35444 items (32819 unread) in 65 feeds
seo
(12771 unread)
onlinemarketing
(10782 unread)
grafika
(75 unread)
sitebuild
(62 unread)
honlapkeszites
(757 unread)
webketto
(600 unread)
flash
(65 unread)
internet
(6099 unread)
fejlesztes
(639 unread)
google
(31 unread)
ekereskedelem
(30 unread)
egyeb
(40 unread)
szoftver
(30 unread)
wireless
(20 unread)
cms
(713 unread)
Related tags: magyarorszg [+], trendek [+], keressi [+], instant [+], helykeres [+], eszkztr [+], zeitgeist [+], sandbox [+], fik [+], analytics [+], keres [+]
Nyilván mindenki összefutott már a Google konceptvideójával, melyben a szemüveg üvegére vetített virtuális világot demózzák:
Szép, szép. De mindannyian tudjuk, hogy a valóság sokkal inkább valami ilyesmi lesz:
A felhasználói élmény pedig valami hasonló káoszba is torkollhat:
És aztán persze majd jön a windowsos verziója is:
Üdvözlendő, hogy a Google foglalkozik az augmented reality témakörrel. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy amit az utóbbi időkben hirdetés vonalon művelnek a YouTube-bal, vagy a Google keresőjének találati listáival, nem előremutató, ha innovációról beszélünk.
A Google egyre inkább a monetizálásról, a pénzre váltásról szól, ami egyáltalán nem baj. Viszont a pénzkinyerés általában nehezen egyeztethető össze a törekvő ötletekkel. Nem véletlen, hogy a Google Plus esetében a jobbá, vonzóbbá tétel helyett újabban inkább a felhasználókra tukmálás, erőszakolás stratégiáját választották.
A Google felett is be fog alkonyodni.
Az utóbbi években egyre többet kellett küzdenünk azért, hogy az internet megmaradjon olyannak, aminek ki lett találva, ami miatt alapvető hatással volt nem csak a kommunikációra, a médiafogyasztásra, de szinten minden területen a munkavégzésre, a munkafolyamatokra és ezen keresztül a gazdaságra, a mindennapi életünkre is.
Néhány éve folyamatosan támadás alatt van a net semlegessége. Néha erről, néha arról az oldalról. A net semlegességét jellemzően olyan vállalatok, vállalatcsoportok és iparágak akarják kikezdeni, melyek bénák voltak az elmúlt tíz évben értelmes stratégiát kialakítani ebben a megváltozott világban, és most erőszakkal próbálják visszaszerezni korábbi bevételeiket.
Ehhez persze időről időre politikai támogatást is próbálnak szerezni, és akkor a net semlegességét védő vállalatoknak, élükön a Google-lal, valamint a web ügyét fontosnak gondoló netezőknek kell tömegesen felemelniük a hangjukat ahhoz, hogy az internet és a webes tartalom ne jusson valamilyen kétes üzleti érdekekkel rendelkező, rövidtávú profitcélokban érdekelt vállalat vagy iparág igája alá.
Az internet ügyét legutóbb az amerikai SOPA törvénytervezet, valamint az ACTA próbálta meg kikezdeni. De itt van az egyre esztelenebb európai cookie-ellenes törvénykezési izgatottság is.
Mindhárom politikai kezdeményezés nagyon hasonló atekintetben, hogy kiválasztanak egy-egy valóban erősen negatív történést a múltból, és erre hivatkozva próbálnak nagyon kemény és kategórikus tiltásokat törvényi erőre juttatni. Hogy egy egyszerű példát említsek: amikor a Margit-híd felújításakor arra hivatkozva tiltitták be a biciklizést a hídon, mert állítólag (!) történt ott egy baleset, amikor egy biciklis (vagy robogós) figyelmetlenségből elütött egy kiskorú gyereket.
Gondoljuk meg, hogy mi lenne, ha minden negatív eseményre általános tiltás lenne a reakciónk. Ha például történik az utcánkban egy autóbaleset, és erre a törvényhozónak az lenne a reakciója, hogy betiltja az utcánkban az autózást. Persze addig nem fogja, amíg nem látja emögött az egyértelmű politikai hasznot a maga számára. Mármint a törvényalkotó.
A cookie-t érintő regulázások az EU-ban most azt próbálják elérni, hogy ha egy website cookie-t tesz le a látogatója böngészőjében, erről explicit módon tájékoztassa a júzert. Nyilván voltak a múltban is, és lesznek is, akik vissza fognak élni azokkal az eszközökkel, amiket a kezükbe adnak. De önmagában ebből nem szabadna, hogy következzen, hogy nehezítsük el annak az eszköznek a használatát, úgy általában.
Betiltható-e a kés azért, mert rendszeresen történnek a városban késelések? A kés szerepe sokkal fontosabb a mindennapi életünkben, minthogy egyes, egyértelműen káros felhasználási módjai miatt egy komplett társadalmat büntessünk, bürokratizáljunk, keserítsük meg az életüket mindenféle papírozással, bejelentési kötelezettséggel, stb.
A cookie-k legfontosabb szerepe - a sessionkezelésen túl -, hogy a webszájtok információval rendelkezzenek a látogatóikról. Nem az egyes emberek életében turkálásról van szó, hanem statisztikagyűjtésről. A webszájtok döntő többsége nem azért helyez el a látogató böngészőjében cookie-t, hogy gonoszkodjon vele, hanem azért, hogy a felhasználói statisztikák alapján még jobb, még hatékonyabb szolgáltatásokat tudjon nyújtani... a felhasználónak.
Minden olyan kezdeményezést, mely az internet alapértékei ellen irányul, meg kell tudni hiúsítani. Túlságosan nagy árat fizetnénk azért, ha az internet néhány, a digitális szakadék túloldalán botorkáló, egyes vállalati lobbiérdekeket meglepően esztelenül támogató politikus miatt az internet valami agyonszabályozott, jogi pereskedésekkel agyonütöttm az aktulis politikai és törvnykezési érdekeknek kiszolgáltatott rendszerré korcsosulna.
Mi, akik együtt nőttönk fel az internettel, talán jobban érezzük a tétet, mint azok, akik úgy nőttek fel, hogy számukra természetes az internet, a web jelenléte. Ők nem tudják, hogy az elmúlt 2 évtizedben mekkora változást, mekkora pozitív impaktot jelentett az internet felfejlődése, a maga gyerekbetegségeivel együtt.
Az internet a legfontosabb szabadságélményünk a politikai szabadságjogaink megélése mellett.
Sajnos a fent említett eszementségek elleni harc az utóbbi hónapokban kicsit nehezebbé vált, miután sorra robbantak ki a privacy botrányok. Tényleg a teljesség igénye nélkül:
A Path.com lelopja a címlistát a telefonunkról. Egy fejlesztő, Arun Thampi fedezte fel, hogy a Path mobilalkalmazása a felhasználó tudta nélkül küldi el a Path szerverének a júzer telefonján taláható komplett address book-ot. Dave Morin, a Path.com vezérigazgatója blospostban ismerte el, majd kért bocsánatot a dologért, később pedig frissítették is az appot, hogy mostmár tényleg ne nyalják be sunyiban a felhasználóik címlistáját. Morin hosszas magyarázkodása a Wiredben is olvasható.
