csak a Google tudott.
Ez utóbbi elemmel kapcsolatban nagyon tetszik Dave Winer mondata:
“Information is welcome, advertising is offensive.”
A keresőmarketinghez hasonlóan ez is a marketing valódi értékét hozza elő, ha a termék és szolgáltatás nagyon közel jelenik meg az eseményhez, ahol a valódi igény létrejön.
-
Hiper célzott hirdetések hálózatokon
Posted: November 5th, 2007, 6:17pm CET by DORANSKY
Tags: marketing
A MySpace végre lép egy nagyot a reklámozók irányába a felületein történő hirdetések kiszolgálásával kapcsolatban, és a Facebook is csütörtökön hasonló szolgáltatást jelent be. Nem értettem eddig, hogy ezek a szolgáltatások miért nem kezdték el már sokkal korábban központi biznisszé formálni a hirdetést, valószínűleg azért, mert annyira nagy a verseny a hálózati piacon, hogy nem akartak fókuszt veszteni.
Eddig ugye az volt a folyamat, hogy a hálózat építők stratégiai együttműködés keretében kiadták másnak - Google, Microsoft - a felület értékesítési feladatokat és hagyták, hogy a munkát helyettük elvégezzék, ők maguk csak a látogatók kiszolgálására koncentráltak. Ugyanakkor ezek a szolgáltatások sokkal jobban célzott hirdetési megoldásokat tudnának fejleszteni, ha akarnának, hiszen a profilok és a látogatók mozgásából leszűrhető adatok nagyon pontos információkat adnak a felhasználókról, amire jól lehet célozni, és amit valószínűleg nem adnak ki a hirdetés kiszolgáló partnereknek, hiszen mindegyik ilyen cég egyben konkurens is.Ha ezek a szolgáltatások átalakulnak hirdetés szervező platformokká, akkor első körben a saját felületek értékesítése, egyébként pedig a felhasználókról szerzett adatok hirdetési szolgáltatásokkal történő összekapcsolása lehet az egyik legnagyobb perspektíva.
A funkció fejlesztés kiszervezése, ha tényleg sikeres lesz az open social valójában új helyekre teszi le a hangsúlyokat a hálózati piacon és megváltoztatja a sikeresség fogalmát. A funkció fejlesztés helyett a fejlesztők motiválása pénzügyi oldalon olyan kulcs elemmé válik, amit csak ilyen értékesítő rendszerekkel lehet katalizálni. Ugye a platform szerep alapja az, hogy az átfolyó figyelmet a hirdetők és a gyártók között olyan optimális arányban kell megosztani, hogy a felhasználók szolgáltatások iránti végeláthatatlan igényének kiszolgálását maximalizálja, ezáltal biztosítva legyen a platform további növekedése.
A long tail gazdaság legnagyobb tanulsága, hogy nem lehet elég szolgáltatást kínálni, a felhasználói igények minden esetben kinövik a rendelkezésre álló teret. Ehhez rengeteg pénzt kell visszafolyatni a fejlesztők felé automatizált rendszerken keresztül, ami pedig csak értékes, vagyis saját hirdetési platformmal lehetséges, hiszen a hirdetők számára a célozhatóság a legnagyobb érték. Ameddig a hálózati oldalt a Google szolgál ki hirdetésekkel - nem feltétlenül -, az adott felület értéke tökéletesen ugyanaz, mint a Google által elért bármelyik másik oldalé. Az ügyfelek felé értékesebb felületet kell kínálni az internet bármelyik oldalánál, mert a hirdetési büdzsé nem növekszik egyenes arányban az interneten elérhető felületekkel, bár ez is drasztikusan tolódik el a long tail, egészen pontosan a nagymamám is hirdet majd a hálózaton modell felé. A felületek mennyiségi növelése csak az első fázis volt az úton, a MySpace ebben úttörő volt egyszerűen kezelhető szolgáltatásaival, amivel lényegében elárasztotta felületekkel az internetet. Most értéket is kell hozzá szállítani, a hirdetési bevételek további növeléséhez.
Az internet 2.0-ás fázisa kezd a stabilizáció útjára lépni, kialakultak az erővonalak, a hirdetési piac is szépen lassan átrendeződik ennek megfelelően.
-
Márka mérés
Posted: October 29th, 2007, 9:39am CET by DORANSKY
Tags: marketing
Sithlords vetette fel az egyik hozzászólásban, hogy a klasszikus oldal mérések mellett egyre komolyabb problémát jelent, hogy a marketingesek nem tudják mérni rendesen, hogyan lépnek kapcsolatba a felhasználók a márkájukkal.
