Az előző részben leszögeztük, hogy a weboldal gazdája - a magánszemély - az oldalon kialakított reklámfelületet adja bérbe.
Természetesen, nincs ez akkor sem másképpen, ha vállalkozás a bérbeadó, csak a vállalkozásokra más adózási szabályok vonatkoznak, vonatkozhatnak.
Nem tudom, hogy hányan olvasták, böngészték végig pl. a Google AdSense hirdetésekre vonatkozó szerződési feltételeit, de feltételezem, hogy legalább az elején mindenki átrágta magát:
MIELŐTT REGISZTRÁLNÁ MAGÁT A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, KÉRJÜK, FIGYELMESEN OLVASSA EL A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET ÉS A GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK CÍMŰ ANYAGOT. AMENNYIBEN ÖN RÉSZT VESZ A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, AZ AZT JELENTI, HOGY ÖN ELFOGADJA A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET. AMENNYIBEN A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET NEM FOGADJA EL, KÉRJÜK, NE REGISZTRÁLJA MAGÁT A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, ILLETVE NE VEGYEN RÉSZT ABBAN.
Akár tetszik, akár nem az a kis gyönge 14 oldal, amit elolvastunk, vagy nem, a kattintással létrejön az a szerződés, mely a továbbiakban megalapozza az adófizetési kötelezettségeink mikéntjét és annak mivoltát. Ugyanúgy a magánszemélyeknél is, mint a vállalkozásoknál is.
Egyéni vállalkozók esetén a létrejött szolgáltatási szerződés alapján, az abban meghatározott módon kapott ellenérték teljes egésze adóköteles bevételnek minősül. Tehát, az egyéni vállalkozó ugyanolyan bevétele, mint a tevékenységi körében végzett termékértékesítések, vagy szolgáltatásnyújtások bármelyike.
Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozó a bevételei megszerzése érdekében felmerült, kizárólag a vállalkozás érdekében felmerülő költségeket elszámolhatja az adóköteles bevételeivel szemben, majd az így kapott eredményt - némi jogszabályi előírásban szereplő tétellel - korrigálja, és ennek a pozitív egyenlege után fizet adót.
Új állatfajtával is megismerkedhetünk rögtön; a kulturális járulék fogalmával:
A törvény mellékletében felsorolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után - a kivételektől eltekintve - kulturális járulékot kell fizetni. A járulék mértékét a törvény melléklete határozza meg.
Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, amelyeknek a járulék fizetésére kötelezett személy által történő értékesítése az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesítése vagy termék Közösség területén kívülre történő értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, amelyek az áfa törvény alkalmazásában nem belföldön minősülnek teljesítettnek.
A hirdetési tevékenység körébe tartozik, és kulturális járulékot kell fizetni a reklám és hirdetési felületnek a könyvekben, napilapokban, időszaki kiadványokban, képeslapon, levelező- és üdvözlőlapon, képen és hasonló anyagokon történő értékesítése után, ideértve az internetes hirdetési felület értékesítését, valamint a televízió és a rádió reklámidő eladását is.
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.
A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható. Erre például kiválóan alkalmas a Google havi elszámolása, kinyomtatott formában.
A kulturális járulék mértéke az SZJ 7440-es csoportban szereplő hirdetési tevékenység esetén 1 %.
Társas vállalkozók esetén a létrejött szolgáltatási szerződés alapján, az abban meghatározott módon kapott ellenérték teljes egésze társasági adóalapba számító adóköteles bevételnek minősül. Tehát, ugyanolyan bevétel, mint a tevékenységi körében végzett termékértékesítések, vagy szolgáltatásnyújtások bármelyike.
Történetünk szempontjából - leszámítva a csekély különbségeket - nagyon hasonló a társas vállalkozások adózási módja is, mint ahogyan az előbb az egyéni vállalkozásnál felsoroltuk.
A költségelszámolásokra vonatkozó ökölszabály azonos: csak a vállalkozás érdekében felmerülő költségek számolhatók el!
Az adózásnál számolni kell a társasági adóra, a különadóra és a kulturális járulékra is.
Mi az, amiről mg nem beszéltünk, de nem szabad kihagyni? Igen, az általános forgalmi adó.
Az általános forgalmi adó megfizetése, vagy nem fizetése kérdésében a szakemberek is gyakran elgondolkodnak, hisz’ elég összetett kérdésről van szó. Minden eset más és más lehet, kellő körültekintéssel kell a kérdést rendezni - az új áfa-törvényt hívva segítségül:
Ami bizonyos; magánszemélynek általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége nincs. Mivel a magánszemély - ebben a minőségében - az általános forgalmi adónak nem alanya, ezért nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettsége.
Az alanyi adómentes vállalkozások (akiknél az adószám hátulról számított harmadik jegye 1-es) ugyancsak nem fizetnek áfát, mivel nekik 5M Ft éves bevételi határig nem kell áfát fizetniük (és nem is vonhatják le a beszerzéseik áfáját).
Ugyanakkor, ha az alanyi adómentes vállalkozás átlépi az 5M Ft-os határt, akkor az átlépő bevétel időpontjától áfa-kötelezetté válik. (Az alanyi adómentesség határának átlépéséről, és annak következményeiről korábbi írásunkban olvashatnak.)
Nos, elértünk azokhoz a vállalkozásokhoz, akik az áfának alanyai. Náluk vajon mi a helyzet? Az áfa-fizetési kötelezettségnek van egy olyan érdekes tulajdonsága, hogy a teljesítés helye is meghatározó lehet az áfa-fizetési kötelezettségnél.
