A Téged is megcsapott a Google Pingvin szárnya? c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
35444 items (32819 unread) in 65 feeds
seo
(12771 unread)
onlinemarketing
(10782 unread)
grafika
(75 unread)
sitebuild
(62 unread)
honlapkeszites
(757 unread)
webketto
(600 unread)
flash
(65 unread)
internet
(6099 unread)
fejlesztes
(639 unread)
google
(31 unread)
ekereskedelem
(30 unread)
egyeb
(40 unread)
szoftver
(30 unread)
wireless
(20 unread)
cms
(713 unread)
A Téged is megcsapott a Google Pingvin szárnya? c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A MP3 letöltés a Youtube-ról c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Google Webmestereszközök ellenőrzés Ultraweb-en c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Google Drive és Dropbox árak c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Google Chrome vs Google Webfonts – probléma c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Nincs internet – ADSL kapcsolat hibakeresés c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Fotó manipulálás & fénykép módosítás – fotósoknak c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A After Effects Out of Bounds c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A A 10 legnépszerűbb designer alkalmazás c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A A tökéletes honlap anatómiája c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Honlapkészítés másképp c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Dropbox helyett – 10 hasonló program c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Auto Refresh Plus – aktív fórumozóknak hasznos Chrome kiegészítő c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Hungarian stop words c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Xvid kódolás Premiere Pro-val c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A ISO érzékenység, avagy ami a Photoshop előtt van c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A DVD képarány módosítás újra renderelés nélkül c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Google +1 gomb a honlapodra c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Android program designereknek és fejlesztőknek – II. c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Android program designereknek és fejlesztőknek – I. c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Youtube MP3 letöltés c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Premiere Pro – Time Remapping, egyszerű lassítás c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Android T-Mobile, Vodafone, Telenor internet és MMS beállítása c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Samsung Galaxy S frissítése Android 2.3.3 Gingerbread-re c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Profi Leave Color effect – After Effects c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A 2 hasznos link domain regisztrációhoz c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Lézerkard tutorial 2-After Effects c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Sitemap Generator c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Lyukas kéz tutorial – After Effects c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Lézerkard tutorial – After Effects c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Kedvencek és böngészőfülek szinkronizálása c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Premiere Pro – Sin City effekt tutorial c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A nincsmail.hu – spamvédelem c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Fotók rendszerezése és biztonsági mentésük c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Eladó scriptek c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A FaceBook: Gyerek kezébe nem való c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Internetes rádióhallgatás Nokia mobilon – Yourmuze.fm c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Linképítéshez 3 ingyenes eszköz ajánló – 2. rész c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Speciális HTML kódok és szimbólumok (HTML entity) c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Linképítéshez 3 ingyenes eszköz ajánló – 1. rész c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Linképítéshez 3 ingyenes eszköz ajánló – 1. rész c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Egyszerűen megjegyezhető de erős jelszavak készítése c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A 40 blogajánló fejlesztőknek és webdesignereknek c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Instant Google szolgáltatások c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Online diff szolgáltatás, avagy fájlok összehasonlítása a neten c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Vodafone 845 Mr. Edition Rom telepítése c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Nagy mennyiségű információ kezelése RSS olvasóval c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Olvasatlan levelek listázása a Gmail-ben c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Letölthető az AdMax új SEO Toolbar-ja c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Gyönyörű háttérképek c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Lista takarítása regexp segítségével c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A 13 további eszköz kódrészletek tárolására c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A 12 online eszköz kódrészletek tárolására c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A SEO és Social Media Marketing infographic c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Hírlevél küldő szoftver és professzionális Email marketing rendszer felállítása lépésről lépésre c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Pontosabb adatok használata MetaTrader 4 backtesztek során c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Excel – csoportok színezése c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Wifi hálózatunk biztonságossá tétele c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Android c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
Ford Fiesta kampány Szombathelyen: szerezd meg a Ford Fiesta képét puzzle darabokból és tegyél szert értékes ajándékokra!
A játék lényege, hogy különböző helyszínekről kell összegyűjteni a puzzle darabokat. Végignyálazva az egyes beszerzési helyek szűk listáját. A játék egyszerűnek és egyben szórakoztatónak is tűnt, így belevágtunk.
Első megálló: Café Moló. Ott tudták is, hogy miról van szó, elfogyasztottuk a vacsoránkat (bár a túró tortának már nem maradt hely) azért megkaptuk az első puzzle darabot.
Következő állomás: Mészáros cukrászda. Igen későn értünk oda, zárás előtt egy fél órával: Fiesta tortaszeletből már nem volt… A rendelés során a pult mögött álló néni nagyon megörült: önök az elsők, milyen jó! Olyan torta nincsen, de egyenek bármit! Ettünk is egy fagyit és megvolt a 2. puzzle darab (szerintem még soha nem készült Fiesta szelet a cukrászdában…)
Harmadik helyszín: majdnem sikerült eljutnuk az autókiállításra….de szerencsére akadt egy bennfentes, aki pótolta a hiányzó darabot, bár fogalma sem volt az éppen zajló kampányról.
Negyedik próbálkozásunk volt a legleg: Club Korrekt. (nem tudunk weboldalról…) Üres terasz, leücsörögtünk, még jó, hogy senkit nem zavartunk. Tíz perc várakozást követően megzavartuk a pincér nyugalmát odafent. Mivel még csak 3 napja üldögélt lustán a kietlen pult mögött, természetesen fogalma sem volt róla milyen Fiesta kampányról kérdezzük. A koktélokban sem volt otthon, meg alapanyagok sem voltak, így összedobott egy limonádét. A negyedik hiányzó puzzle helyett megkaptuk tőle az összeset egyszerre…

Állítólag ennek a kampánynak a költségvetése átugrotta az 1 Mio Forintot. Állítólag mindenhol mi voltunk az egyetlenek a kampány finishében, akik puzzle darabok után érdeklődtek. Reménykedtem, hogy megnyerjük a főnyereményt….
Állítólag meghosszabították a kampányt egy hónappal. Gondolom ennek is sok értelme van…van itt pénz bőven…minden hülyeségre…
Utóirat: ha esetleg Valaki ezen cikk hatására kezd el gyűjtögetni és megnyerné a főnyereményt helyettünk, akkor legalább egy körre vigye el Borát a Fiestával. Köszönjük
Utóriat2: minden ezen cikk hatására megvásárolt Ford esetén kérjük írj pár sort, hogy miért a Ford-ra esett a választásod! Köszi!
A Lágy 404-es oldalak kezelése c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
A Reguláris kifejezések online tesztelése c. cikk eredetileg itt jelent meg: tutorial.hu
Farkaséhesen indultunk el Szombathelyről a fővárosba. Már sejtettem, hogy nem bírjuk ki pestig, a kérdés csak az volt hol és mit együnk. Amint beértünk Szilsárkányba, az út mellett megláttunk egy éttermet, amiről kiderült, hogy nem is egy, hanem kettő. Az egyikből isteni illat terjengett és hatalmas füst-burok vette körbe, bogrács lógott a vason és hús sercegett a roston.

