35444 items (32819 unread) in 65 feeds
seo
(12771 unread)
onlinemarketing
(10782 unread)
grafika
(75 unread)
sitebuild
(62 unread)
honlapkeszites
(757 unread)
webketto
(600 unread)
flash
(65 unread)
internet
(6099 unread)
fejlesztes
(639 unread)
google
(31 unread)
ekereskedelem
(30 unread)
egyeb
(40 unread)
szoftver
(30 unread)
wireless
(20 unread)
cms
(713 unread)
Ma a metróban futottam össze a Samsung egyik hirdetésével. A cég új telefonját, a Montét reklámozza. A pontos reklámszövegre már nem emlékszem, de a lényeg, hogy a gyártó szerint a telefon fő erőssége, hogy segítségével nagyon kényelmes és egyszerű használni a közösségi szájtokat. A magyar reklámon két ajánlott márka, a Twitter és a Facebook szerepel.
Nem csak logókkal, de konkrétan a reklámszövegben is megjelenik a "twitterezés" és a "facebookozás", mint olyan tevékenységek, amiktől vonzónak kellene, hogy legyen egy ilyen telefon. Miért nincsenek magyar közösségi szolgáltatások az ajánlatban? - merült fel bennem a kérdés. Vagy lehet, hogy nincs is mit ajánlgatni? Tisztelet a kivételnek.
Amúgy a Facebook ajánlgatásával semmi baj nincsen, hiszen az egymillió magyar felhasználó már épp elég vonzó egy telefonvásárló magyar számára is. A Twitter nekem kicsit furább választás, hiszen idehaza finoman szólva sincs a legnépszerűbb szolgáltatások között. Pár tízezeres felhasználóbázissal nem egy kirívóan sikeres cucc. De mondjuk ez is belefér.
Tehát mi lehet az oka annak, hogy - az amerikaiak mellett - nincsenek magyar közösségi szájtok promózva ezekben a magyaroknak szánt hirdetésekben? (Korábban valamelyik Nokia-plakáton láttam a Facebook integrációt, mint mindent vivő fícsört. Magyar szolgáltatások ott sem szerepeltek a felsorolásban.)
Elsőre talán azt gondolnánk, hogy nincsenek is érdemleges magyar szájtok. De ha rápillantunk a látogatottsági statisztikákra, azért egy Startlap, egy iWiW, egy Blog.hu, egy Vatera, stb épp beleférhetne abba a kínálatba. Hogy sok kisebb, feltörekvő magyar szolgáltatást ne is említsek.
Az ok talán az - merengtem a hirdetéssel szemezve, míg a metrószerelvény épp átgurult a Duna alatt -, hogy a magyar szolgáltatásoknak nincsen mobilalkalmazás-verziója. (Főleg nincs a Samsung speciális mobil operációs rendszerén futó appjuk. De ez egy speciális történet.)
Oké. Ez tényleg probléma. Valójában érthetetlen is, hogy a magyar online piac nagy játékosai miért nem házalnak a mobilszolgáltatóknák, mobilgyártóknál azért, hogy az ő alkalmazásuk legyen preinstallálva a készülékeken. Lehet, hogy még nem érzik, hogy mennyire fontos lenne ezt meglépni? Nem tudom a választ. Lehet, hogy jobb is.
Aztán azt is megfigyeltem a hirdetésen, hogy a telefon kijelzőjén angolul jelenik meg a Facebook app. Sőt, a honlapon a Twitter helyett a MySpace a másik ajánlott szolgáltatás. Ami, ha lehet, még kesévé érdekes szolgáltatás idehaza. Akkor már a YouTube sokkal inkább...
Itt már világossá vált számomra, hogy valószínűleg a helyzet még egyszerűbb. A mobilgyártó amerikai központjában kimondták a verdiktet, hogy márpedig a Facebook és a Twitter MySpace az amerikai piacon globálisan mindent vivő alkalmazás, és nem merült fel, hogy helyi piacokon esetleg ennél árnyaltabb lehet a helyzet. Azzal együtt sem, hogy közhelynek számít, hogy a magyarok - ideértve a fiatalokat is - milyen rosszul állnak idegennyelv-tudás tekintetében...
Akárhogy is van, a magyar cégek és a magyar telefonforgalmazók közös érdeke lenne, hogy minél több, idehaza népszerű szolgáltatás tudjon megjelenni ezeken az okostelefonokon, és így azok hirdetéseiben is. Semmi baj nincs a globálisan sikeres szolgáltatások nyomatásával. De ha egyszer a fogyasztó igényeinek a kielégítése a cél, akkor nem ártana figyelembe venni, hogy a magyar embernek picit (ha nem is teljesen) mások a fogyasztási szokásai, mint mondjuk egy New Jersey-i vagy tokiói kamaszé.
Barry Schwartz TED-es előadásában arról beszél, hogy a szabad választás lehetősége nem minden esetben tesz minket boldoggá, sőt, ha túl sok mindenből választhatunk, az egyrészt nehezebbé teszi a döntést és a meghozott döntést egyáltalán nem teszi annyira örömtelivé, mintha csak kevés opcióból választhatnánk.
1000 fajta telefonból választani egyáltalán nem könnyű, sőt néha az emberek emiatt még akkor is elhárítják a döntést, ha abból kifejezett káruk származik a későbbiekben. Ha egy cégnél például a megtakarításokat támogatandó a cég segíti az alkalmazottakat, ők sokkal kevésbé veszik igénybe ezeket a juttatásokat, ha sok lehetőségből kell választaniuk. Drasztikus különbségek vannak a között, ha csak 5 megtakarításból és akkor, ha 20-ból kell.