Szakmán belül is vita van arról, hogy mi a helyzet akkor, amikor valakinek a szervere nem Magyarországon, hanem pl. az USA-ban van; ilyenkor vajon hol történik a teljesítés?
Álláspontom szerint, ha visszamegyünk az alapokhoz, amit az első részben is taglaltam, akkor azt kell mondani, hogy példáinkban ez irreleváns; állandó magyarországi székhellyel bíró személy/vállalkozás, a tulajdonában/üzemeltetésében álló weblapon hirdetési helyet kínáll. Ezen hirdetési felületeken a látogatók (a potenciális vevőjelöltek) kattintással jelzik a reklámot eladó felé, hogy az adott hirdetési felületen elolvasták a hirdetést. A reklámot eladó (Google, ETarget, stb.) az általános szerződési feltételek szerint ezt tudomásul veszi, és kimutatást készít a weboldal tulajdonosának, és ez alapján az esedékes összeget részére átutalja.
És itt van a bukfenc a dologban; tapasztalatom és álláspontom szerint nem született meg még az a számítástechnikus, aki hajlandó lenne megcsinálni hónapról-hónapra egy hitelt érdemlő kimutatást, ahol megbízható adatok alapján kimutatná, hogy hányan kattantak Magyarországról, hányan az EU-ból, és hányan az EU-n kívülről. (Ez annak az álláspontnak az alátámasztásához lenne szükséges, amikor azt mondja néhány szakmabeli, hogy ez a reklám importtevékenység, ahol a reklám a vámhatóság tudta nélkül érkezik be, ergo nem tudnak beszerzési (import) áfát kivetni rá.)
Mivel azt a kérdést tisztáztuk, hogy itt reklámfelület bérbeadásról van szó, és az is inkább életszerű, hogy a magyar webgazdához azért folyhat be a kattintásokból pénz, mert a magyar reklámokat magyarok - jellemzően magyarországi magyarok - produkálják a kattintásokat, vagyis a reklámhely értékesítése, az ingó dolog bérbeadása Magyarországon valósul meg.
Ebből viszont - sajnos - az következik, hogy az áfa körbe tartozó vállalkozások esetén a befolyt összeg után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik. Egészen magyarosan fogalmazva, ha valamely vállalkozás - mondjuk - az adott hónapban 1.000,- USD-t kap a kattintásokért,azt úgy kell tekinteni, mint egy olyan bevételt, amely tartalmazza az áfa összegét is.
Az áfa kulcs az SZJ 74.40-es tevékenységnél 20 %, ami az 1.000,- USD-nál azt jelenti, hogy
1000USD = kb. 185.000 HUF = áfa alap + 20 % áfa à ebből következik, hogy az
áfa alap = 154ezer HUF áfa (20 %) = 31ezer (Ft)
Sajnos, ez esetben a beszerzéshez tartotó, levonható áfa-rész hiányzik, hisz’ valóban nincs vámhatározat az import-áfáról, vagyis nincs a beszerzéshez tartozó, levonható áfa.
Az áfa-kérdéskört összegezve azt tanácsolom, hogy akinek a bevétele a 100ezer forint körüli összeget meghaladja, mindenképpen forduljon könyvelőjéhez, adótanácsadójához, akivel a helyzetet apránként, minden összefüggésében át tudja beszélni, és az adóját optimalizálni tudja.
Semmiképpen nem tanácsolom azt, hogy bármilyen indokra való hivatkozással (pl. jogszabályi rendezetlenség, a szerverem külföldön van, stb. az áfa-fizetési kötelezettség alól kibújjon. Nagyon-nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet az, akire rákattannak az APEH-osok, és a bank adatszolgáltatása alapján 5 évre visszamenőleg firtatni kezdi a Google-kifizetéseket. Gyanítom, hogy a meg nem fizetett áfa összege + késedelmi kamat + 50 %-os mulasztási bíráság nagyon rosszul fog esni…
Összegezve: Ha az előzőekben folytatott tevékenységet végzi valaki, és rendszeresen (mondjuk: hónapról-hónapra) nagyobb összeget kasszíroz a reklámfelület bérbeadásából, akkor én azt egyéni vállalkozóként csinálnám. Ennek az oka, hogy a bevételeimmel szemben lehetőségem van költségek elszámolására, és minden könyv, CD, számítógép, program, utazás az ügyfélhez, stb. olyan költséget produkál, mely közel azonos is lehet, mint a nettó bevétel. Áfa tekintetében pedig alanyi adómentességet választanék, mert évi 5M Ft bruttó bevételig (azaz, átlagosan havi 2.250 USD-ig ) áfa fizetési kötelezettségem nem keletkezne. Ha ezen felül még lenne bevételem, akkor azt egy Bt., Kft., vagy Zrt. keretében oldanám meg. (Ugyebár egy Bt. is lehet alanyi adómentes, meg Kft. is - az önmagában évi 15M Ft - áfa mentesen…)
Magánszemélyként csak akkor végezném - az adószám kiváltása mellett - ezt a tevékenységet, ha csak havi pár ezer Ft a bevétel.
Mindenesetre, bármelyik formát is választja, ne sajnálja az időt, pénzt és fáradtságot, hogy előtte - a konkrét eset ismertében - konzultáljon könyvelőjével és/vagy adótanácsadójával!