Apró ház kis előkertjében egy nagy fa árnyékában négy – öt piroskockás terítős asztal, a házból bakelit gyanus alpesi zene szűrődött ki. Az étlap három oldal, de mindegy is mi van rajta, a lényeg, hogy a Mihály, a tulaj mit ajánl, az étlap igazából mellékes. A vendégkönyv előbb landolt az asztalon bárminél, rögtön bele is olvastunk, mire összefutott a nyál a számban, egyre éhesebb és szomjasabb lettem.
Kértünk egy fröccsöt és egy ásványvizet. A poharak mellé egy üveg bor és egy nagy kancsó ásványvíz landolt az asztalunkon, mondván: annyit iszunk amennyit akarunk. Pár percen belül megérkezik a bográcsgulyás és a fokhagymaleves is. Amíg falatozunk, elkészül a vasalóval kilapított pipim és a frissen grillezett zöldség gyümölcs tálam is, Roland előtt pedig egy almás rétes landol.
Számla papíron, borsos borravalót adtunk és mellesleg mind a tíz újjunkat tövig nyaltuk. Az autóban aztán a polóinkból szinte facsarni lehetett a füst illatot. Mint egy igazi házi grillparty…
Régóta terveztünk már egy túrát az Őrségbe, így tegnap nap végeztével tűztünk is vissza Szombathelyre. Mindenki hozzátett valamit a programhoz, így jó korán kellett indulnunk, hogy ma mindent teljesítsünk. Mindenkinek kötődött valami emléke a térséghez amit nem hagyhattunk ki, így állt össze a végleges program mára: Hegyhátszentjakab – Vadása-tó, séta, mennyei hekk, Őriszentpéter – fazekasok, Árpád kori templom, Pityerszer – skanzen, langaló, Orfalu – nem találtuk meg a forrást, de nem bántuk, Kétvölgy – ami annyira eldugott és szeparált, hogy az ott élők a szomszéd falut sem ismerik, Felsőszolnok – órás gyalogtúra hegyen, völgyön, saras tócsákon át a Hármashatár kőhöz miután lent már autóval elakadtunk.
Aztán Petya ötlete megkoronázta a napot: Buschenschank. Én erről a rendezvényről még az életemben nem hallottam. Megint szomszédolnunk kellett egy jó ötletért, pedig ejjde bevezethetnénk! Átvágtunk az osztrák határon, Heiligenbrunnál fék és vacsora. Nekem hullafáradtan ez volt a nap fénypontja. Most képválogatás a galériába, mert az íráshoz tényleg fáradt vok.
Petya barátom pár napja szólt, hogy a Budai Várban lesz a Hungaroringfest, jönnek Pestre, hajrá menjünk! Amikor odaértünk, volt vagy 30-35 fok…nem remegtünk. Megvettük a jegyeket (2800 HUF/fő), ami a vár belső részébe jogosított. A rendezvény az egész hétvégén zajlik, ma volt az első nap. Mit ne mondjak, meg is látszott…

Szóval belépés: biztonsági őr biztonsági őr hátán. Néha az volt az érzésem, hogy valamitől félnek, merthogy lépten – nyomon Valtonos fiúkba botlottunk. (Nagy részük bakancsban…) Mellesleg annyira meleg volt, hogy a várban a szökőkút vízében kellett megmártúznunk
A szökőkút mellett Petyával nyomtunk egy kerékcserét, ami jópofa volt, de azért elmaradtunk az F1-es srácoktól, a legjobb időnk 14 másodperc volt. 1 kerékkel….

5 óra után átmentünk a futam részhez, ami miatt a vár teljes területét lezárták már kora délután. Sajnos azonban lehetetlen volt látni bármit is, ezért az emberek nagy része hőzöngött. Volt egy srác, aki hangosan skandálta: “Hol vagy Palik Laci? Fél órája várunk Rád!” Igaz, ami igaz, a futam részen, ami nem is futam volt, inkább csak mentek egy-két kört a Red Bull kocsikkal a várban a saját szórakoztatásukra. A vezetőkön kívül azonban nem sokan élvezhették ezeket a pillanatokat. 1-2 másodpercre lehetett csak látni a kocsikat, igazi élmény inkább csak a hangjuk volt. Az indulás előtt Besenyei Péter csinált pár mutatványt a levegőben, ami látványosabb volt, mint a tömegen keresztül nézni a belátható 15-20 méteres pályaszakaszokat.

Akivel meg volt elégedve a nézők nagy része, az a WRC autót vezető pilótája volt. (Sajnos nem tudom a nevét…) A pálya végén megmozgatta az autót, tett pár kört csikorgó gumikkal, sőt, kiszállt a navigátorával együtt és megmutatta magát. Ellenben az F1 autót vezető srácoktól ezt hiába is vártuk. Mentek 1 kört integetve egy cabrio kocsiban ülve Palik Lacival és David Coulthard-al karöltve, valamint egy német szakkommentátorral, megtartva magukat az “elérhetetlen sztárok” image-ben.

Miután megvettük a belépőt, azt vártuk, hogy valamivel közelebb kerülünk a pályához, de nem sikerült. Ellenben lépten nyomon a rendezvény egyik fő szponzorának tartott MLM-es emberekbe ütköztünk. Úgy gondolom, hogy a rendezés lehetett volna jobb is, emberközelibb. Itt is nagyon érezhető volt, hogy ez bizony Magyarországon zajlik….
Ma, miközben hallgattam a RISE FM-et, hallottam, hogy Tiesto újra ellátogat hozzánk. 2009 szeptember 11-12.-én lesz koncert Nyíregyházán és Veszprémben. Gyorsan meg is vettem 2 jegyet a veszprémi koncertre. 2 éve, májusban volt utoljára itthon, akkor Pesten a Syma csarnokban volt egy jó buli, azon is ott voltam. De erre már a feleségemmel megyek!
Egy kis ízelítő:
Ha Te is jönni akarsz, akkor menj el a www.tiesto.hu oldalra és már veheted is meg a jegyedet!
Mivel most már 1/2 éve nem dohányzom, csak és kizárólag sishat szívok/unk, meg tudom állapítani, hogy rengeteg különbség van dohány és dohány között. Kezdetben azt gondoltam, hogy a Nakhla dohány, amit Egyiptomban is szívunk mindíg, a No1, de be kell látnom, hogy tévedtem. A No1 nálam már pár hónapha az Al Fakher.

A Nakhla, egy eredeti egyiptomi dohány 1913 óta, bővebb információ magyarul elérhető a www.nakhla.hu oldalon. Jó, meg ízes, de valahogy nem az igazi, pláne akkor, ha megkóstoljuk az Al Fakhert. Utóbbit 2001 óta gyártják az Arab Emirátusokban, de nekem mégis jobban fekszik, mint a lassan 100 éves hagyományokra visszatekintő Nakhla.
Jobb az íze, sokkal gyümölcsösebb és ízesebb. Igaz, hogy a vizet gyakrabban kell cserélni, mivel jóval nedvesebb a dohány és emiatt átfolyik a csövön a leve, de az ízéért megéri 4-5 fej után cserélni. A zamat magáért beszél. (azaz füstöl) Az ízek közül elsősorban a 2 almás dohányt részesítjük előnyben, pedig már többet is próbáltunk. Egy pipába nem jó több fajta dohányt használni, mert az íz lerakódik a csőben. Szóval vagy egyfajta dohányt érdemes szívni, vagy ha több íz is bejön, akkor érdemes több pipát otthon tartani.
Ha Te, kedves Olvasó is vizipipa fogyasztó vagy és a 2 dohányt próbáltad már, Neked mi a véleményed?
Már többször láttuk az alábbi házikót, amely a 88-as úton található Vát és Sárvár között. Egy régi bányatószerűség helyén a tó közepén egy sziget, amelyen található egy ház. A ház mellett a sziget partján egy kisebb vitorlás, gondolom a tulajdonos azzal hajókázhat be a házhoz.
Ez egy igazi nuygodt hely, ahova el lehet vonulni a Világ zaja ellen. Tetszik nekünk!
Utazásaink során falvakban és kisvárosokban már-már rendszeresen találkozunk gólyafészkekkel, amelyekből a gólya és most már a kisgólyák is rendszeresen nézegetnek kifele. Több kérdés is megfogalmazódott bennünk miközben elautóztunk alattuk, főleg úgy, hogy az érkezésüktől fogva szemmel tartjuk őket hétről hétre.
Utána nem olvastunk, ezért gondoltuk, hogy itt, a blogon adunk helyet kérdéseinknek, hátha erre téved valami gólya szakértő és megválaszolja (lehet esztelen…) kérdéseinket. Ezek:
Nagyjából a fenti kérdések azok, amelyek érdekelnének bennünket, így ha van tipped, ne fogd vissza Magad és csapj a billentyűk közé!
Update: közben rábukkantam a [golya.mme.hu] oldalra, ahol nagyon sok információ van a gólyákról
Miután visszaértünk ma Pestre, a Hősök terén zajló megemlékezésbe csöppentünk, de ami a megemlékezés mellett nagyon megfogó volt, az a bíborszínűbe öltözött égbolt. Ahogyan a Világ több pontján is felbukkantak érdekes dolgok az égen, hazánkba is jutott belőle ma bőven országszerte.
A fenti képet ma este fényképeztem iPhone-al, ezért a minősége olyan, amilyen, de a lényeg látható a Szépművészeti Múzeum bal oldalán. Nagyon szép volt élőben, de vajon mitől ilyen?
Este a Nemzeti Színházban voltunk, Rejtő Jenő, Vesztegzár a Grand Hotelben című előadásán. Legalábbis az első felvonáson, ugyanis a másodikra már nem ültünk be, mivel a darab nem nyerte el tetszésünket… Pedig nagyon készültünk, már csak amiatt is, mivel még nem voltunk ebben a színházban.

