pA Last.fm alapítói ma a gépházblogban a href="http://blog.last.fm/2009/06/10/message-from-the-lastfm-founders-felix-rj-and-martin"jelentették be/a, hogy elhagyják a céget. Azt ugyanakkor nem írják le, hogy mi áll döntésük hátterében, úgyhogy nekünk sem jut más, mint a találgatás./ppÉppen két éve vásárolta fel a londoni startupot a CBS, és nem kizárt, hogy a felvásárláskor azt is vállalta a multi, hogy két évig alkalmazásban tartja az alapítókat. Úgy tűnik tehát, hogy a - feltételezett - szerződési kitétel lejártával a Last.fm alapítói jobbnak látták, ha lelépnek. Tegyük hozzá azt is, hogy ha valaki egy nagyon sikeres startup alapítója, az rendszerint nagyon nehezen válik meg szeretett cégétől./ppÚgyhogy az egész mögött nyilván az lehet, ami ilyenkor szokott lenni. A dinamikusan változó, lazább munkakörnyezetben üzemelő startup a nagyvállalati viszonyok között elkezdett idomulni az új feltételrendszerhez. Az alapítóknak pedig ez már nem volt buli. Érthető./ppEnnél már sokkal fontosabb, hogy vajon milyen jövő vár a Last.fm-re. Volt ez a RIAA-ügy (átadta-e a CBS a felhasználók adatait a RIAA-nak vagy sem), utóbb pedig a a href="http://webisztan.blog.hu/2009/03/24/last_fm_fizetos_lesz_a_zenelejatszo"nem túl barátságos lépés/a a nem angolszász felhasználók felé./ppHa ezen az úton halad a Last.fm, lassan megint ideje lesz egy pofátlanul optimista fejlesztői csapatnak összeállni, és valami sokkal jobbat és szerethetőbbet csinálni a Last.fm-nél./ppPersze lehet, hogy nem ennyire komor a jövő, és a Last.fm képes lesz a CBS vezetése alatt is megmaradni az egyik legjobb webes közösségi szolgáltatásnak. Tegyék meg tétjeiket.../ppa href="http://webisztan.blog.hu/2009/06/10/a_last_fm_hivatalosan_is_multi_lett#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=1177309" border="0" //a/p
pimg alt="" class="imgright" src="http://m.blog.hu/we/webisztan/image/0903/lastpay.png" /Akik csak a postok első mondatát szokták elolvasni, azoknak mondom gyorsan, hogy nem kell összeomlani fejben,strong a Last.fm továbbra sem lesz fizetős/strong, csupán a a href="http://www.last.fm/listen"rádiót/a dugják el a havi 3 euróba kerülő lakat mögé./ppAmúgy én eddig sem használtam a Last.fm rádióját. Az ember nem is azért Last.fm-használó, mert zenéket szokott ott hallgatni. Hanem azért, hogy zenéket fedezzen fel, és hivatkozni (linkelni) tudjon, mikor a weben zenéről beszélget ismerőseivel./ppÉs akkor mostmár a többieknek fejteném ki, hogy szerintem mi indokolja ezt az amúgy tényleg szokatlanul barátságtalan a href="http://blog.last.fm/2009/03/24/lastfm-radio-announcement"lépést/a./ppstrongElőször is: miért barátságtalan?/strong Azért, mert a Last.fm rádióért továbbra sem kell fizetni az USA-ban, a briteknél és a németeknél. Ugye ez az a három ország, ahol a Last.fm a legnagyobb felhasználótáborral rendelkezik./ppVagyis a szolgáltató a számára üzleti szempontból fontos felhasználókat békén hagyja, stronga többiekről meg most kimondatott, hogy nem fontosak/strong./ppEz kábé olyan, mintha egy magyar szájt csak azokban a kerületekben lenne ingyenesen elérhető, ahol az átlagnál jobban kereső, a neten többet vásárló emberek élnek. A szegényebb kerületekben meg fizessen a szájt használatáért a sok szerencsételen, ha már a marketing és a vásárlásra ösztönzés lepattan róluk./ppEz a fajta üzletpolitika joggal vált ki ellenszenvet minden Last.fm-felhasználóból. Főként ha nem az USA-ban, Németországban vagy Britanniában élnek./ppUgyanakkor van itt egy másik szempont is. Vegyünk egy példát. Rendszeresen nézek online amerikai tévéműsorokat. Majdnem mindegyik esetben a csatorna reklámokat tesz a videóklipek elé, mögé, közé. Éppen úgy tehát, mint a tévében:nbsp;van reklámszünet./ppCsakhogy stronga hirdető nem engem, a szerencsétlen magyarországi netezőt akarja elérni hirdetésével/strong, hanem az amerikaiakat. Ugyanis a műsor alapvetően nekik szól. És én (az amerikai műsorok iránt érdeklődő külföldi netező) minden egyes klikkelésemmel valójában rontom az amerikai hirdető kampányának hatékonyságát./ppHiszen ő fizet a hirdetés megjelenéséért. Csakhogy jelen esetben egy olyan valaki klikkelt, akinek lehetősége sincs megvenni az adott terméket. Ez meg a hirdetőnek még rosszabb is, mintha nem klikkeltem volna./ppVisszatérve a Last.fm esetére. Értem én, hogy az amerikaiak, britek és németek sokkal többet vásárolnak, költenek online zenére a Last.fm-en, mint például mi, magyarok, akiknek mégcsak esélyük sincs online fizetni ezekért a zenékért. Meg amúgy sem szoktunk./ppÉs joggal mondja az amerikai zenekiadó (megjegyzendő, hogy a Last.fm már két éve a CBS médiacsoport tulajdona), hogy ő ugyan nem a kelet-európai meg ázsiai Last.fm-felhasználók kattintgatásai után akar fizetni, hanem az amerikaiak kattintgatása után. Ugyanis tőlük várja, hogy vásárolják is meg az adott zeneszámot. Meg a hozzá kapcsolódó mindenféle termékeket./ppKicsit szociáldarwinizmusnak tűnik ez az egész stratégia. strongquot;Survival of the fittest.quot; /strongNem is nagyon szimpatikus./ppÉs nem tartom éppen elképzelhetetlennek, hogy a közeljövőben egyre több szájt fogja követni a Last.fm példáját, és korlátozza az ingyenes, hirdetéses elérést azokra az országokra, ahonnan direkt bevételt, termék iránti elkötelezettséget, jelentősebb fogyasztói költést remél./ppMás kérdés, hogy közösségi szolgáltatásokról beszélünk. És ha a szolgáltató hátat fordít felhasználói jelentős részének (de legalábbis barátságtalan gesztusokat tesz irányukba), abból sok jó nem következik. Mert ugyan ki szeretne másodrendű polgár lenni azon az interneten, amiről azt mondták, hogy demokratikus alapokon épült.../ppa href="http://webisztan.blog.hu/2009/03/24/last_fm_fizetos_lesz_a_zenelejatszo#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=1023510" border="0" //a/p