Apple: észrevétlenül kerülhettek az alkalmazások szervereire a fotóink. A New York Times február 28-án írt arról, hogy azzal, hogy a location datá-hoz hozzáférést engedünk egy iOS alkalmazásnak, egyben tudtunkon kívül a telefonunkon tárolt összes fotónkhoz is hozzáférést adunk az app fejlesztőjének.
Az Android még durvább? Mindössze pár nap telt el, mire kiderült, hogy az Android platformon még nagyobb a botrány. Az androidos alkalmazások esetében semmilyen módon nem kap tájékoztatást a felhasználó, hogy az alkalmazás a felhasználó telefonján tárolt összes képéhez titokban hozzáférhet. Szintén a New York Times robbantotta az ügyet.
Az Apple nem hivatalosan annyit közölt, hogy elképzelhető (!), hogy a jövőben szoftverfrissítéssel javítani fogják a hibát.
A Google is elismerte a Times-nak a dolgot, és egy meglehetősen fura indoklással magyarázta, hogy miért hagyja, hogy bármelyik androidos alkalmazás ellophassa a telefonunkon tárolt képeinket:
A Google spokesman said that the lack of restrictions on photo access was a design choice related to the way early Android phones stored data. The first Android smartphones could put photos on a removable memory card, which complicated the issue of photo access, he said. For example, a user might grant an app permission to retrieve photos from one card but not want the app to use photos on a card that was in place on another day.
A sornak nincs vége. Szintén február végi botrány, hogy a Google, kijátszva az Apple-készülékek Safari böngészőinek biztonsági pajzsát, titokban cookie-kat küld le a Safariba, és adatokat gyűjt az otttani aktivitásokról.
Szintén március elsején robbantott ki egy másik ügyet a PandoDaily: az Instapaper alkalmazás a felhasználó tudta nélkül tárolja el a telefon vágólapjára tett tartalmait! Ha tehát bármilyen szöveget másolgatunk a telefonunkon, az Instapaper sutyiban azt jól eltárolja. Ebben az esetben is alkalmazásfrissítést ígért be az app gyártója. És, akárcsak a Path.com esetében, usability okokra hivatkoztak: ők csak meg akarták könnyíteni a felhasználóik életét azzal, hogy helyettük (és a tudtuk nélkül) kezelik adataikat.
Nyilván nem tudunk minden esetet, ugyanakkor a fenti példák alapján ma azt állíthatjuk, hogy a telefonunkon tárolt adatainkat egyáltalán nem tekinthetjük személyes adatoknak.
Addig, amíg az Apple és a Google nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a telefonainkon tárolt személyes adataink valóban biztonságban legyenek (és jelenleg messze nem tesznek meg mindent), és nekünk legyen kontrolunk afelett, hogy mihez engedünk hozzáférést és mihez nem, addig úgy kell tekintenünk a mobiltelefonunkra, mintha az azon tárolt adataink, tartalmaink nyitottak lennének bárki számára. Igen, a személyes fotóink is. Igen, a címlistánk is. Igen, az is, hogy mit gépelünk a telefonunkon.
Nem lennék meglepve, ha ezen ügyek kapcsán felerősödne, tovább erősödne a törvényhozói izgatottság azzal kapcsolatban, hogy még szigorúbb, még szabályozottabb, még inkább állami kontroll alatt legyen ez az egész internet nevű mizéria.
Ez pedig valódi veszteség lenne mindannyiunk számára. Nehéz lesz ésszerű keretek között tartani az állam folyamatos felügyelő-regulázó magatartását, ha közben a túloldalon esztelenség, agyatlanság, butaság, rosszhiszeműség miatt folyamatosan okot és támadási felületet ad például a Google és az Apple is.
A Google letölthetővé tette egy sor új országban is a Chrome androidos verzióját. A szórásba mi is bekerültünk, úgyhogy akinek Android 4-es telefonja van, már használhatja az új mobilböngészőt.
Elsőre azt tudom mondani, hogy a Galaxy Nexuson tényleg nagyon akadásmentesen és gyorsan jeleníti meg az oldalakat a Chrome. A javascriptek is szépen lefutnak. A Tumblr vagy a Twitter desktop webes verziója is 90 százalékban ugyanazt az élményt adja így mobilon, mint laptopon.
Usabilityben tett hozzá a legtöbbet a Google a mobilböngészéshez. A tabok kezelése tényleg fenomenálisan jóra sikeredett. Azzal, hogy végtelen számú tabot tarthatunk nyitva, és ezek között egyszerű gesztusokkal tudunk navigálni, elhozta végre azt az élményt, amit mindig is szerettünk volna a mobilböngészéstől.
A másik jóság, hogy végre sikerült zökkenésmentesen és egyszerűen megoldani a tabok és bookmarkolt oldalak megosztását a desktop Chrome böngésző és a mobil böngészője között.
Számomra úgy tűnik, hogy a Google az Android 4-gyel és a Chrome mobilverziójával végre rátalált a platformköziség igazi útjára. Elkövetkezett az a világ, amikor az adott platform sajátosságait ugyan meghagyva, de élményben mégis nagyon közelítve a dekstop webet, a mobilt és a táblagépet, a Google megteremtette a sokképernyős világ alapjait.
Idén el fogunk érkezni arra a szintre, hogy a feature telefonok helyét át fogják venni az első generációs vagy olcsó okostelefonok. Az újgenerációs okostelefonok pedig nem csak hardveresen, de szoftveresen is felérnek arra az élményszintre, amit korábban csak laptopon vagy desktop gépeken tapasztalhattunk.
Egyre kevésbé probléma a szájtok teljes verziójának megjelenítése, az animációk, grafikai elemek szép renderelése. Az újgenerációs okostelefonokon egyre kevésbé érezzük szükségét annak, hogy a régi mobilra optimalizált weboldalverziókat nézegessük. A Galaxy Nexus kijelzője 1280x720 pixelt tud megjeleníteni egy 4,65-ös kijelzőn. A hardveres és szoftveres háttér pedig lehetővé teszi, hogy a weboldalak, webappok böngészése sokkal jobb minőségű legyen, mint korábbi mobilokon. Ehhez fog kelleni a fejlettebb mobilböngésző is.
Mondom, szerintem eléggé jól sikerült a Chrome for Android első bétája. Azzal együtt is, hogy azért még bele-belefagy néhány indításba, és erőteljesen fel is tudja magát szívni az app cache és data storage pár óra használat alatt is.
Akik voltak múlt héten a SUPERWEEK konferencián és tudtak a sorok között olvasni, azok számára világos, hogy a Google idén tényleg teljes erőbedobással készül tolni saját közösségi szolgáltatását, a Google Plus-t. Ez nem csak azt jelenti, hogy a Google keresőjének találati rangsorolásában egyre fontosabb szerepet fog játszani a pluszozás, de egyben azt is, hogy megkezdődik a lájkháború. Vagyhát: a Facebook, a Twitter és a Google közötti nagyszabású versengés a netezők közösségi aktivitásaiért.