Az épület nagyon szép, a kialakításában van valami nagyon megfogó. Ha jó szögből tekintünk az épületre, olyan, mintha egy hajót formázna. Az épülethez tartozó park, amely telis-tele van a magyar színház neves alakjainak szobrával, nagyon jó összhangot ad a területnek. Színház nélkül is megér egy nyári esti sétát a környék.
Én nem azt mondom, hogy mindenkinek muszáj verbális olimpikonnak lennie (én sem vagyok az), megértem, hogy mindenki máshonnan jött, más-más gyerekszobákban nőttünk fel, de azért egy diplomás ember ne beszéljen, viselkedjen és gondolkodjon már úgy, mint egy igazi földműves paraszt. Nem is lenne ezzel baj, ha ugyanez az ember ne érezné gyakran úgy (többnyire nála jóval értelmesebb és értékesebb emberek előtt), hogy mindenki ostobának tekinti és ne akarna erre minden adandó alkalommal rácáfolni erre, ha kell, ha nem. És még csak fel sem tűnik neki, hogy a saját szekerét fékezi.
Vannak egyébként dolgok, és ezek a dolgok, hogy úgy mondjam, kezdenek kaotikusak lenni a fejemben, fojtogtják a torkomat, fel akarnak törni és most könnyen ki tudnék borulni (nem bírom a tartós belső feszültséget), ha hagynám. De nem hagyom, mert uralkodok magamon, így a hatalom is az én kezemben van. Annyira leírnám ide, mindent leírnék, ami csak eszembejut ezzel kapcsolatban, mindent az utolsó mondatig, gondolatig, tényleg mindent, sőt, idetennék egy gigantikus méretű verbális rókát is, de sajnos nem lehet.
Senki sem szeret a parkolás után automatát keresni, én sem. Oda kell hozzá menni, aprópénzt bedobálni, majd a jeggyel újra visszamenni az autóhoz, betenni és utána menni az utamra.
Pár hete felfedeztem, hogy a mobilparkolás mennyire kényelmes és jól használható dolog. Nem kell apró után kutatni, nem kell az automatánál ácsorogni, csupán a mobilomra van szükség ahhoz, hogy legálisan parkoljak. Mindebben segített, hogy kaptam egy matricát, amit a szélvédőmre ragasztottam, hogy mobilparkolok.
Ez több ok miatt is kényelmesebb és célszerűbb, mint a jegyvásárlás:
Mindent összevetve, már több városban és a fővárosban is több helyen használtam és elégedett ügyfél vagyok. Nem, ez nem egy szponzorált cikk volt, csupán hangot adtam, hogy végre van egy olyan elektronikus kényelmi szolgáltatás itthon, ami jól működik.
Mint az a blog heti aktivitásán is jól látható, nem igazán maradt idő postokat fogalmazni az elmúlt napokban. Pedig minden nap akadt valami téma, amiről szívesen írtam volna. Mióta hazajöttünk Egyiptomból, magával ragadott minket is Európa forgataga. Korán kelés, későn fekvés, Szombathely, majd Pest, aztán máris péntek és azon kapom magam, hogy a héten az irodán kívül nem sok mindent láttam.
Ma délután a pesti programlehetőségeket böngészve azt tapasztaltam, hogy hiába a kánikula, a főváros még nem úgy pezseg, ahogyan a nyári hétvégéken szokott. Mintha még mindig aludna. Lévén, hogy majd kilyukadt a gyomrunk és valami jó csípősre, fűszeresre vágytunk mindketten, így elmentünk az Iguánába. Jó kis mexikói étterem a Zoltán utcában, ami mindig tele van. Persze külföldiekkel, magyar ajkú éhes ember csak elvétve. De frenetikus hagulat és ízvilág évek óta!
Sajtleves után avokádókrém tortillával és nachos, egy liter sangriában megfürdetve. Most pedig levegőért kapkodunk. Amúgy ez az a hely, ahol az elmúlt öt évben végigettem az étlapot és még soha semmiben nem csalódtam. Isteni kaják, isteni borjavallatokkal, jó hangulatban. 10 éves kapcsolatokat is felpezsdítő hely, úgyhogy irány Iguana!
A minap, amikor tekertem hazafelé, megcsapott a bodza illata. Rögtön el is határoztam, hogy divatba hozom idén idehaza, szedek virágot, majd gyártok itthon szörpöt, legyünk egészségesek. Bár évek óta nem tettem, így a receptre már alig emlékeztem. Felmásztam a szomszéd kerítésére és szedtem is egy csövizacsira valót.
Itthon lemostam a virágokról a tetveket, majd áztattam 12 órát, mikoris ma este nekiestem. Vettem hozzá lime-ot, házi mézet, tűzön kicsit megmelegítettem, leszűrtem, ízesítettem, janás üvegekbe töltöttem. Az illata finom, a többit holnap meglátom.
Itt hagyjuk Európát és a szárazföldet is egy időre és tengerre, azaz hajóra, azaz Andromédára szállunk (költözünk két hétre). Sok-sok éjszaka, sok-sok munka volt a leányzóval, ahogyan azt Lívia is írta. Férjeként, csak asszisztáltam neki és segítettem ahol tudtam, de jó érzés volt látni még nekem is, ahogyan a gyerkőc megszületett, elkészült és engedélyt kapott a kihajózásra.
Ma végre elkészült Livi új útlevele is a nagy finishben, de legalább megvan. Letudtuk a mai utolsó megbeszélést is, ami este 10kor ért véget. Azóta készülünk a pakolásra, de egyelőre még fut a lakás, lassan megpróbáljuk utolérni és bedobni a táskába a bedobni valókat. A notimra feltöltöttem azokat a dolgokat, amelyekkel foglalkozni akarok (kell) a szabadság ideje alatt, mivel, ahogyan az elmúlt években már szinte gyakorlat volt, ez a szabi sem lesz teljesen szabad.
De 2 hét hosszú idő, tudom, hogy lesznek olyan percek/órák, amikor lesz idő dolgozni nyugodtan. Csak a körülmények lesznek mások…
![]()
Annak ellenére, hogy internet nem lesz, azért a helyi mobilom nálam lesz, amelyen ha lesz térerő elérhető leszek a Világ részére, de próbálunk pihenni is. Mindkettőnkre nagyon-nagyon-nagyon ráfér. Hosszú 3 hónapon vagyunk túl, amelynek sok emberke részére nem sok látszata van, de mi tudjuk, hogy megérte, mind Lívia, mind az én munkámban.
Május 13 körül újra jelentkezünk, addig is a blog elnémul. Minden jót!
Kívételesen már szombat este visszajöttünk Szombathelyre, hogy vasárnap Petyával, Esztivel és Pintivel töltsük a napot, mert már nagyon régen nem találkoztunk. Előtte beugrottunk Liviékhez ebédelni és Albinhoz, ahol egy kisebb társaságba csöppentünk, akiket nem ismertünk. Viszont Dia kevert egy kellemes Mojito-t, az igen jól esett. Petyáékkal a randi a Herényi virágúton volt. Ez Szombathely egyik népszerű rendezvénye minden évben: millió ember, virág az utcákon, lángos és cirkusz, jó muri. Én még soha nem voltam, Petyáékat meg nem láttuk már vagy ezer éve, úgyhogy nagyon készültünk.
A Forma 1 után találkoztunk és első utunk egy céllövöldéhez vezetett, mert mindenképpen akartunk egy shot gunt a zsebünkbe, amivel sokkoljuk a népet. 3 pálcás, nem kihívás, gondoltuk. Roland lőtt is jópárat, mindegyik súrolta a pálcákat, de azok nem adták magukat. Vagy a puska volt gyenge, vagy a pálcák voltak erősek, de az 5. golyó után az eladó néni megsajnált bennünket, letörte a játékpisztolyt és odaadta.
A körhintát kívételesen kihagytuk, viszont a lángost és a virágutat nem, úgyhogy ettünk egy jót, majd nagyont sétáltunk. Világos volt még, amikor úgy döntöttünk elnézünk Szombathely főterére is, ami mindannyiunk számára tartogatott némi újdonságot. Itt készítettünk néhány fotót, mert Leopold Bloom itt támasztja a falat már évek óta és a napokban amúgy is szóba került.
Aztán megnéztük még a Szombathelyi falfestményt is, ami a város történelmi eseményeit gyűjti egy helyre. Szép nagy darab.
Egy jó napot tudhatunk magunk mögött, végre kicsit jobban átlátom a várost.
Köszi Petya, Eszti, Pinti, Roland, részemről 10 pont!
Mostanáig húztam, halasztottam az okmányaim átírását, no nem azért, mert meggondoltam magam, csak épp hidegrázásom lett még a gondolattól is, hogy sorba kell álljak és egy vagon pénzt kell kifizessek azért, hogy Völgyesi Lívia helyett Hertelendy Líviára kereszteljen a magyar bürokrácia.
Tegnap nagyon jobb lábbal keltem és miután szükségem lesz az útlevelemre (személyire, lakcímigazolóra, jogsira, meg mindenre) a közeljövőben, befésültem magam és nekivágtam. A Lurdy házban lakó okmányirodára esett a választásom. Csomagoltam két napi hideg meleg élelmet, olvasnivalót, iPodot és bedobtam két “leszarom” tablettát mielőtt elindultam. Odaértem, ültek is jópáran az iroda előtt, de nem foglalkoztam vele, beálltam a soromba.
Máris nyílik az ajtó, biztonsági őr odasétál hozzám, kedvesen érdeklődik mit szeretnék, válaszolok, erre máris betessékel. Gondolom magamban, biztosan elgurultak a gyógyszerei reggel, itt valami error van. Bemegyek, leülök félszegen, felkészülve arra, hogy menten kizavarnak. De nem. A kedves arcú csinos hölgy az ablak másik oldalán MOSOLYOG. Elmondom, mit szeretnék. Gyors fotó, megkérdezik tetszik e? (!!!) Leülök, két helyen aláírok. Mosolyogva tájékoztat, hogy keddre minden kész, új okmányaim fele postán, fele a Visegrádi utcában vár majd. Majd mesél egy viccet, felengedek, jól érzem magam.
Le a kalappal kedves Hölgyek! Lehet ezt így is csinálni, és mennyivel jobb mindenkinek!
Nem ismertem a lenti filmet, pedig már több, mint 1 éve fent van YouTube-on, ma mutatta Lívia. Aki már legalább egyszer szenvedett a számítógépével, fordítson rá 7 percet és nézze meg. Nekem kellemes perceket szerzett Eddie.
Te eddig milyen olyan problémával futottál össze, aminek a megoldása egyszerű volt, de bonyolultan kezdtél hozzá? Nekem a napokban volt egy olyan dolgom, amivel 2 órát töltöttem el, mire rájöttem, hogy kb 1 perces a megoldása. De ilyenek vannak néha és ettől szép valahol.
Tegnap elhatároztuk, hogy ma tuti hekkezni fogunk 3 vödör savanyúság kíséretében a Római Parton. Idén amikor előszőr előbújt a nap, akkor már jártunk erre, csak még nem volt az a nyári hangulat, ami miatt felkerestük a helyet. A hekk már akkor is csúcs szuper volt, annál a hekkesnél, amire én annyira esküszöm.
Ma este, amikor odaértünk, addigra a hely már hozta azt a nyári hangulatot, amit mindig is szerettem benne. Futók, bringások, nordic-walkingosok, ücsörgő, bámészkodó, sétáló, kajakozó, ezt azt csináló emberek hada és az a retró hangulat, amit annyira szeretek!