Ez az ok elég mélyen rezonál azzal a sokat hangoztatott marketing törvénnyel, hogy érdemes szinte kizárólag olyan terméket csinálni, ami még nincs a piacon, vagy annyira kölönbözik a többitől, hogy alig vethető össze a korábbi termékkel.
Az iPhone kapcsán az emberek egyértelműen érzik, hogy nem egy telefont vásárolnak. Többségük számára ez az első találkozás a mobil internettel egy olyan készüléken keresztül, ami egyszerűen támogatja a webes alkalmazások mobilos elérését. Nem kezdik el a specifikációkat összehasonlítani, hogy melyik okostelefon milyen gyors és mennyibe kerül. Ugyanis vannak a telefonok és van az iPhone.
Amikor egy termék annyira elüt a többitől, hogy már nem is összehasonlítható azzal, az emberek nem is próbálják meg összevetni, a döntés hirtelen egyszerűvé és nyilvánvalóvá válik.
Ha Schwartz-nak igaza van, akkor ebben az esetben a termék megvásárlásakor, szolgáltatásra előfizetéskor hozott döntés nem csak, hogy egyszerűbben történik meg, hanem a döntés után függetlenül az adott termék valódi értékétől, a vásárló boldogabban is érzi magát. És talán ez az extra boldogságérzet az, amitől valaki megírja a blogján és egyéb stream alkalmazáson, hogy megvette az új iPhone-ját és még további 5-10 embert rávesz közvetve a döntésre, amivel az egy emberre eső customer lifetime value többszörösére ugrik, hogy még egy marketing buzzword-öt is hozzácsapjunk a konklúzióhoz.
Ebből a szemszögből nézve tehát olyan termékeket kell gyártanunk, amelyek kiszakítják az embereket a választás szabadságából, mert amikor kiszakadnak, boldogabbak lesznek. A sok választás ugyanis magasra teszi az elvárásokat, amelyeket szinte lehetetlen kiszolgálni és amikor az elvárások nem teljesülnek az emberek azt okolják, aki a döntésért felelős, vagyis önmagukat.Nincs kapcsolódó bejegyzés
Barry Schwartz TED-es előadásában arról beszél, hogy a szabad választás lehetősége nem minden esetben tesz minket boldoggá, sőt, ha túl sok mindenből választhatunk, az egyrészt nehezebbé teszi a döntést és a meghozott döntést egyáltalán nem teszi annyira örömtelivé, mintha csak kevés opcióból választhatnánk.
1000 fajta telefonból választani egyáltalán nem könnyű, sőt néha az emberek emiatt még akkor is elhárítják a döntést, ha abból kifejezett káruk származik a későbbiekben. Ha egy cégnél például a megtakarításokat támogatandó a cég segíti az alkalmazottakat, ők sokkal kevésbé veszik igénybe ezeket a juttatásokat, ha sok lehetőségből kell választaniuk. Drasztikus különbségek vannak a között, ha csak 5 megtakarításból és akkor, ha 20-ból kell.
Ez az ok elég mélyen rezonál azzal a sokat hangoztatott marketing törvénnyel, hogy érdemes szinte kizárólag olyan terméket csinálni, ami még nincs a piacon, vagy annyira kölönbözik a többitől, hogy alig vethető össze a korábbi termékkel.
Az iPhone kapcsán az emberek egyértelműen érzik, hogy nem egy telefont vásárolnak. Többségük számára ez az első találkozás a mobil internettel egy olyan készüléken keresztül, ami egyszerűen támogatja a webes alkalmazások mobilos elérését. Nem kezdik el a specifikációkat összehasonlítani, hogy melyik okostelefon milyen gyors és mennyibe kerül. Ugyanis vannak a telefonok és van az iPhone.
Amikor egy termék annyira elüt a többitől, hogy már nem is összehasonlítható azzal, az emberek nem is próbálják meg összevetni, a döntés hirtelen egyszerűvé és nyilvánvalóvá válik.
Ha Schwartz-nak igaza van, akkor ebben az esetben a termék megvásárlásakor, szolgáltatásra előfizetéskor hozott döntés nem csak, hogy egyszerűbben történik meg, hanem a döntés után függetlenül az adott termék valódi értékétől, a vásárló boldogabban is érzi magát. És talán ez az extra boldogságérzet az, amitől valaki megírja a blogján és egyéb stream alkalmazáson, hogy megvette az új iPhone-ját és még további 5-10 embert rávesz közvetve a döntésre, amivel az egy emberre eső customer lifetime value többszörösére ugrik, hogy még egy marketing buzzword-öt is hozzácsapjunk a konklúzióhoz.
Ebből a szemszögből nézve tehát olyan termékeket kell gyártanunk, amelyek kiszakítják az embereket a választás szabadságából, mert amikor kiszakadnak, boldogabbak lesznek. A sok választás ugyanis magasra teszi az elvárásokat, amelyeket szinte lehetetlen kiszolgálni és amikor az elvárások nem teljesülnek az emberek azt okolják, aki a döntésért felelős, vagyis önmagukat.Nincs kapcsolódó bejegyzés
Barátaink a NextWebnél elgondolkodtak azon egy kicsit, hogy miért nem működnek az online hirdetések, miért olyan kiábrándítóak sokszor az átklikkelési arányok. Pontosabban azt szerették volna elérni, hogy a viszonylag kis méretű hirdetések minél több információt nyújtsanak a netezőnek, mielőtt eldönthetné, hogy rá akar-e kattintani a linkre vagy sem.