Habár a HTC Desire 2010 egyik legjobb okostelefonja, még ezt az androidos telót is érdemes lehet rootolni. Az egyik fontos előny, amit a rootolással nyerhetünk, hogy jóval több helye lesz az alkalmazásoknak a telefon memóriájában. Vagyis jóval több appot tudunk egyszerre működtetni a telefonunkon. (SD-re lehet mozgatni szinte az összes alkalmazást, plusz nem foglalja a memóriában a helyet a HTC Sense ezeregy haszontalan hülyesége.)
A másik fontos előny, hogy tudjuk futtatni a Market Enabler-t, minek segítségével hozzá tudunk férni a fizetős appokhoz is a Marketben. Ezzel kapcsolatban annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy érdekes módon az appvásárlás teljes folyamata, és a support legnagyobb része is már lokalizálva van, vagyis elérhető magyarul. Ebből pedig számomra az következik, hogy a Google valami teljesen más indok miatt nem engedi be Magyarországot a fizetős Marketbe. Az biztos, hogy ha akarnák, már most is bevehetnének minket a teljes Market-támogatásba.
Szóval a fizetős alkalmazások, a felszabaduló memória fontos előnyök. Miként a root-only teljesítmény-optimalizáló alkalmazások. Például a SetCPU.
És akkor most mondanék pár hátrányt is. Ami persze nem a rootolás, hanem a CyanogenMod és az alap Android gui eredménye. Az egyik, hogy a HTC Sense felülete egyszerűen szebb és szerethetőbb, mint a sima androidos gui. Lehet, hogy ezen az Android 2.3 változtat majd valamennyit. A másik, hogy a kontaktkezelés elég szenvedésteli. Korábban azt gondoltam, hogy a Sense sem jó ebben. De rá kell, hogy jöjjek: a Sense kontaktkezelése valójában nagyon barátságos és használható, az alap androidos-cyanogenes kontaktkezeléshez képest.
Térjünk a lényegre. Hogyan kell rootolni egyszerűen a Desire-t?
Itt a link a részletes guide-hoz, aminek segítségével fel tudjuk tolni rootolás után a CyanogenModot. Röviden összefoglalnám a folyamatot:
Mielőtt belekezdenénk bármibe is, backupoljuk az adatokat a telefonunkról. A Titanium backupot szokták ajánlani. Az sms-ek backupolásához én ezt az appot választottam. A Gmailben létrehoz egy labelt, és az alá tolja fel a telefonon tárolt smseimet. Hasznos és jó megoldás, hogy a Gmailemből tudom elérni a korábbi smseimet.
Nos, ha mindent kimentettünk a telefonról, állítsuk a telefont debugging módba, és kezdjük el végigcsinálni a guide-ot. Én OSX-en toltam az unrevoke-ot. Majd letöltöttem a Marketből a ROM Managert, felment a ClockworkMod Recovery. Aztán letöltöttem a radio-t. Ez az install is felment. A végén pedig magát a CyanogenMod-ot húztam a telőra. A doksiban leírt First Method valamiért nekem nem működött. De végül a második módszerrel sikerült befejezni a telefon rootolását. Az egész nem volt sokkal több, mint fél óra. Installálgatni kellett, meg letölteni appokat. És ennyi.
Egyáltalán nem gondolom most, hogy minden szempontból jobb egy rootolt, cyanogenmodos Desire, mint egy original. De ha teljesítményben érezhető lesz a javulás, akkor azért nem bánom, hogy nehézkesen lehet csak használni a kontaktlistát (bár a DailerOne app sokat segít), meg hogy a nem megfelelő backupolás miatt ebben a ROM-ban elvesztettem a telefonszámaim többségét :,(
Nos, a múltkori pletyka még arról szólt, hogy június 23-án (azaz holnap) megérkezik a HTC Desire-re és Legendre is az 