Mindig az első leágazásnál szoktam megállni, ott le a partra, folytköv gyalogosan, kb 500 méter, ahol a savanyúság a pulton van. Na az a legtutibb hely az összes közül. Úgy megsütik a hekket, hogy még a szálkát sem kell kiválogatni, mert ropog a fogad alatt. És a savanyúk garmadálya közül válogathatsz. De van minden: csülök, halászlé, rántott hagyma, mi szem szájnak ingere. Most sem csalódtunk, igen jóllaktunk, úgy “gurultunk” haza.
Hétköznap kötelező program! Neveden szólítanak mikor elkészült a menüd és biztos, hogy mind a 10 ujjadra ragad majd a szalvéta! Ne hagyd ki!
Tegnap Roland kapott egy mailt, ami tartalmazott egy IQ tesztet. Ha megfejtetted, meg tudtad nyitni az e-mailben lévő XLS fájlt. Megfejtettük
Ma úton hazafelé Szombathelyről jött az alábbi ihlet.
A feladat a következő: milyen szám hiányzik a következő sorból?

Várjuk a megfejtéseket
Ha kitalálod, küldhetsz Te is egyet!
Most, hogy már több, mint 1 hónapja blogolunk és áttekintettük a megjelent postokat, kezdjük azt érezni, hogy a blog egyre jobban hasonlít egy vegyes felvágotthoz, mivel elég sok téma van, ami megjelenik itt nálunk. Nem nagyon akarunk igazodni semmi korábbi elmélethez, hogy egy blogban csak A vagy B témáról lehet írni.
Miért is ne lehetnénk formabontóak? Éppen arról írunk, ami eszünkbe jut, amit éppen megélünk. Tetszik, vagy nem.
A blog statisztikáját szemlézve érdekesen nézzük a számokat, hogy melyek is azok a témák, amelyek a legtöbb látogatót hozzák. Röhej, de első a Mi is az a sün? cikk, majd utána szorosan követi a Kopaszi gát. Az elsőt még meg is értem, mivel én is nap mint nap találkozom olyanokkal akiket ez a téma érdekel. Mert ott van már mindenhol. A Kopaszi gát kérdéses. Miért kattantak rá ennyire az emberek? Talán mert itt a nyár és többen kilátogatnak? Nem tudjuk, mert hozzá nem szólnak, csak olvasnak…
Márpedig hozászólni lehet, meg érdemes is. Szerintem. Úgyhogy tessék venni a fáradtságot és bekalimpálni azokat a betűket ha van vélemény. Ha nincs, akkor pedig arról. Érezzétek jól magatokat Nálunk, az a lényeg! Mi pedig folytatjuk a vegyes felvágottunkat tovább
Pozitív szemlélet az van. Ritka az ilyen a legtöbb embernél, de mindenesetre van. Tapasztaltam, tényleg, ittottamott… Igazából jól alakulnak a dolgok. Mármint mindenben, ami hivatalosan nem fontos. Továbbra is ultraszociális vagyok, ami valahol jó, másutt meg nem. És próbálok pozitív maradni, még akkor is, ha mások meg azt akarják bebizonyítni, hogy ez csak egyfajta álca, amit magamra rántok. Hát nem így van. De most tényleg bizonygatnom kell, hogy azt gondolom, amit gondolok? Való igaz, sokkal könnyebb lerántani valakit, mint felfelé húzni. De nem adom magam. Senkinek. Maradjon mindenki a saját világában, nem egyre esküszünk. Én sem akarom bebizonyítani senkinek, hogy nekem jobb.
Klassz dolog anyázni mindenért, meg valahol le is vezeti a feszültséget, igen, meg az ujjunkkal is folyamatosan mutogatni kell (persze mindig másra): piros lámpa, kormányváltás, válság, hírek, és sorohatnám. De tényleg csak akkor tudunk mosolyt varázsolni az arcokra, amikor nyaralunk??? Kifehéredve, a szürke hétköznapokban ez kizárt? Miért??? Nem értek veletek egyet aggodalmaskodó, feszült és letört csibék. Én tuti nem állok ebbe a sorba. Akkor sem és azért sem.
A hét végén Egerszalókon találtunk egy igazán retró vidámparkot. Mindenki kerülte mint a tüzet, de mi csak beültünk a dodzsemekbe. Vissza a 80as évekbe. Hát ezeknek tudok örülni igazán. Meg feldob. És nem is gondolnátok milyen jó volt
Az alábbi képet az M3-as autópályán készítettük csütörtökön délután. Csak fél szemmel pillantottam rá előzés közben, de direkt kimentem a következő benzinkútnál, ami éppen akkor követezett, hogy Lívia is lássa és magam is meggyőződjek róla, hogy jól láttam.
Valószínűleg az autó nem két napja járhatja így az utakat, de nem igazán értem, hogy a tulajnak nem tűnt még fel, hogy nagyon rosszul történt a mobiltelefonszámának a publikálása az autón? Elég rossz reklám, mindenesetre nekünk szerzett pár kellemes percet. Köszönjük
Ma délután célba vettük a Balaton partját. A nyúl hétfője révén, kihasználtuk a szabadnapot és nekivágtunk. A tervet útközben felborítottuk egy szigligeti kitérővel, ahol meglátogattuk Susut és Hamadát. Toltunk egy kávét, megvitattuk azokat a dolgokat, amelyekre az utóbbi hetekben nem volt lehetőségünk Budapesten.
Utána Keszthely felé indultunk, a gyenesdiási Festetics kilátó volt az, ahova el akartunk jutni. Elég régen nem jártam már ott és mivel emlékeztem, hogy egész jó kilátás nyílik a keszthelyi öbölre, gondoltam Líviának is látnia kell. Előtte gyerekkorom nyomait jártuk körbe Vonyarcvashegyen és Keszthelyen. Rengeteg változáson ment keresztül minden, ott ahol gyerekkoromban szabadstrand volt, ma kiépített fizető strand és vitorláskikötő található. Azok a szállodák, amelyek korábban jobb időket is megéltek ma már kongnak az ürességtől és ránézésre nem is nyitnak ki egyhamar. Elég furcsa volt, de sok német és osztrák autót láttunk. Arra gondolok, hogy azok, akik pár éve nyaralni jártak ide, most ingatlan tulajdonosok lettek és idős korukat a mi kis országukban töltik. Vannak szép helyek, nem is rossz terv!