2012 végére a SEO legalább annyira fog szólni a közösségi optimalizálásról (a Google Plus-on keresztül), mint a hagyományos keresőoptimalizálós tevékenységekről. Ez önmagában nem is lenne baj, csakhogy a Google jótékonyan elhallgatja a weboldalak lájkjait és retweetjeit.
Miért probléma ez? A Google alapfilozófiája, hogy a felhasználókat helyezi a fókuszba. Arra esküdtek fel, és így is voltak képesek egy hatékony és népszerű keresőt fejleszteni, hogy csak a felhasználó érdekeit szolgálják. Viszont legfontosabb szolgáltatásukból, a keresőből kimaradnak a nagy közösségi szájtok (Facebook, Twitter, Tumblr) aktivitásai, közösségi visszacsatolásai.
Amúgy éppen ezen felismerés hívta életre a "don't be evil" bookmarkletet is, mely megkísérli korrigálni a Google hiányosságait: a Facebook, Tumblr és a Twitter hivatkozások szerepeltetését. (Lásd: Focusontheuser.org)
Ez a bookmarklettel hekkelgetés persze inkább figyelemfelhívás, mint megoldás a problémára. Ma sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a Google egyre erőszakosabban próbálja visszavenni a Facebooktól a netezői (közösségi) aktivitásokat. És abban is biztosak lehetünk, hogy a Facebook is egyre erőteljesebben próbálja majd a következő hónapokban gyengíteni a Google legfontosabb pilléreit: a keresőt és az erre épülő hirdetési rendszerét.
Könnyen meglehet, hogy a Google képes eltolni odáig a Plus-t, hogy az a Facebookkal konkuráló közösségi médiaszájttá nője ki magát. És az sem teljesen valószínűtlen, hogy a Facebook a Binggel karöltve újra és újra megpróbál majd egy közel olyan hatékony keresőt összehozni, mint amilyen a Google-é.
Egyre több veszélyt rejt ez a kétosztatú világ. És egyáltalán nem biztos, hogy a végén mindkét cég állva tud majd maradni. Gondoljuk meg: ha a Facebook social hype-ja halványodik, azzal borul maga a Facebook is. Ha a Google kereső hype-ja fog halványodni, azzal pedig a Google egésze omolhat össze egy szemhunyás alatt.
Jelen pillanatban arra tör mindkét cég, hogy a másik alappilléreit végzetesen meggyengítse. Már csak az a kérdés, hogy ebből vajon lesz-e valódi haszna a netezőknek. Hiszen mindkét cég azzal lett mintaértékű sikersztori, hogy a felhasználók érdekeit tartotta szem előtt, és jól értette azt a közeget, amiben működnie kell: a webet.
A világon szinte mindenhol, és Magyarországon is igaz, hogy a két legnépszerűbb webes szolgáltatás a Google és a Facebook. Vagyis a magyar netezők túlnyomó többsége ma ezt a két szolgáltatást önként és dalolva használja napi szinten. Ez egy nagyon jó visszajelzés a valódi sikerességről.
Viszont ha e két cég elkezd egyre inkább egymással foglalkozni, és egyre kevésbé a felhasználóira fókuszálni, az könnyen az aranykoruk végét jelentheti. Talán hamarabb is, mint gondolnánk.
Valóságshow-k, tehetségkutatók - nagyon sok meglepő dologgal nem szolgál az idei Google Zeitgeist. De azért nem árt ezt a látleletet is eltárolni az agyunkban. Ilyen volt az év az információkereső magyar netemberek szemével:
A leggyorsabban növekvő keresések
|
Magyarországon
|
Világszerte
|
A leggyorsabban növekvő keresések a hírességek között
|
Magyarországon
|
Világszerte
|
A pc gear munkatársai boltjuk előtt lőtték a fenti videót. A felvételen jól látszik, hogy a német rendszámú Opel elég komoly fejkamerával rendelkezik. Bár a Google Magyarország továbbra is azt állítja, hogy ezekkel a csúcsgépekkel csupán az utcáról látható házszámokat és boltok neveit pontosítják, és másra, pl a Street View adatbázisának építésére nem használják a körpanorámás felvételeket. Eh.
Köszönet Engel Balázsnak a felvételért.
Életminőségünket jobban befolyásolja az általunk használt webmail felülete, mint az aktuális időjárás.
Már az előző hivatalos Gmail téma kapcsán is érezhető volt, hogy a Google nagyon ráérzett arra a vonalra, mely az egyik emblematikus webes dizájn lesz a következő években. A Google-nek amúgy is különösen jól álló minimalista, funkcionális dizájnt vitték tovább a mostani, legújabb dizájnnal is.
Kezdjük a bal oldali menüvel. A "Mail" felirat alá került a "Contacts" és a "Tasks" menüpont. Vagyis ennyivel is egyszerűsödött a bal oldali menü hierarchiája. Ennél is jobb megoldás az onmouseoverre kinyíló bővített menü. Amivel sikerült elérni, hogy ha a felhasználó fókusza a menü, akkor tudja használni a teljes menülistát, amúgy pedig a first view-t ne foglalják el a bal hasábban a kevésbé használt menüpontok.
A szöveges gombok ikonosítása is indokolt volt így 2011 végére. Hiszen a Gmail-felhasználók készség szinten használják ezeket a gombokat, így teljesen feleslegessé vált szöveges gombokkal terhelni a webmail legfontosabb felületét, a maillista és mail nézeteket.
Az új dizájnban a Chat/Calendar, és eleve a bal hasáb alsó része hangsúlyosabb lett. Ezen nyilván még lenne mit reszelni, mert a Calendar eléggé erőszakoltan jelenik meg abban a bal hasábban. Talán a hasábszélesség növelésével lehetne egy használhatóbb, kényelmesebb bal hasábos widgetes felületet létrehozni - például a naptáralkalmazásnak is.
Nagyon jó, hogy a bal hasáb fix magasságú. Márcsak azért is, mert a cseteléshez is inkább a keresőt jó használni. Fölösleges teljes csetes kontaktlistákat mutogatni egy webmail felületen. Hasonló módosításokon ment át a Facebook jobb hasábos csetfelülete is.
Nagyon jó meglátás, hogy a jobb hasábos nézet listájának sűrűségét a felületről lehet változtatni, és nem dugták el a Settings alá. Egyetlen klikkeléssel tehetjük szellősebbé vagy sűrűbbé az emailek listanézetét.
Az emailírás nézet szerkesztő funkciója is finom, monokróm ikonokkal egyszerűsödtek. Itt is egy sokkal funkcionálisabb és finomabb megoldást adva a korábbinál. Az egyik legnagyobb változás a "conversation"-ök nézetében történt. A profilképek előtérbe hozásával a Google tovább erőlteti a gmailes kontaktlistát. Ami nyilván nekik az Android miatt is fontos cél. Viszont amíg a Gmailben nem lehet jól szelektálni a valós kontaktjainkat a mindenféle egyéb (céges, hírleveles, stb) emailcímektől, addig a Gmail kontaktlistájának kezelése és karbantartása nehézkes marad.
