A kommentezés engedélyezésén kábé egy éve töprengtem el, mikor olvastam a Képviselő Funky moderációs elveiről szóló postját. A lényeg:
A blog bármely bejegyzéséhez bármely regisztrált felhasználhó hozzászólhat. Ez a hozzászólás azonban nem jelenik meg egyből a blogon, hanem csak akkor, ha valamelyik szerkesztő áldását adta reá. És itt ugrik a közmondásos majom a közmondásos vízbe. A blog minden egyes bejegyzéséhez legfeljebb 30, azaz harminc hozzászólást fogunk engedélyezni. Miután megszületik a harmincadik olyan hozzászólás, amelyet publikálásra érdemesnek tartunk, az adott bejegyzésnél lezárjuk a kommentezés lehetőségét.
Számomra azért volt szimpatikus ez a moderációs irányelv, mert az értékes (a szerkesztők által értékesnek gondold) kommentek engedélyezésére helyezi a hangsúlyt.
Legutóbb a Beol.hu vezetett be a korábbiaknál szigorúbb moderálási elveket. Ugyancsak abból a megfontolásból, hogy kezelhetőbb legyenek a threadek.
A kommentelési lehetőséget sokan csetelésre, offtopik témák felvetésére, spamelésre, direkt marketingre és - páran - trollkodásra használják. Mindezek a jelenségek pedig a bloggert/szerkesztőt, a tartalom gazdáját egyre több feladattal látják el. Ma már egy népszerűbb blog esetében a kommentek moderálása több időt vesz el, mint maguknak a postoknak a megírása.
Aki pedig nem ápolja a kertjék (nem követi figyelemmel a postjainál kulminálódó threadeket), az később már csak bajosan fog tudni kezdeni bármit is az öntörvényűvé váló kommentáradatokkal.
Bezárjuk-e a kommentelési lehetőséget? Régebben azt gondoltam volna erről a lehetőségről, hogy azért nem oké, mert elvi szinten mond ellent mindennek, amit a közösségi webről gondolunk.
Csakhogy. Csakhogy közben a web tényleg mindenkié lett. Blogot indítani, Twitter accountot regisztrálni, Facebookon fent lenni ma már minden ember számára megugorható dolgok.
Éppen ezért lehetséges, hogy elegendő, ha más blogokon, a Facebookon vagy Twitteren vagy Google Readeren megjelenő, releváns kommenteket (reakciókat) engedi be / engedi visszalinkelni egy blogger a saját postja alá.
A másik lehetőség, ha a kommentelők whitelistelve vannak. Vagyis csak a megbízhatónak jelölt kommentelők kommentjei jelennek meg moderáció nélkül a post alatt. A többiek pedig a Képviselő Funky irányelvei mentén előmoderálva kerülhetnek csak ki kommentjeikkel.
Mert mire is jó valójában a kommentek engedélyezése? Hogy a kommentek kiegészítsék, kritikákkal, reakciókkal, plusz információkkal gazdagítsák az adott témát, amit a post felvet.
Arról nem beszélve, hogy jellemzően egy blog látogatóinak több mint 90 százaléka sosem vagy ritkán kommentel. És őket leginkább az rémíszti el a kommenteléstől, hogy kialakul egy olyan kommentelői mag, akikkel ő nem szeretne leállni vitatkozni.
A parttalan threadek tehát nem csak a bloggert, szerkesztőt zavarják, hanem az olvasók csendes többségét is.
Mondom, az egész témakör elég bonyolult. És én sem vagyok biztos abban, hogy mi itt a jó megoldás. Egy biztos, valamiféle irányelveket mindenkinek követnie kell.