De visszatérve a kilátóhoz. Mivel nagyon régen voltam már, kicsit aggódtam, hogy odatalálunk-e, de szerencsére elsőre sikerült.
Leparkoltunk és a kilátóhoz gyalog mentünk fel. Mivel mindketten jópár napja betegeskedünk, ezért Anyu által készített gyógyteával a kezünkbe vágtunk neki a hegynek. A tetején pedig várt a kilátó! Ahhoz képest, amikor utoljára voltam eléggé átalakult ez is, átépítették. Fa az egész, elvileg 32 ember mehet fel rá, amikor voltunk, velünk együtt 10-en voltak rajta de már mocorgott…

Fent magunkba szívtuk a környékbeli hegyek és fák illatát, a madarak csiripelését hallgatuk és jól megnéztük az öblöt fentről. Nagyon jól belátható Keszthely és tiszta időben akár a túlpart is látható. Lefele belefutottunk egy kisebb társaságba, akik a kilátó alatt piknikeztek és Sisha volt az asztalukon. Vannak itt is rajongók
A kilátó alján egy park található piknikező helyekkel, ahol elég sok család, baráti társaság töltötte a délutánt. Volt bográcsfőzés és kellemes illatok szálltak a levegőben. Tervünk volt, hogy hazafele Balatongyörökön megállunk hekkezni, szerencsénkre már nyitva vannak azok a helyek, amelyek 10 éve is itt voltak. A hal finom volt, és hozzá a káposztával töltött paprika is. Utána elindultunk haza és éppen sötétedésre már a városba is értünk. Egy délután, de több helyszín, ez is lehetne a mai nap mottója. Jó volt!
Pár, itt meg nem jelent kép a Gyenesdiás galériában még elérhető!
Betört a Wii az életembe. Sejtettem eddig is, hogy ez valami nagyon jó cucc, de tegnap jópár órás éjszakai tesztet követően nem a megunás miatt tértünk aludni, hanem mert igen elfáradtunk! Én megmondom őszintén, ezelőtt soha nem játszottam, eddig egyszerűen hidegen hagyott ez a terület. Ezúttal is, előszőr csak külső megfigyelő voltam, aztán utolért az elkerülhetetlen: a kezembe vettem a konzolt és elkezdtem vele játszani. A mai izomláz a bizonyíték arra, hogy bizony minden izomcsoportot megmozgatott és jóleső fáradtsággal estünk az ágynak.

Eddig csak nevettem azon, hogy “megizzaszt a Wii”, gondoltam persze, azokat a srácokat biztos, akik a nap 20 óráját a gépeik előtt töltik és csak akkor állnak fel, ha nagyon muszáj, vagy akkor se… Ez egészen kívételesen nem csak marketing szöveg, a Wii tényleg átmozgatott mindenünket. Teniszeztünk, ping pongoztunk, autóversenyeztünk, frenetikus élmény, hogy két egyformát nem tudtam ütni és tényleg én irányítottam ezt a kütyüt és végre nem egy joystickkel kell bénázni.
Azt hiszem ez a játék nélkülözhetetlen kelléke baráti összejöveteleknek, tényleg felejthetetlen élmény, ha nem is a vaddisznópöris kondér mellett a kertben, de utána nyugodtan be lehet vetni!
Mivel mindketten nagy sushi rajongók vagyunk, ezért már régóta nyomozzuk, hogy hogyan lehetne itthon is készíteni úgy, hogy ne étterembe kelljen járni minden alkalommal, amikor megkívánjuk.
Tegnap délután célba vettük az AsiaCentert (Ági javaslatára), és megkerestük azt a boltot, ahol a hozzávalókat be tudtuk szerezni. A hely elég jópofa, minden a Feng-shui alapján lett kialakítva. A két épület, kelet és nyugat egymásnak tükörképei. Na, szóval nagy nehezen megtaláltuk azt a keleti élelmiszerboltot, ahol a sushihoz valókat meg tudtunk venni: ragadós rizs, rízsfőző edény, wasabi, gyömbér, szójaszósz, rízsecet és algalap, valamint bambuszlap, amin könnyedén fel lehet tekerni.
A Tacskóban beszereztük a nyers lazacot, majd igyekeztünk haza, hogy a hozzávalókból egy korrekt sushi vacsorát kreáljunk. Beüzemeltük a rízsfőzőt, gyorsan el is készült a ragadós rizs. Megpucoltam és felvágtam a halat, majd Lívia elkezdte tekerni az algalapba a lazacot és a rízst. Így készül a sushi. Persze, lehet még trükközni vele, további belevalókkal feldobni, de elsőre úgy véljük, hogy nagyon jól sikerült. A következő alkalommal már spécibbeket is készítünk. Próbáltam én is tekerni, de nekem nem volt nagy siker, így a tekerés Lívia feladata lesz a jövőben.
Amikor elkészült terítettünk, előkaptuk a hűtőből a wasabit, a szójaszószt és a gyömbért, majd nekiestünk pálcikákkal a vacsorának, kiegészítőnek pedig algát ettünk hozzá.
Ha sushit akarsz otthon készíteni, irány az AsiaCenter, ahol mindent megtalálsz, a friss halon kívül. Ha próbálkozol, sok sikert, nem nagy kihívás, csak elsőre tűnik annak, nagyon nyerő.
Utóirat: Vacsi után leültünk a gépeinkez, hogy postot írjunk a művünkről, de egy szerencsétlen mozdulat által egy pohár pezsgő a MacBookomban landolt, így egy napos kényszerszünetet kellett beiktatni. Most ezt a postot a pezsgős gépről írom, tehát nem halt meg. Igaz, egy kis takarítás még ráfér.
Egyik búvároktató barátunk jött ma be hozzánk, hogy fájdalmas búcsút vegyen, mielőtt elutazik Mexikóba egyet tequilázni. A repülésről kezdtünk el beszélgetni, kérdezte, hogy szerintem kapnak e kaját az úton, vagy vigyenek a repülőre? …hát mondom, én nem tudom, hogy lehet e még egyáltalán bármit is kézipoggyászban felvinni a fedélzetre…
Amióta Angliában nyakon csípték azokat a terroristagyanús egyedeket, azóta alig tudunk olyan dolgot tenni a kézitáskába, amit ne koboznának el tőlünk. Már ott tartunk, hogyha át akarsz jutni a kapun, akkor őv le (nem érdekes, hogy az tartja a gatyát…), cípő le, óra, karkötő és egyéb “veszélyes tárgyak” eltávolítása, végül telefon ki a zsebből, computer a táskából, majd mikor négy öt sikertelen kísérletet követően végre nem sípol a cella, akkor a túloldalon vár egy azonos nemű tag, aki tetőtől talpig végig matat mindenedet, igen aprólékosan és alaposan négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre. Persze ezt közben mögötted vagy 200an végignézik. Édes teher, ugye?
Ugyan ennél az állomásnál van lehetőséged a kézipoggyászod veszélyes tartalmától is gyorsan megszabadulni: következik a lomtalanítás. De Neked nem kell gondolkodnod, mert eldöntik helyetted, hogy mire nincsen szükséged. Egy két perc alatt megszabadítanak 2-3 kiló, számodra nélkülözhetőnek titulált fölösleges limlomtól. Sorba veszem mik lehetnek ezek:
A szénsav. Az. Az egy rendkívűl veszélyes anyag. Megrázod, beíveled a tömegbe és máris borul rád a tető, kő kövön nem marad. Tehát colát, üdítőt ne!
Körömcsipesz. Amivel megkergetheted a stewit, vagy belevághatsz a hajába? Mitől félnek ezek? Hogy valaki szétbontja a pilotafülke páncélozott ajtaját vele?
Kések. Fel ne vidd, Elveszik! Valakinek keresztűlvágod a torkát és ott a baj. A múltkor egy tengerentúli járaton, az ebéd mellé fém kés járt a tálcán. Fent említett búvár barátunk fogta magát és egy lyukat vágott vele a műanyagba vele. Hát erről ennyit..
Csak érdekesség képpen: a Budapest Airport tájékoztatást idézem (kiemelés tőlem), hogy mi minősül folyadéknak:
Aeroszolos és golyós dezodorok
Csokoládé krémek
Krémek
Italok
Habok
Kenhető sajtok
Zselék
Folyékony ajakrúzsok
Folyadékos maszkok
Folyékony állapotú keverékek
Testápolók
Olajak
Paszták
Mogyoróvaj
Parfümök
Spray-k,
Levesek
Szörpök, szirupok
Víz
Joghurt
És minden egyéb hasonló.
Szép kis lista, nekem tetszik!
Munka után a Római parton voltunk és ott készült az alábbi kép. A véletlen benne, hogy pont tegnap történt az eset, amit az üzenő a kerítésre jegyzetelt. De érdemes megfigyelni a kommunikációs megoldást. Frappáns!
Nagyon ötletes a kerítésre rögzítés módja, a téma kiemelése és az pedig külön becsülendő, hogy a cselekmény ellenére a közlés formája normálisnak mondható. Sajnálom a károsultat és szorítunk, hogy megtalálja, amit keres!
Reggel, miközben vittem Lívit dolgozni érdekes volt látni a lakásból kilépve a sok stresszes, rohanó embert. Úgy érzem, hogy ez már népbetegég! Ez az, ami bosszant mindannyiunkat nap mint nap, és ez első sorban a közlekedésnek köszönhető. Reggel a munkába igyekvő emberek, mire beérnek a munkahelyekre már fel vannak pörögve, felpörgetik őket az, ami az autóban éri őket. A dugó és annak hatásai.