Végezetül megemlíteném a személyes kedvencemet, a masszív, szögletes scroll bar-t. Szerintem ez az egyik legjobban sikerült eleme a megújult Gmail nézetnek. A másik figyelemre méltó megoldás: ha egy emailnézetből az emailista-nézetre váltunk vissza, az utoljára nézett email mellett megjelenik egy kis kék sáv. Vagyis a Gmail jelzi, hogy melyik emaillel foglalkoztunk utoljára. Nagyon barátságos és hasznos. Ezek azok a megoldások, melyek kiváló mintapéldái annak, hogy a dizájn hogyan tudja támogatni a usabilityt.
Ha az összképet nézem, én azt gondolom, hogy a Google nagyon jó szemléletet talált meg magának - ami a dizájnt illeti. Az Apple a fizikai ("hardveres") termékeinél diktál hasonlóan erős minimalista, funkcionális dizájnt. Illetve az OSX-ben és az iOS-ben is. Úgyhogy a Google-nek csak azt tudjuk kívánni, hogy a webes szolgáltatásai után az Android felhasználói felületeit is hasonlóan szigorúan és következetesen finomítsa ebbe az irányba.
Még azt sem tartom teljesen elképzelhetetlennek, hogy okostelefonon sem lenne ördögtől való egy dominánsan fehér, világos dizájnra váltani.
Úgyhogy én meg is írtam nekik angolul is a pozitív feedbackemet. Ne csak mindig a szart lássuk meg a világban...
Bizony, kaptam ma egy linket, hogy az Analytics real time lesz, early regisztráció elérhető.
Tettyék:
UPDATE: [analytics.blogspot.com]
Hm... szerintem ma, most változott este, de úgy látom a Google minden szolgáltatásnál a belépő kaput lecserélte az accounts.google.com címmel. Leginkább onnan tűnt fel, hogy néhány előre beállított user/pass-hoz az eltárolt jelszó nem "jött" a Firefox-ban... ergo mintha nem is jártam volna még a Gmail oldalán példul. Na ez ugye meg lehetetlen, szóval megnéztem mi történt, és úgy látom ez.
Más is tapasztalta/ja?
A Google már tesztelgeti egy ideje, de végre minden accountban elérhetővé vált a Goals és az Ecommerce mellett a Multi-Channel Funnels rész. Aki számára fontos, hogy folyamatosan lássa a költség/bevétel alakulást, és beállította a Goal-okat (netán az Ecommerce-t is :)), azok számára ez kincsesbánya lesz.
Augusztus 11. óta ugyanis a Google változtatott kicsit a mérési megoldásán, onnantól kezdve jobban nyomon követi azt, ha egy ügyfél meglátogatott már egy oldalt egy kampányból vagy hivatkozó oldalról (Referrer), és újra az oldalra kerül pár nap múlva, és esetleg más kampányból, hivatkozóból, stb. kerül az oldalra. Na és innentől érdekes a Multi-Channel, ugyanis ez nem ígér kevesebbet, minthogy láthatóvá válik az, hogy a konverzió létrejöttét megelőzően a konverziót végrehajtó (vevő, feliratkozó, kinél mi a konverzió) milyen forrásból járt már az oldalon, nyomon követhető az, hogy az egyes látogatási források hogyan hatnak egymásra.
Új fogalmat vezet be a Google, "Assisted Conversion", azaz olyan konverziós cselekmények száma, amelyek végbemenetelét megelőzően más látogatás is történt már, tehát a user már járt a honlapon.

Ezekből nagyon szép táblázatokat, grafikonokat lehet kinyerni, sőt, azért picit ennél többet :) A fenti a csalogató kategória számomra, azt mutatja meg, hogy a konverziók %-osan hogyan oszlanak meg, melyek azok, amelyek tisztán egy-egy forrásból (pl. keresés, hivatkozó oldal, fizetett hirdetés, stb. származnak), és melyeknél van átfedés, azaz melyek esetében hatott más csatorna is a konverzióra.
Ezeket az útvonalakat aztán szépen felépíti, csoportosítja az Analytics és lehet bányászni szépen az adatokban:

Szokásosan jó kis videó is van a témához a Google jóvoltából:
Most, hogy már az Antarktiszon is van Street View, a magyar ombudsmannak is meglágyult a szíve. Két év kemény vizsgálódása vezetett most eredményre. Bele sem merünk gondolni, hogy mennyi jogszabályt és joggyakorlatot kellett összevetni az alapvető emberi jogokkal ahhoz, hogy végül eljuthattunk erre az üdvözítő eredményre.
Idézzük a ma kiadott közleményét:
A személyes adatok védelmét garantáló feltételek teljesítése mellett fényképezhetnek a Google Street View autói Magyarországon – foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos. 2009 májusában az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított a Google Street View szolgáltatásához kapcsolódó adatkezelésével kapcsolatban, annak tisztázása érdekében, hogy mi a felvételkészítés jogalapja, és az érintettek miként érvényesíthetik hozzájárulási, tájékoztatáshoz való, tiltakozási jogukat a fényképezés során. Ezt követően a cég felfüggesztette a fényképezést Magyarországon, és együttműködést kezdeményezett az Adatvédelmi Biztos Irodájával. A párbeszéd, a részletes szakmai egyeztetések eredményeképpen olyan megoldás született, amely biztosítja, hogy a Google az európai adatvédelmi jog figyelembevételével nyújtsa szolgáltatásait hazánkban.
Jippiá.
És hogy azért ne érezzük magunkat annyira laza országnak:
A magasan elhelyezett kamerával történő fényképezés nem fogadható el, a lencséket úgy kell elhelyezni, hogy a virtuális látótér a magánterületekre ne adjon szélesebb körű betekintést, mint amit a gyalogos járókelő lát.
A Google számára nem maradt más hátra, mint megkeresnie a világ egyik legmagasabb emberét, és annak fejére kötni a panorámakamerát.
Elsőként a Google+-ban, majd a kereső oldalán debütált - Andy Hertzfeld közreműködésével készült - átgondolt, következetes, funkcionalitásában is szép dizájnja. Majd ma reggel megkaptuk a Gmailbe (sűrűbb és ritkásabb verzióban is) és a Calendarba is az új külalakot. Eltűntek a lekerekítések. Minden újra 2D, határozott színkezeléssel végigvitt, szögletesített, kiválóan vezeti a szemet a főbb interakciós irányokba. Az alanti képen például a keresés és a levélírás irányába...

Talán csak egy helyen döccen egy kicsit a dolog. Mégpedig a Google+ postoló felületén.
De amúgy egy egészében végiggondolt, finom, hatásos elemekkel és megoldásokkal operáló dizájnról beszélünk. Nagyon régen nem láttunk ilyet a weben. Jót tett a Google-nek, hogy végre megbízott egy csapatnyi hozzáértő, és szilárd elképzelésekkel rendelkező dizájnerben.
Riszpekt.
The former Macintosh wizard now works at Google — though he loves the company, he had previously felt constrained because its design standards didn’t allow for individual creativity. But with Emerald Sea, he had a go-ahead to flex his creative muscles. “It wasn’t a given that anyone would like what I was doing, but they did,” he says.