A probléma ugye az, hogy a márkák egyre több hálózaton és médiumon keresztül terjednek, a céloldalak egy kampányban a valódi elérés csak egy töredékét hozzák. Már itthon is egy rendes integrált kampány bevon mikroszájtot, banneres támogatást a legkülönfélébb oldalakon, hálózatépítést és videómegosztást, stb. Amíg a banneres megjelenések kezelésére egész jól felvértezett eszközkészlet van, addig az újabb médiumok esetében, főként ott, ahol a felhasználók is részesei az eléséri folyamatnak, már sokkal nehezebb mérni. Ezért ugranak át nehezen erre a területre a médiavásárlók. Mi is tapasztaljuk, hogy amíg mondjuk egy advertikummal kiszolgált bannerrel kapcsolatban szinte semmi feladat nincs az illesztésen túl, addig a videós, blogos megjelenések már állandó kommunikációt igényelnek, utólagos statisztika válogatást, stb.A megoldást rövid távon valószínűleg az aktuálus mérőrendszerek és a lényegesebb oldalak alkalmazkodása fogja jelenteni, olyan új eljárások kerülnek majd be, amelyek ezt is viszonylagosan egyszerűvé teheti majd.
De persze ez még nem oldja meg az ügyet, hiszen részvétel tovább neheztíti a problémát. Ott ahol a brand továbbítása a felhasználók kezében van, pillanatok alatt az üzenetek másolódva újra és újra megjelennek különböző formában, amit szintén kéne tudni mérni, hiszen a marketingesek számára ez is a siker jele.
Itt valami mélyebb iparági együttműködés lehetne a kiút egy olyan szabvány, ami a márkához lehetne csatolni, mondjuk egy logóhoz, ha épp az a lényeg és ami mindenféle üzenetben tovább tudna másolódni és visszajelzést szállíthatna az üzenet létrehozóinak.
Ahogy a Creative Commons logó egy oldalon több rétegen is hordozza magával a saját jelentését - embereknek, jogászoknak, gépeknek pl. - úgy bármilyen másik logó is hordozhatna magában ilyen eszközöket szofisztikáltabb módon, ami különböző médiaformátumokban és szolgáltatásokon is hatékonyan tudna visszafelé kommunikálni a marketingesek felé.
KKV Online-marketing Blog
-
Két jó ötlet adatbázis építésére, e-mail marketing címlista bővítésére
Fetched: October 25th, 2007, 7:21pm CEST by Gál Kristóf
Tags: email marketing
Sok jó lehetőség van marketing címlista bővítésre, például a korábban már említett bolti ("offline") ötlet. Nagyon jó módszer ezen kívül az ajándékkal, vagy nyereménykátékkal kombinált címgyűjtő akció, amit akár még egy extra céllal is bővíthetünk!
-> a bejegyzés folytatódik...
-
Figyelem: ezt az 5 címsor sablont csak saját felelősségére használja!
Fetched: September 22nd, 2007, 2:05am CEST by Gál Kristóf
Tags: marketing
A sikeres szövegírásnak megvannak azok a több évtizede bevált szabályai, amikben bár még mindig sokan kételkednek, mégis úgy tűnik, hogy a modern internetes világban is megállják a helyüket.
Annak az oka, hogy a "hívők" közül is kevesen használják jól a marketing célzatú szövegírás aranyszabályait valószínűleg az, hogy rosszul alkalmazzák őket.
Ha jól megérti az alapvető fogalmazási (szerkesztési) elveket, és az esetlegesen megismert példákat jól át tudja ültetni saját környezetébe, akkor biztosan nyert ügye lesz e téren!
-> a bejegyzés folytatódik...
user - SEO, SEM blog
-
Ténymarketing
Posted: May 13th, 2007, 2:37pm CEST by user
Tags: marketing
Milyen marketingre van szükség a weboldalakon? Szükség van-e marketingre a weboldalakon? Igénylik-e a látogatók a marketinget egy weboldalon?
Itt most nem a bannerekre, és egyéb online reklám eszközökre gondolok, hanem a tartalomra, az üzenetre. Induljunk ki a keresőkből. Ha valaki rákeres valamire, és a találatok között válogatva eljut egy oldalra, akkor jó-e, ha érzékelhetően marketing bullshitbe ütközik, aminek az lenne a feladata, hogy egy adott terméket eladjon? Nem vagyok benne biztos. Magamból tudok persze csak kiindulni, de én ilyen esetben csak a tényekre vagyok kíváncsi, és nem holmi maszlagra.
Döntéselőkészítés - döntéstámogatás.
Mi van viszont akkor, ha két cég ajánlatát össze szeretném hasonlítani, és azok közel egyezők? Érzékelem ilyenkor, hogy tudat alatt hatott rám az, hogyan írták meg az adott ajánlatot? Valószínűleg igen.
Lehet-e úgy írni a tényekről, hogy az ne egy technikai paraméter táblázathoz hasonlítson? Lehet, sőt kell, hovatovább szerintem csak így kéne. Csak kurva nehéz...
Persze talán nem kellene ennyire végletesen vizsgálni ezt a kérdést sem, mert az egyes oldalak célja és célcsoportja is eltérő lehet, és ezekhez a célokhoz mérten kell megírni és megfogalmazni a tartalmat.
Létezik-e a tartalomra vonatkozó általános igazság? Nem hiszem. Egyéni preferenciák vannak, aminek ha megfelel az oldal, akkor sikeres, ha nem, akkor nem.
Én személy szerint kevésbé, vagy semennyire nem igénylem a bullshitet a legtöbb esetben, mert sokszor nehéz kihámozni belőle a lényeget. És hogy mikor írnom kell csinálom-e? Persze.
Meghasonlás.