Mivel nekem nem kellett rohannom sehova, legfeljebb haza a gépemhez, máshogyan álltam mindehhez. Közben olvagattam, az e-mailekkel foglalkoztam iPhone-on és jó érzés volt, amikor egy-egy motoros vagy bicajos előre haladása érdekében félre kellett húzódnom. Ami a legjobb volt, hogy mindannyian megköszönték! Csak egy röpke kézmozdulat, vagy láblógatás, de érezhető volt. Mondjuk megértem őket, könnyebb a helyzetük. Kisebb testet mozgatnak a kétkerekűvel, mint az autósok a négykerékkel.
Például jó megoldás lehetne, ha azok az emberek, akik rohannak reggel, 10-15 perccel korábban indulnának és nyugodtabban érnének be a munkahelyükre. Nem hiszem, hogy olyan nagy áldozat lenne ez azért, hogy a nap jobban induljon és ne indulatokkal teli legyen.
Roland bicóját ma itthon hagytam, elvitt reggel autóval. Álltunk is a dugóban, úgyhogy a kezébe nyomtam Coelhot, olvasgassa amíg ácsorog, inkább éljünk sokáig, no para a piros lámpától. Hatott, mert még akkor is nyugodt volt, amikor a niacin-szauna túrám után értem jött este 9kor.
Pedig közben mi minden történt, kár lett volna kihagyni! A 7essel utaztam. Minden hyper automatika. Az ajtóhoz tapadtam, mert nem igazán volt hely a buszon. Az ajtó meg elromlott. Siettem, úgyhogy a lábammal kitámaszottam, észre ne vegye már az amúgy nem kicsit pityókás sofőr ezt a karcsú elektronikai hibát, mert tuti fékez és megáll. Megbeszéltem a mellettem állókkal, hogy hallgatunk mint a sír, az elektronikus probléma meg majd csak megoldódik magától, Köv megálló. BKV ellenőr, ott áll és vár. Felszállna ha lenne hova.

Engedtem kinyílni az ajtót, le is ugrottam a buszról íziben, mert túl sok jegyem nem volt. Szaladok le az az aluljáróba, mert tudom, hogy a következő megállóban hasonló szitu vár majd, utazhatok egy ellenőrrel a nyakamon. Jegy 260 Forint (…) kiakadok, ez hogy lehet, batyuty??? Kicsit soknak találom, de kitolom.
Köv 7es gyorsan jött. Meg is lepődtem, felugrom. Páva utcától a Récsey centerig 60 perc volt az út. Most akkor hol is spóroltam??? Elgondolkodom..
Futottam és szaunáztam egyet, úgyhogy mindennek nyoma sincs. Ülök a szaunában, előttem két csaj dumál:
- Uh, bazze, alig bírom…
- Geci meleg van itt, bent vagyunk vagy 4 perce, szerinted meddig bírjuk?
Röhögök. Mert ezt érzem….szevasztok…..
Nekem jó volt a mai napom….cumi gyerekek…
Hazafele az M0 fele jöttünk, megnéztük a Megyeri hídat, amit élőben még nem láttam. Hát gyönyörű éjszaka. Az alábbi képet direkt kicsit megcsúszva készítettem, de éppen azért sikerült jól. Szerintem.

Majd valamikor nappal is elmegyünk arrafele, úgy is érdekel. Szerintem az ország legszebb hídja lett.
Délután hivatalosak voltunk egy szezonnyitó kerti partyra, ahol isteni csülökpörkölt várt bennünket a házigazdáknál, Attilánál és Áginál. Nagyon jól éreztük magunkat, nem is lehetett volna jobb idő, verőfényes napsütés egész nap, 26 fok, ráadásul a panoráma is extra szép volt.

Betakarítottuk Atti csülökpörijét vagy két perc alatt, mert mire elkészült, addigra mindenki farkas éhes volt. Hát nem volt semmi, szerintem holnap estig nem is eszem. Öt gyerek volt a háznál, de úgy elvoltak, hogy észre sem vettük őket egész délután. Délután kettőtől este nyolcig traccsparty, nem egy szomorú brigád
Ez a hely amúgy is lenyűgöző, előtted a város, mögötted az erdő, jól választottatok! Köszönjük a meghívást ezúton is, szuper volt, folytköv, nyakunkon a nyár! Már gyúrunk az augusztusi tüzijátékra is
Pár héttel ezelőtt vettünk egy új sishát a Sultan Centerben , mivel a régi eléggé beteg volt már, nem igazán úgy szelelt, ahogyan szelelnie kellett. Hazahoztuk, összeraktam és sajnos azt tapasztaltam, hogy a cső, ami a vízbe ér, nem igazán jól illeszkedik. Konkrétan egy mérettel kisebb volt a menete, mint a pipatestnek. Mivel aznap már nem akartam visszamenni, ezért megoldottam úgy a dolgot, hogy egy papírral tömítést készítettem. Ez ment is, egészen a tegnap estéig. Akkor már nagyon nehéz volt összerakni tisztítás után. Konkrétan szenvedtem vele vagy 10 percet.