Traditionally, Larry Page has been a blood foe of “swooshy” designs and animations geared to delight users. He feels that it such frills slow things down. But Page has signed off on the pleasing-pixel innovations in Circles, including a delightful animation when you delete a circle: It drops to the bottom of the screen, bounces and sinks to oblivion. That animation adds a few hundred milliseconds to the task; in the speed-obsessed Google world that’s like dropping “War and Peace” on a reading list. “I’ve heard in the past that Larry Page he didn’t like animations but that didn’t stop me from putting in a lot of animations in, and Larry told me he loves it.” says Hertzfeld. “Maybe Apple’s resurgence had a little bit to do with it.” In any case, Google has recently tapped Hertzfeld as the design leader of the Emerald Sea team.
(Wired: Inside Google+ — How the Search Giant Plans to Go Social)
A fejléc változásokról már esett szó, most azonban komolyabb a változás, bár kevésbé észrevehető, változott a snippet!!!

Változott a sorrend, az URL a második helyre került. A sorrend az eddigi: title, description, URL helyett most már: TITLE, URL, DESCR. lett, azaz az URL bekerült a cím alá. Hogy ez jó-e v. sem? Hát... mint látható, ez az URL-től most már erősen függ majd, mert egy ID-kal és mindenféle kóddal teli URL nem lesz kellően beszédes ezen a kiemelt helyen...
Másrészt a bal oldalon kicsit rendezték a dolgokat, és kiemelték pirossal a funkciókat, fontos infókat.
Harmadrészt változott a Google kereső rész, mező, stb. Kapott egy szürke csíkot, a speciális keresés egy nagy kék gombot.
És persze, amiről már cikkeznek mindenhol: a felső sáv, "taskbar" v. menü ha úgy tetszik, kapott egy fekete csíkot. Mint a Google írja/mondja, ez egyrészt a Google+ miatt (Google "Facebook"-ja, v. közösségi hálója ha így tetszik), másrészt ennek még nagyobb szerepe lesz a jövőben. Hát várjuk :)
A Goole szokásos éves konferenciáján természetesen a fő hangsúly ismét az Androidon lesz. A pletykák szerint az Android 2.3 és 3.0 egységesítése is napirenden lehet. De az is majdnem biztos, hogy fogunk hallani pár részletet az Android soron következő verziójáról is.
Minden jel szerint a szokásos fejlesztői telefon mellett fejlesztői táblagépet is bemutat majd a Google. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a konferencián jelen lévők ebből is kapnak-e egy tiszteletpéldányt vagy sem.
Az androidos táblagépek nem indultak olyan jól, mint sokan számítottak rá. Az Apple még egy közepesen érdekes iPad 2-vel is képes volt a vásárlók számára érdekesebb eszközt összehozni (köszönhetően a Smart Cover-nek), mint az androidos táblagépgyártók. Vagy az árazás, vagy a készülék hardverképessége volt rosszul belőve. Igaz, erről a Google nem nagyon tehet.
Amit még mindenki vár, az a Google Music, vagyis a Google cloud-alapú zenemegosztó rendszere. Valamint a Chrome OS kereskedelmi forgalomba kerülését is ma jelentheti be a Google. Még pár óra, és minden kiderül.
A Google I/O 2011 hivatalos weboldala itt található. Kezdés - magyar idő szerint - 18 órától.
A Google szerdán minden account alá kitolta az új Analyticset. A cél az volt, hogy gyorsabb, felületeiben letisztultabb, funkcióiban gazdagabb szolgáltatást készítsenek. Én továbbra is szenvedek fele. Próbálom megszokni, hogy mi hol van az új verzióban. A layout amúgy tényleg kellemes, és érezhetően gyorsabb is lett a cucc (a régiben már nagyon utáltam az állandó homokórázást), ugyanakkor én továbbra is küszködök vele. Keresem a régi, jól bevált rutinklikkelések új megfelelőit. Egyelőre egy dolog, ami bejött: hogy sok dashboardot lehet készíteni.
Nektek hogy tetszik, mik a tapasztalatotok? Találtatok már olyan fícsört, amit a régiben nem, de az újban használni fogtok?
Önszorgalomból és csakúgy gondozgatom a www.tinnye.hu oldalt. Karácsonyi ajándékként készült el az oldal a település számára, most már szépen indexelgeti a Google, nő a látogatószám, ismerik meg szépen a falut (és hogy ennek a közelében van a Fapuma... akarom mondani Üvegtigris :))
No Google barátunk ki is ragadott a Wordpress motorból pár linket és kiemelte website linkké:

Hát ezt azért így ne, szóval irány a Webmaster Tools, és gyors javítgatás a dolgon:
.jpg)
Pár nap, talán hét és végbemegy a módosítás (remélem), aztán azért az úgy jobb lesz mindenkinek :)
A 167 éve született festőre emlékezik a Google mai logójával. A doodle ezúttal nem sikerült túlságosan kreatívra: egyszerűen ráültették Munkácsy rőzsehordó asszonyát a Google második "g" betűjére. Kicsit megpihen a sok keresésben...

Legutóbb 1956-ra, valamint Gábor Dénesre emlékezett meg a kereső. A Rőzsehordó című festményt, valamint Munkácsy állandó és időszaki kiállításokat a Magyar Nemzeti Galériában lehet megnézni.
Még a geekek is házasodnak. És mit csinál egy geek, miután Twitteren megkérte szíve választottja kezét és meg is érkezik rá a pozitív reply, majd Facebookon az "in a relationship" státuszt átlendíti "engadget"-be "engaged"-be?
Hát készít az eseménynek egy blogot vagy egy szájtot, Picniken fabrkál egy eljegyzésbejelentőt, Google Docs-ban megtervezi a költségeket, vezeti a meghívottak névsorát, az ülésrendet, a zenelistát, frissíti az esküvői étlapot, majd a nagy esemény után Picasán megosztja az esküvőn készült képeket ismerőseivel.
Az esküvőtervezésre, esküvőszervezésre kínált segédlet, a Weddings elsőre talán kissé furcsa szolgáltatás a Google-tól, ám ha jobban belegondolunk, éppen az ilyen projektek adnak jó alkalmat arra, hogy a Google bemutathassa, mi mindenre jók a szolgáltatásai.
Szóval inkább marketingprojektről van itt szó, ugyanakkor éppen azt sem tartom kizártnak, hogy a geekek már eddig is hasonló webes eszközöket használtak esküvőik megszervezésére.
Néhány tipp még geek esküvőkhöz:
Fantasztikus ajánlatot hozott a pósta. Szinte visszautasíthatatlan. Nézzük csak:
Üdvözöljük a Google AdWords rendszerében!
Ajánlatunk:
A Google keresési hálózatán (szponzorált link) való megjelenés.
Eddig oké, nézzük:
A szolgáltatás díja már 20.000-Ft+áfa/év-től elérhető az ön számára!!!
Oké, ez biztos valami beetető ár.
Az ár 2 keresési kulcsot tartalmaz. További kulcsok 7500,-+áfa/db/év igényelhetők. Fenti árak régiós keresésre vonatkoznak ( a keresési kulcsban szerepel pl. Szeged), országos keresés díja ezek duplája. A szponzorált link a találati lista lapozása esetén is az első oldalon marad. Az első oldalon való szereplés lehetősége korlátozott!!
