Vera (IMA blog)
szabadította rá a mém-lavinát a hazai bloggerekre, ez aztán
Spin Doctor jóvoltából elég hamar utolért engem is.
Itthon persze vékonyka a szakmai blogok rétege, mégis nagyon érdekes, merre terjednek tova a meghívások. Talán még a válaszoknál is érdekesebbek...
(Azért persze válaszolok:)
1. Visszaemlékezve 4-5 éves lehettem, amikor megtudtam, hogy a „kalauz” szóban nincsen „h”. (A rövid „u” akkor még nem került szóba.) Ma már ugyan kisebb a dolog jelentősége – gyerekkoromban a buszokon és villamosokon is voltak jegykezelők – akkor is értelmesebb a „kalahúz”!
2. Új zongoratanárom megkérdezte, hogy milyen darabokat szeretek jobban. Mivel fogalmam sem volt róla (illetve mindegyiket egyformán untam), a felsorolás közben az egyikre rábólintottam. Sokkolta a dolog, mert még soha senki nem választotta kedvencéül Czerny ujjgyakorlatait. Évekig szenvedtem meggondolatlan választásom következményeit.
3. 19 éves voltam, amikor K.J. barátommal rövid kísérletezés után megállapítottuk, hogy T.T.-nek semmi érzéke a dzsesszhez. T.T. rövid időn belül látványos (és megérdemelt) dzsessz-karriert futott be.
4. Szerettem volna megtudni, hogyan működik (belülről) a sajtó, ezért elvégeztem egy újságíró-iskolát. „Miért nem leszek újságíró”. Ezt címet adtam meg záródolgozatom témájául. (Soha nem írtam meg.)
5. Gyerekkoromban néhány évig íjásztam. Talán innen a pontos találatok iránti vonzalmam.
Bőgel tanár urat, Wolf Gábort, Henriket, Bita Danit és nzanga mobutu juniort szeretném magammal rántani.