Ma fogtam magam és visszavittem, hogy próbáljunk megoldást találni. A boltban az egyik tulaj fogadott fülig érő mosollyal, mint mindig. Készségesen segített. Az egész írás lényege nem a pipa, nem a segítség, hanem a mosoly. Amikor bementem, gondoltam, hogy nehéz dolgom lesz, mert már eltelt pár hét a vásárlás óta, de Ő nem úgy állt hozzá. Azt akarta, hogy elégedett vevő legyek. Az vagyok. Csak mindehol máshol is ezt tapasztalnám. Azt gyorsan hozzátenném, hogy a tulaj az akcentusa és megjelenése alapján nem magyar. De ami tény, hogy egy igazi mosoly nagyon sokat segít, ahogyan tegnap is írtam!
Megérkezett az első igazi tavaszi nap, 22 fokig felcsúszott a hőmérő higanyszála. Ezt kihasználva munka után kikocogtunk a Kopaszi gátra. Egyik Barátunk mesélte, hogy átépült, megszépült, érdemes odamenni és megnézni. A régi pusztulat helyén ma egy mesterséges öböl, zöld gyep, játszótér, park, sétány, szép épületek állnak és meglepően sokan futnak, piknikeznek, sétálnak. Olyan volt, mintha egy rendbentartott külföldi parkban sétálnék, mindez a fővárosunk közepén.
A legtöbb könnyűszerkezetes épület még üres, de látszik rajta, hogy jó lesz nyárra, mire kimozdulnak a népek. Az egyetlen működő terasz a Ponyvaregény (csak azért nem linkeljük az oldalát, mert jelenleg elég komoly biztonsági hiba van rajta) névre hallgat. Jobbról Duna, kényelmes székek, kedves pincérek. A kaja és a limonádé felejthető, de igen hangulatos, engem megfogott.
Mindamellett, hogy szuper kezdeményezésnek tartom és látom a beruházás lényegét, értelmét, azért néhány kérdés megfogalmazódott bennem. Az első kajakosként. Láttam ma, hogy bent az öbölben edzéseket tartanak és épült is valami lelátó szerűség. Szép, kényelmes…A pálya legvégén, az utolsó 30 méteren. Szemben egy nagy úszó stég. Nem értem. Minek? A lelátó közepén a vízbe ültettek egy fűzfát. Szerintem egy fa az nő. Két év és nem lát a néző a pályából, kajakosokból semmit.

Más kérdés. Ez most szép. De miből tartjuk majd karban? Van parkoló, ingyenes. Van bejárat. Átsétálok. Már most egy csomó ember megfordul itt. Kukákat vajon miből ürítik? Nem szeretnék szkeptikusnak tűnni, de jó lenne, ha nyár végén is így nézne ki. Erre vajon gondoltak -e a beruházók?
Még egy kis Ponyvaregény…Az étlapon kiemelve, hogy a ház sisháit ilyen olyan szuper körülmények között szívhatod. Rögtön intettünk is a pincérnek, hogy sisha rendel, de most. Nézett értetlenül: miért hoztatok???? Nekünk nincs is… Hát ennyi..
Miindemellett taps érte! Egyelőre. Tudunk ilyet is? Akkor hajrá! Nekem teccik!
A bolondok napjáról jutott eszembe. Ma a viccesebb kedvűek egész nap rettegésben tartják embertársaikat beugratásaikkal. Fontos, hogy magunkon is jókat tudjunk nevetni, ne csak másokon. Próbáljuk meg felvidítani ma egymást valamivel. Meg holnap is. Minden nap. Ne csak április elsején jusson eszünkbe, hogy ér nevetni.
Mi elhatároztuk, hogy nem állunk be a leszegett állú, panaszkodó és dühös emberek sorába. Bár valóban, sokan bolondnak néznek bennünket, ha kiállunk hitünk, vagy meggyőződésünk mellett.
De vajon van-e bátorságunk bolondnak tűnni, vagy szégyenérzetünk miatt inkább beállunk az “épeszűek” közé? A valódi kérdést mindenkinek önmagának kell feltennie: bölcs “bolondok” vagy bolond “bölcsek” lennénk-e inkább? És ez nem áprilisi tréfa.
Amikor elkezdtünk blogolni, az volt az irányunk, hogy ezen a blogon ne jelenjenek meg negatív cikkek, csak pozitív gondolatokat sugalljunk. Igen ám, de a mindennapok, a közbejövő ilyen-olyan gondok ezt néha feledtetik.
Mi viszont csak azért is pozitívak maradunk! Néha előfordul, hogy pár dolog, ami napközben belefut az életünkbe, pillanatnyi ingadozásokat okoz, de minden erőnkből azon vagyunk, hogy ezek csak átmenetiek legyenek.
Ma is, amikor autóztunk fel Pestre, rengeteg kamion akadályozta utunkat, de nem hagytuk magunkat, nem engedtük, hogy a hatásuk alá kerüljünk. Inkább kicsit leálltunk Győrben és vacsoráztunk egyet a Duna partján.
Az egész post lényege az, úgy gondolom, mindenben meg kell találni a jót és ne a negatív hullámokat erősítsük! Sokkal jobb mosolyogva nézni a Világra, mint borúsan és rosszkedvűen. Próbáljátok csak ki Ti is! Holnap, minden szembejövő idegen emberre mosolyogjatok egy kicsit. Meglátjátok, hogy ettől a Ti napotok is boldogabb lesz!
Röhej ez az ország úgy, ahogy van. Nem vagyok negatív egyáltalán, csak bepötyögtem a ma esti véleményem. Hogy arra megy el egy rakat energia, amire pont nem kéne. És ez fáj nagyon.
Le lehet húzni a diplomákat nyugodtan a klotyón, mert az igazi tarkóncsapásokat az élet méri ránk. Az élet Magyarországon.
Már nem lehetsz csak simán ügyvéd, vagy asztalos, minimum még nyolcvan dologban otthon kell lenned ahhoz, hogy talpon maradj, vagy azt kéne megszavazni, hogy egy nap ne 24 órából álljon.
A konyhában…Roland reggel elment dolgozni, sajtos vajas kenyér, igen gyors menü előtte 7től 8ig. Én meg egy pazar kis salit dobtam volna be, ha a hasamban nem terült volna el a reggeli coffee. Így aztán vártam vele. Addig addig, míg végül összeszottyadt és már nem volt kedvem megenni. Jött a tojás 5let.
Roland tegnap hozta, friss, nomeg van itt ez a csoda kis főzőke, jerünk, próbáljuk ki. Tupperware. Anyu kedvence. Zsupsz tojás bele héjjastól, bőrőstől, másfél perc a mikróban. Az 50. másodperc környékén akkorát robbant, hogy kicsapta a mikró ajtaját és belepte az egész konyhát. Áhh, gondoltam nem adom fel, sitty sutty kitakarítottam, majd jött a következő próbálkozás.
Emlékeztem, hogy Roland csak egy percet mondott, kellett nekem hősködni és felülbírálni… úgyhogy csapó kettő, nekifutottam még egyszer. Tojás bele a műanyag izébe héjastól, bőröstől, mikró beállít, elindít. 47. másodpercnél újra robban, nem értem…Hagyom a tojásprojectet, nagyon elegem van, ráadásul lehetetlen eltüntetni a nyomokat teljesen.
Este kiscsaládom úgy kezelte a szitut, mint a válságot. Hatalmasat nevettek az egészen. Jól esett, mert bár új mikrót kell vennünk, megint egy nagyon vidám esténk volt. Legközelebb a tojást amúgy beleütöm. Állítólag fizika…sose ment, nem tagadom.
Ha már tényleg elhittük, hogy válság van, mert a próféta szólott, akkor is minden fejben dől el srácok! Mindenben van pozitív, nem csak a negatív hullámokat kell erősíteni. Ma, amikor délután felhívott telefonon egy Romániában élő barátom és az első mondatai között szerepelt a kérdés, hogy “Nálatok is érezhető a válság?” és ugyanez megtörtént a délelőtti órákban is egy Mexikóban élő barátomtól, majd kora délután egy Hollandiában élő üzleti partnertől is, akkor kicsit elgondolkoztam azon, hogy tényleg, a válság, az mi?
Ha kinyitjuk bármelyik online, vagy offline média lapjait, mivel találkozunk? Pont ezzel. Persze, ma is 313 Ft volt az Euró, sőt, lehet, hogy holnap 314 lesz, de mindez ha mindenkire hatással van, akkor az egyre jobban lesz válság!!! Szerintem inkább a kifele vezető utat kellene Mindenkinek a saját területén megtalálnia.
Olvastam Gergő tegnapi postját a Száguldó magyar busz esetéről, ami szintén egy jó gondolatindító. Kiszállni, ez volna a jó, de mindezt meg lehet úgy is tenni, hogy megyünk tovább a mindennapokban és a pozitív gondolatokat erősítjük, nem a negatívot. Abból van bőven. Szóval csak pozitívan!
Nekem mondjuk sok időm nincs ezzel a válság mizériával foglalkozni, mert sok más apró cseprő dolog van, ami hat a mindennapokra. Ma például a feleségem megpróbált mikrosütőben tojást főzni. Ez nem annyira sikerül neki, konkrétan szétrobbant a mikrosütő egyik fűtőszála. Válság? Igen, kell egy új mikro. Majd lesz.