Wow! Mit is jelent ez? Fordítsunk! Keresési kulcs: keresési kifejezés. A 20 ezer forintból kettő ilyet adhatunk meg. Ez eddig oké. De azt is mondja, regionális, vagyis... vagyis franc tudja. Benne kell lennie, hogy Szeged? Vagyis ha én most megrendelek egy olyat, hogy garázskapu, akkor azt nem lehet ennyiért, csak a duplájáért, de a garázskapu Szeged már lehet ennyi? Vagy lehet garázskapu, de csak regionálisan jelenik meg a hirdetésem? Nem világos.
Na most a folytatás is vicces. A szponzorált link "az első oldalon marad". Miért vicces? Mert ez a folytatás:
A találati lista mozgásban van, a szponzorált link állandóan a jobb oldalon van akkor is, ha a találati oldalt ellapozzák.
Tényleg? De egy kicsit előbb azt írta, hogy mindig az első oldalon marad. Akkor most hogy is van ez? Mert ugye a jobb oldali lista ráadásul nem is marad mindig ott. Tehát akkor ez most így nem igaz, ugye?
Nade most jön szegény AdWords rendszer totális megszexualizálása:
Nincs klikkelési dij, nincs limit, mindössze egy éves díj van.
Egyébként ez az a mondta, ami kapcsán írt is egy kedves ismerősöm, hogy ez akkor most hogy lehet? Van olyan opció, hogy valaki szerződést köt a Google-el úgy, hogy fix megjelenést ad?
Vagyis ez a mondat egyértelműen átverés. Mert én azt értem, hogy mire gondolnak, de ami átjön az valami más. Ugyanis - de ugye ezt itt nem kell magyarázzam - a Google AdWords rendszerében NINCS FIX MEGJELENÉS. Olyan van, hogy keveset keresett kulcsszavakra akár egy évig is meg tudok jelenni, de számoljunk csak: a 20.000,- Ft mondjuk két keresőkifejezésre, és számoljunk egy kattintásra mondjuk 10,- Ft -ot (ami erősen alá becslése a valós díjnak). Akkor ez 2x 1000 kattintást jelent. Osszuk el ezt 365-el, így azt kapjuk, hogy egy nap 2-3 kattintásra van pénz kereső kifejezésenként. És ha aznap többen kattintanak? Ha volt 3 katt, akkor utána már nem jelenik meg, ezt jól tudjuk. Akkor mégsem fix a megjelenés? Vagyis nem lesz állandóan kint a hirdetés, következően a Google működéséből, igaz?
Ide másolom azért a levél végét is, legyen teljes a kép:
A keresési kulcsok, a bannerek szövege változtathatóak tetszés szerint többször is, ez díjtalan! Sőt! Ha a rendszer az analizálás során azt mutatja, hogy ezekre a keresési kulcsokra kevés a keresés, akkor mi jelzünk, hogy változtatás szükséges! Áraink 2010-ben kötött szerződésekre érvényesek és 365 napig tartanak. További információt az alábbi képviselőnktől kaphat: (...)
Érdekes, nem? Főleg, ha ezek után elolvassuk a lap alján lévő apró betűs részt is:
Ezen hirdetés nem minősül hivatalos ajánlat tételnek, a pontos árak és feltételek az üzletkötőtől és a szerződésből tudható meg!
Barátságos, nem? Vajon nevezhetjük ezt a levelet lazán átverésnek? Érdemes nagyon odafigyelni. A Google most indította az igazán hiánypótló kkv programját, a csapból is az fog folyni, mennyire érdemes a neten hirdetni - náluk. És nagyon nem mindegy, hogy a valóságot ismerik meg a cégek vagy ilyen kamuajánlatokba verik el a kevés hirdetési költségüket.
Egyetlen egy szerencséje van a cégnek: nem látom a papíron a Google logót, vagyis szerencséjükre nem éltek vissza ezzel. Mert egyébként a Google is figyel erre. Így aztán, ha valaki azt látja, hogy egy-egy cég a Google képviselőjének adja ki magát, ha valaki azt látja, visszaélnek a Google nevével, akkor bátran be is jelentheti ezt. Hogy hol?
A Google-nek erre is van megoldása. ITT.
Kétféle Gmail-felhasználó van. Az egyik, aki a GTalkot is használja a Gmail mellett, és a másik, aki a Gmailen belül használja a csetfunkciót (Gmail Chat). Én az előbbi táborhoz tartozom, és mostmár évek óta világos számomra, hogy a Google lassan, de biztosan ki akarja véreztetni a GTalkot.
Ennek újabb állomása, hogy újabban Chrome + Gmail kombóban HTML5-alapú asztali értesítés-kezelés is került a levelezőhöz. Ha Chrome alatt lépünk be a Gmail-fiókunkba, akkor a kis sárga üzenetre kattintva az oldal tetején máris engedélyezhetjük a popup értesítéseket emailekre és chat entrykre.
Persze akik GTalkot használtak eddig, azoknak ebben nincs semmi újdonság. Pontosan azt a funkciót látjuk itt, amit a GTalk a kezdetek óta tud.
Szóval amellett, hogy örülünk, hogy a Google ismét talált egy funkciót amin keresztül a Chrome használatára tudja ösztönözni a júzereket, egyben egyre biztosabb vagyok abban, hogy jobban járok, ha kiszeretek a GTalkból, mert hamarosan amúgy is búcsút kell vennünk egymástól.
20:59 Na, én eddig bírtam az élő közvetítést. Hamarosan jön az összefoglaló cikk.
20:49 Íme a tesztgép... Itt lehet jelentkezni (amerikai lakcímmel).

20:45 2011 közepén jönnek majd az Acertől meg a Samsungtól a Chrome OS notebookok.
20:30 És most megkapja a Windows a kegyelemdöfést: biztonság-kezelés a Chrome OS-en. Nem kevesebbet állítanak, minthogy ez lesz a legbiztonságosabb oprendszer.
20:25 Azt vettem észre, hogy az előadók kerülik a Facebook említését.
20:23 Az egész működik teljesen offline-is. Ha online megyünk, szinkronizálódnak az offline aktivitásaink, pl. szövegszerkesztés. Ahogy azt már megszokhattuk a Google szolgáltatásainál is.
20:21 Cloudban vannak az oprendszer felhasználói fiókjai is. Úgyhogy bármelyik Chrome OS-gépről el tudom érni a beállításaimat.
20:17 És igen, itt a Google netbook (Chrome oprendszer). Instant boot, instant setup. Nagyon gyorsnak és reaktívnak tűnik. Sleepből 0 másodperc alatt ébred föl a Chrome OS. Fasza. Ki kell majd próbálni MacBook Air-en is...
20:06 Az Amazon is fejlesztett a Chrome App Store-ra... Én egyelőre nem látok mást, mint egy szépen sitebuildelt html-oldalt, amin szintén lehet termékeket keresni az Amazonból.. A Kindle Store mondjuk jól néz ki, meg biztos hasznos is. Na de mostmár jöjjön az a Chrome OS bejelentés. Mégiscsak az itt a legizgalmasabb...
