A zeneipar, a mozi gyártók és a régi vágású könyvkiadók nem hiszik el, hogy a freemium model, vagyis az ingyenességre épülő üzleti vállalkozások sikeresek lehetnek.
Most azonban, hogy az év egyik legjobban kelendő zenekara még úgy is rommá kereste magát, hogy a zenei anyagait ingyenesen letölthetővé tette az interneten, hát kevés kétsége lehet bárkinek, az ingyenességre épülő szolgáltatások a médiában/interneten majdhogynem kötelezővé váltak.
A probléma az volt eddig, hogy miként tudsz üzleti modellt mögé csapni egy ilyen modellnek. Hogyan tudod felépíteni a szolgáltatásodat nagyjából úgy, hogy látod miként legyen 1 forintból másfél ingyenes alapokra egy olyan üzleti kultúrában, amelyik az ingyenességet maximum apró és használhatatlan termék minták formájában tudja elfogadni, de nem teljes értékű szolgáltatásként.
Márpedig céltudatosan haladni előre - invesztálni -, vagy meggyőzni bárkit egy internetes vállalkozás jövőjéről a leginkább számokkal lehet, amik nagyjából tükrözik azt a képet, ahogy egy szolgáltatás növekedhet.
A magyar marketingesek által is rendkívül előszeretettel használt sales page-ek mögött egyébként az egyetlen igazán nagy importált innováció - amit kevesen ismernek el -, hogy jól kalkulált üzleti modell van benne érthetően kisvállalkozók számára is használható formában. Ennyiért veszünk Adwords-ből látogatót, ennyi morzsolódik le a feliratkozásig, ennyi morzsolódik le az ingyenes mintán, ennyinek lehet eladni valamilyen prémium terméket, végül ennyi jön be személyes tanácsadásra. Aki addig eljut, hogy egy ilyen csatornát rendesen átgondoltan és megfelelően létrehozzon és ellenőrizzen, az már most sokkal többet tud az internetes vállalkozásról, mint a lakosság 99%-a, mert a kezében van egy modell, amire alapozva A/B teszteket csinálhat, módosíthat a médiavásárlási gyakorlatán, vagyis is tesztelgetheti, hogy miként kell a perselyt rázni, hogy a lehető legtöbb pénz potyogjon ki belőle.
Ha ezt a szemléletet sikerül elsajátítani anélkül, hogy szemellenző ne takarja el előlünk az innovációs lehetőségeket, akkor az már egy óriási lépés, amit a legtöbb friss internetes vállalkozó nem vesz figyelembe, többségük rendesen meg is bukik. A sales page-ekkel egyetlen gond van, ezek másolt pszeudo internetes jelenlétek, amik minimális versenyelőnyt adnak akkor, ha 1000 másik képzéseken és ebook-okon nevelkedett internetes tanácsadóval kell versenyezni, valódi sikeres szolgáltatások ennél jóval bonyolultabb üzleti modellel működnek, de az alapelv mégis ugyanaz:
Ügyfél életciklus nyereség > Az ügyfél megszerzésének költsége + A szolgáltatás költsége (fizetős és ingyenes)
Andrew Chen pontosan ezt a témát járja körül az utóbbi idők egyik legérdekesebb posztjában megtámogatva egy rendes excell táblával is, amit fel tudsz használni arra, hogy nagyjából vázold az internetes szolgáltatásod működését üzleti szempontból.
A modell azért több helyen módosításra szorul, a speciális internetes vállalkozásokat nem kezeli és ami a legfontosabb, jó lenne egy benchmark is hozzá, hogy lehessen látni hol teljesít alul a modellünk - ez a veszélyekre hívhatja fel a figyelmet a konkurensekkel szemben -, de ettől függetlenül olyan hiánypótló mű, amit érdemes nagyon rendesen átolvasni bárkinek, aki webes szolgáltatás építésén töri a fejét.
Ha már egy ilyen excell táblán rendesen átrágtad magad és leírtad rendesen, hogy hol költöd a pénzt a felhasználókra és azok miként konvertálódnak majd hordják vissza a pénzt, akkor teszteléssel nagyjából tudni fogod, hogy mennyi pénzt költhetsz el marketingre, mennyit kell invesztálni és egyáltalán van-e értelme belevágni. Ha interneten vállalkozol és egy dolgot olvasol el ebben az évben, akkor legyen ez a bejegyzés az. Ha megtanultál értéket adni az internethez, akkor ez egy nagyon szerves második lépés lesz.