A képen a mikro látható a törött fűtőszállal. De amúgy meg tavasz van, nyílnak a virágok! Ültessetek át Ti is!
Mi is csatlakozunk a Föld Órájához, este 20:30-kor lekapcsolunk 1 órára. Kapcsolj le Te is! Ha lekapcsolsz, regisztráld magad a kezdeményezés weboldalán!
Januárban Roland még javában fújta a füstöt, nem is keveset és mellé persze csúnyán köhögött. Megismerkedésünktől számított harmadik napon ücsörögtünk valahol és beszélgettünk, persze szájában az elmaradhatatlan cigarettával. Már nem emlékszem miről volt szó, de egyszer csak fogta, elnyomta és azóta sem gyújtott rá. Egyszerűen elege lett. Úgyhogy megosztottam vele a vizipipámat. Rákapott. Azóta kijárta a vizipipa sulit, két hét alatt hármat vett, attól féltem, a végén még az autójába is kerül egy…
Tegnap nekiláttunk kipucolni a pár hetes pipacsövet és nem akartunk hinni a szemünknek! Fél óra alatt sem sikerült tökéletesen tisztára mosni, még mindig potyogtak ki belőle a széndarabok. Szerintem az én tüdőm nagyjából koromfekete lehet. Azt hiszem kicsit sűrűbben kell a jövőben ismételgetni ezt az eljárást. Ma este a pesti csövet analizáljuk és kapjuk miszlikre.
Ettől függetlenül legalább jó illat van a lakásban (nem pedig cigiszag árad), és szeretem is ezt a szertartás szerű dolgot. Megnyugtat, kikapcsol, tökéletes kelléke egy jó beszélgetésnek. A tisztán tartására pedig oda kell figyelni. Majd odafigyelek…
Ha Valaki nem tudná, akkor most, itt nálunk megtudja. :)
További info és érdekességek: [tools.wamma.hu]
Honnan is indult sün? A sünözés csínja-bínja videón
El van kenődve a világ: lemond Gyurcsány, tönkremennek a kapcsolatok, hitelek halomban, agresszivitás, erőszak és düh mindenhol. Rutinná válik az élet, a négy fal között másról sincsen szó. Panaszkodnak, rosszkedvűek és indulatosak az emberek.
Eszembe jut erről egy aranyos vicc: egy öreg, szegény bácsi naponta bemegy a temlomba és leborul, rimánkodik a híres szent szobra előtt. - Drága szent, kérlek, könyörgök, add meg nekem azt az örömöt, hogy nyerek a lottón! Ez így megy hónapokon keresztül, mire a felbőszült szent megunja és egyik nap életre kel és lenéz a férfira. - Draga fiam, kérlek, könyörgök, vegyél végre egy lottószelvényt!
Sajnálom ezt az országot…
Eddig azt hittem, ha rendelek magamnak egy fix áras kaját egy étteremben és kihozzák, leteszik elém, akkor az az enyém. Úgy értem az egész. Tudom, hogy válság van és spórolás, no de szerintem ez azért erős túlzás… Történt ma ugyanis, hogy beültünk vacsizni a for sale nevű étterembe. Itt rögtön hozzáteszem, hogy bementünk fél 7kor és az étterem úgy tele volt, hogy nem tudtak egy üres asztalt keríteni. Mentünk hát egy fél órás karikát, majd visszatértünk.

Egy jó kis töpörtyűre és savanyúságra vágytunk. A töpörtyűt legutóbb maguktól kihozták, nem is kellett rendelni, úgymond járt…most hiába vártuk, nem jött. Nem gond, az étlapon is szerepel, de addigra kirendeltünk két stake-et és egy adag piaci savanyúságot, azért a mi kapacitásunk is korlátozott. Megjön a finom husi, leteszik, szólunk, hogy savanyú is volt mellé, lassan megérkezik. Egyből neki is esünk, mert utoljára reggeliztünk. Fejvesztve rohan oda a cincér, hogy stopp!!! Ne kézzel együk, mert a maradékot utána feltöltik és másnak is kiviszik…(?????)
Nagy lendülettel álltunk neki blogolni, az első este írtunk is már pár bejegyzést, de hajnalban azért hagytuk abba, mert napokig tudtunk volna még írni, aludni viszont kell. A lendület megvan, de a józan észre is kell néha hallgatni, ezért kicsit lassítottunk. Mivel közös blogolást még egyikünk sem csinált korábban, ezért ezt is tanuljuk, ahogyan sok olyan apróságot, ami a közös élethez szükséges.
Közben a blog rendszerét is folyamatosan kalapálgatom, finomítom. Régebben blogoltam, ugyanúgy a Wordpress rendszerét használva, mint most, így nem ismeretlen a talaj, de sokat változott és sokkal kezesebb lett. Tetszik, ahogyan töltődik meg tartalommal, így folyamatosan fogom alakítani olyan irányba, amilyenbe szükségesnek látom. Ahogyan a saját életünk is, a blog is folyamatában fog kialakulni.
Ha mindig értesülni szeretnél az újdonságokról, használd az oldal jobb felső részében található RSS hivatkozásokat.
Elkezdődött a kötelező biztosításos kampány. Minden idők legnagyobb konkurens harcára lehet számítani, ahol a különböző társaságok több százezer új ügyfélre próbálnak szert tenni.
A lehetőségeket alaposabban feltérképezők körében is alapvető változás figyelhető meg: idén az idősebb korosztály, a hölgyek és az alacsonyabb végzettségűek körében nőtt meg a magukat érdeklődőknek vallók aránya - derült ki a GfK Hungária közleményéből.
Tavaly 650 ezren, minden 5.-ik autós váltott, az alkuszcégnél azt mondják, idén többen lesznek. Néhány új kedvezmény. Például akik bérletet vesznek, többet járnak BKV-val ezért átlagban kevesebb balesetet okoznak. A véradás és a baleseti statisztika között persze nincs ilyen összefüggés, kedvezmény viszont van.
Az autósoknak az idén is egy hónapjuk lesz a döntésre, az érvényes szerződés felbontásáról 2008. december 1-jéig kell értesíteniük meglévő biztosítójukat (mivel ez szombati nap, november 30. a határidő). Az új biztosítás megkötésére az év végéig lesz lehetőségük.
A cégek mindent bevetnek:
Magam részéről, bizalmat szavazok a Generalinak, ahol hosszú évek óta vagyok. Tudom, hogy nem a legolcsóbb, de eddig minden problémát korrektül kezeltek.
Tölts el egy kellemes napot szeptember 4-én Budapesten, és közben még értesülhetsz a legújabb fejlesztésekről, újdonságokról is. Ingyenesen regisztrálj, és gyere el az első Magyar Internet Média és Web Díj 2008 szakmai konferenciájára és a díjátadó ünnepségére. A helyszínen már nincs lehetőség a regisztrációra! Regisztráció
Időpont: 2008.09.04., 9.00. órakor kezdődik a regisztráció.
Helyszín: SZÁMALK Zrt. székháza, 1115 Budapest, Etele
Könnyen eljuthat hozzánk tömegközlekedéssel. A kelenföldi busz- és villamos végállomástól, a vasúti pályaudvartól 5 percnyi sétával.
Részletek
Ebben a témakörben egy könyv is kevés lenne, ha minden ismert módszert, esetleg minden windows theme készítő program, számtalan beállítását leírnánk, részletes magyarázatokkal és háttér információkkal együtt. A leírásban egy tömör összefoglalás szintjén vázolom, a legelterjedtebb és egyben legjobban bevált módszereket, hasznos linkeket, programokat, trükköket.