20:00 Most pedig megnézzük, hogy a New York Times mit hozott ki a Chrome Web App témából... Egy nagyon szép webes alkalmazást látunk, ahol az olvasás élménye a táblagépeken tapasztalthoz mérhető. JÖNNEK A FIZETŐS WEBOLDALAK!!!! lol

19:57 Ugyanúgy egy klikkel tudunk venni web appokat, mint mondjuk az App Store-ban. Ha jól láttam, a Google Checkout-tal lehet majd fizetni.
19:52 Na, de következzen a Chrome Web Store. A cél, hogy a netezők könnyebben találjanak rá a minőségi webes alkalmazásokra. Valamint a fejlesztők könnyebben találják meg saját közönségüket.

19:48 Okosabb szinkronizálás lesz a böngészőben. Amúgy meg nagyon vigyáznak arra, hogy egyszerű maradjon a Chrome használata...
19:43 És most V8 benchmark: nézzük a sebességét az új, 9-es Chrome-nak:
.png)
100-szor gyorsabbak, mint az IE pár éve. És 50-szer, mint a két évvel ezelőtti brózerek.
19:40 Ami eddig a legjelentősebb bejelentés: a grafikus megjelenítés sokkal gyorsabb és zökkenőmentesebb, mint korábban, bármilyen böngszőben. WebGL-támogatás... Az ígéret szerint a brózer az API-kkal együtt is gyors marad. Meglátjuk.

19:37 A Chrome-ba is bekerül a Google Instant. Egy betűből is megtalálja nekünk az általunk keresett oldalt a böngésző. Plusz: beépített pdf-olvasó is jön a Chrome-ba. Nice.
19:33 150 millió Chrome felhasználó van jelenleg. Vannak olyan országok, ahol már a piac harmadát uralják. A mantra továbbra is a régi: gyors, biztonságos, egyszerű.
19:32 Az első topik a Chrome böngésző lesz. A második a Chrome Web Store. A harmadik pedig a Chrome OS. Ezek szerint minden témát eltaláltunk előzetesen. Pontosabban: az amerikai techblogok.
19:30 Kezdődik. Egyből a wifit csekkolják, hogy mindenkinek rendben van-e a netkapcoslat a gépén...
19:25 Pár perc és kezdődik itt. Későn érkezőknek íme az előzmények, pletykák. Google netbook bejelentést várunk elsősorban, ami attól Google, hogy a Chrome operációs rendszer fut rajta.
A Google magyar idő szerint 19:30-kor tart egy online is követhető sajtótájákoztatót. A várakozások szerint a San Franciscó-i eseményen bejelentik végre a Google saját netbookját, melyen a Google saját fejlesztésű operációs rendszere, a Chrome OS fog futni.
Ha így lesz, épp egy évet késtek a Chrome OS első, hivatalos beharangozáshoz képest:
A másik valószínű bejelentés, hogy a Chrome OS támogatni fogja a Google Web App Store-ját. Utóbbi híresztelés márcsak azért is valószínű, mert a Chrome böngésző legújabb 8-as verziójában már megjelent a Web App-támogatás.
Mi ez a Web App Store? A Google a tavaszi I/O konferencián demózta először a cuccot. Íme:
Nos tehát, tegnap a Gingerbread és a Nexus S volt terítéken. Ma pedig a web, a netbook és a Chrome OS. Érdekes, hogy míg a tavaszi I/O konferencián még az első napon volt a web téma, és mádosikon a mobil, mostanra ez megfordult. Jelezve a Google-nál is érzékelhető hangsúlyeltolódást.
Ezzel együtt a Chrome OS, és a Google netbook minden bizonnyal klassz választás lesz azoknak, akik egy könnyű, gyors, egyszerűen használható kis laptopot szeretnének maguknak. Ma este, fél 8-kor kiderül, hogy a Google mit vizionál a 2011-es webről...
A Demo Slam a Google egyik új kampánya. A lényeg, hogy a felhasználók a világ minden tájáról beküldhetnek videókat, melyekben azt demózzák, hogy hogyan javítja életminőségüket egyik vagy másik Google-szolgáltatás.
Van egy-két elég jó ötlet. Itt van mindjárt a két amerikai csaj, akik a Google Translate segítségével rendelnek egy indiai étteremből kaját, hindiül...
Mondjuk nem egészen világos, hogy éppen egy indiai étterem diszpécsere miért nem beszél angolul, de tegyük fel, hogy létezik ilyen. Kétségeim vannak, hogy a Google Translate segítene mondjuk a Budapesten tartózkodó külföldieknek a kajarendelésben. Vegyük a fenti videóban is szereplő angol szövegeket, csak most magyarra fordítsuk le őket::
A fentiekből világos, hogy Budapesten nem feltétlenül hasznos, ha Google Translate-tel próbál meg egy magyarul nem beszélő ember kaját rendelni. Mert bár a szöveg nagy része még akár érthető is, a nyitó mondat biztosan megakasztaná a "párbeszédet".
Amúgy pedig ebbe a Demo Slam-be feltöltött videók nekem nagyon gyanúsan jó minőségűek, jól vágottak, jól rendezettek. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ezeket nem átlag felhasználók töltötték fel, hanem a kampányt vezető ügynökség saját gyártású mézesmadzag videóiról van szó, melyeknek az a feladata, hogy az embereket hasonló videók készítésére ösztönözze.
A téma amúgy szerintem érdekes. Biztos van olyan nem triviális felhasználási mód, ahol a Google-szolgáltatások jól működnek...
Amíg összeszedem a gondolataimat a hét végén kipróbált új MacBook Air gépekről, addig is merengjünk el egy pillanatra a mai híren, miszerint a Google végre piacra dobja saját Chrome operációs rendszerével ellátott "smartbookjait".
A híresztelés szerint már ebben a hónapban megcsodálhatjuk az Inventec gyártmányú gépeket, majd karácsonyra megérkeznek a HP és az Acer chrome-osított netbookjai is.

Chrome OS - tiny as a cloud
Ha az Inventec eddigi gyártmányait vesszük, akkor szerintem kábé a 8,9-11,6 inches netbookok jöhetnek számításba, beépített 3G+GPS, digitévé képességgel...
Persze a lényeg nem ez. Pontosabban: nem csak ez. Hanem a Chrome OS. Képzeljünk el egy olyan netbookot, melyen egy nagyon vékony operációs rendszer fut. Nem olyan, mint a Windows 7, hanem tényleg vékony. Ha a felhasználó adatai többségét a cloudban tárolja, és ezt a netbookot tényleg csak böngészgetésre, levelezésre, skype-olásra, csetelésre és hasonlókra használja, akkor hardver oldalon nem is kell megfeszülnie a gyártónak.
Persze a gyönyörű szép az lenne, ha az Android-Chrome, iOS-OSX határvonalak egyre vékonyodnának. Lassan tényleg ott tartunk, hogy egy okostelefon, egy netbook és egy táblagép között minimális (kijelzőbeli) különbségek lesznek csak. Ilyen szempontból is érdekes figyelni az Android és a Chrome OS egymás mellett fejlődését.
Lyukas zászlós, ünnepi logóval emlékezik a Google a forradalomra október 23-án, fennállása során először. A logóra kattintva ezt a találati listát adja a kereső.

