A Google TV-nél egy picivel (de nem sokkal) érdekesebb, hogy a Samsung olyan új készülékkel érkezett a CES-re, melyben beépített feedolvasó van. Azért érdkelne, hogy hogyan lehet felvenni új feedeket egy Samsung távirányítóval, meg hogy mondjuk meg tud-e enni a készülék komplett opml-eket (nyilván nem). Meg hát van ez a teletext nevű dolog, ami azért nagyjából kielégíti a tévénéző extra hírigényét. Ha nem, akkor meg az ölébe veszi szépen a laptopját. Netezés közben is lehet tévét nézni.
(Amúgy - hogy most összemixeljem a két tévés hírt -, a Google a YouTube helyett inkább a Google Readert implementálhatná tévéképernyőre. Az előttem van, hogy a tévéműsorra rányílik egy félig átlátszó layeren a GReader, és a távirányítóval pörgetem a híreket. Na jó, elég az elmebetegségből. A CES az értelmetlen fejlesztések tárháza is.)
A Panasonic-Google és a Samsung tévéi mellett a harmadik versenyző a legértelmetlenebb fejlesztés címre a Sharp, mely állítólag olyan tévékészüléket kíván bemutatni, melyben a support funkciót kötik össze a netkapcsolattal. Vagyis ha hibásan üzemel a készülék, a support - via tha internets - átveszi az irányítást a tévékészülék felett, és online teszteli a problémát, csavargatja a készülék beállításait. Vagy valami ilyesmi. Na ugye, hogy megőrült a világ?!
(CES-hírek még a Bigyóblogon.)