Érdekes, hogy egészen 2010-ig a Google nem tartotta fontosnak, hogy speciális logókkal (doodle-okkal) emlékezzen a magyar nemzeti ünnepekre. Az első alkalom, amikor ez történt, idén március 15-én volt, amikor kokárdás logóval tisztelegtek a 48-49-es szabadságharc emléke előtt.
Azelőtt kizárólag Amerikában is ismert, híres magyarokat láthattuk Google-logóba öntve. Bartóktól Gábor Dénesig.
A speciális, magyar vonatkozású logók csak a magyarországi internetezők számára láthatók.
A Google keresője "Did you mean" helyesírásellenőrző funkciójára épít a következő három hirdetés. Egyszerű ötlet, nagyszerű megvalósítással. Az eredeti hirdetések a képekre kattintva érhetőek el...
A reklámok tervezője azonban két hibát is vétett. A "jetleg" esetében a Google valójában a "jet lag" kifejezést ajánlja, és nem a reklámban szereplő "jetlag"-et. Egyébként helyesen teszi, hiszen a kifejezést két szóban kell írni, és nem úgy, ahogy a reklámban látható.
A másik, hogy a "battlesheep" kifejezésre egyáltalán nem ajánlja a kereső a "battleship" kifejezést. Egyszerűen azért, mert az internet tele van harci birkákat ábrázoló képekkel és hírekkel.
Amikor tavaly decemberben Peresztegi Zoltán kicsit váratlanul felállt és otthagyta a Google Magyarország vezetői székét, akkor azt gondoltam, majd lesz gyorsan más helyette, megvan már az új vezető, tudják, mit akarnak.
Nem tudták.
Elkezdték keresni az új embert, aki majd átveszi a "Google Magyarország" nevet Zolitól. És akkor itt álljunk meg egy gondolatra.
Miközben a Google úgy néz ki, mint a világ egyik leglazább cége, és évekig bírta tartani a legbarátságosabb jelzőt is, addig a valóság azért nem ennyire álomszerű. Mert bár az igazán jó programozókat felveszik papír nélkül is (de azért kell a papír, na), addig az olyan szintű vezetői poszt, mint a hazai Google vezető, már nem lehet akárki. A Google pontosan meg is mondja, ki lehet: van egy listájuk, hogy mely iskolák azok, amelyek közül legalább az egyikben tanulnia kellett (és azt be is kellett fejeznie). Ezen a listán nem nagyon van magyar iskola...
Így tehát bár nagyon sok jó szakember megfordult a felvételi beszélgetéseken (neveket most és később se mondanék, de tényleg jó szakemberekről van szó), mégis kiestek, mert nem volt meg a megfelelő iskola. Így aztán a merítés sokkal kisebb lehet. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, főleg a fejlemények láttán!
Tehát elkezdtek keresni, és ugye a Google keresésben jó, világelső, így találtak is. Azt, hogy mennyire optimális a találat, majd a következő évek megmutatják. Elsőre ugyanis nem tűnik szakmailag felkészültnek az új vezető, Heal Edina, legalábbis pl. Google AdWords vizsgája sincs (legalábbis a sajtóanyag alapján). Sőt, úgy általában online cégeknél tapasztalata sincs.
De akkor miért őt? Mert egyrészt rendelkezik a megfelelő iskolával, másrészt az USA egyik legnagyobb médiabirodalmának hazai vezetője volt. Mert bár itt k.európában az Emmis International nem mond sokat, de az USA-ban, ahol döntöttek a vezető személyéről, nagyon jól ismerik. Tehát tökéletes ajánlólevél ez egy ex vezetőnek az új vezetői pozícióra.
Persze az új vezető várhatóan hozza a saját kapcsolatrendszerét is - és Heal Edina kapcsolatrendszere nagyon jó. Persze én most azt jósolom, hogy a fókusz meg fog változni. Kevésbé lesz középpontban a hazai kkv piac, jobban a nagyvállalati, és ráadásként az ügynökségekkel való - az utóbbi években folyamatosan javuló - kapcsolat is sokkal gördülékenyebbé válhat.
Azt majd meglátjuk, hogy Heal Edina fog-e előadásokat tartani és nyilvános beszélgetésekben részt venni, vagy kiadja ezeket a feladatokat - végső soron neki vezetnie kell, nem színpadon szerepelni, nem azt várják tőle.
Van tehát új ember, ismét van vezetője a hazai Google-nek. Meglátjuk, fog-e ezzel változni bármi!
Végre van új vezetője a Google Hungary-nak, Heal Edina személyében. A szójátékoktól most ugyan tartózkodnék, de azért annyi biztos, hogy nagy szükség lenne arra, hogy valaki újra képviselje a magyarországi felhasználók érdekeit a Google nemzetközi porondján.
Heal Edináról közösségi webes jelenlétéből csupán annyit tudtam meg, hogy imádja a bort és a sört, szeret jógázni és szereti az újra feltámadt Eleven Hold nevű zenekart. Illetve korábban ugye a Sláger Rádió körüli perpatvarok kapcsán lehetett hallani a nevéről. Már akkor is kacsintgatott az újmédia felé...
Amikor Londonban éltem, rendszeresen jártunk magyar klubokba. A gyerekeknek próbáltunk magyar mondókákat keresni az interneten. Milyen jó lenne, ha a határon túliak a közrádió honlapján megtalálnák a kedvenc meséket, verseket. Ehhez kellenek a legtehetségesebb, legkeményebben dolgozó szakemberek. (...) A rádiózás sehol a világon nincs felszálló ágában. Nincs már olyan jelentősége, mint régen, miután az újmédia teljesen átalakította a fogyasztási szokásokat. Állandóan meg kell újulni, innovatívnak kell lenni a marketingben, a salesben. A Magyar Rádiónak pedig lépnie kell az újmédia területén. Az emberek számára már nem a rádió vagy a tévé az elsődleges hírforrás, ezért az interneten is domináns szerepet kell vállalni. (forrás: FN.hu: a sláger vezére visszatérne)
Amúgy korábban főleg ügyfélkapcsolatosként dolgozott reklámügynökségeknél, majd a zenebizniszben, a már említett gyerekcipő bizniszben, később pedig a rádiózásban látott fantáziát. A Sláger Rádió elhalálozását követően pedig, úgy tűnik, egymásra találtak a Google-lal.
A Google az elmúlt egy évben nem sokat bajlódott ezzel a kis közép-kelet-európai országgal. Tavaly év végén távozott a poszt korábbi tulajdonosa, Peresztegi Zoltán, majd hosszú csönd következett. Kívülről nézve kicsit úgy is tűnt, mintha a Google - a gazdasági válság mélyén - le is mondott volna arról, hogy erős képviseletet tartson fent olyan kis európai országokban, mint például Magyarország.
Pedig munka lett volna bőven. A helyi bizniszpartnerek, nagyhirdetők felhajtása mellett ugyanis a nyelvesítések, lokalizációk hiánya, elmaradása, késlekedése sokszor azt a benyomást keltik, hogy mi tényleg nem számítunk onnan, Kaliforniából nézve. Nyilván sem a piac mérete, sem a vásárlóerő nagysága nem túlságosan jelentős tétel a Googleplex könyveiben. Nos hát, épp ezért lenne szükség egy jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező, a magyarországi felhasználókat képviselő vezetőre...
Nagyon sok a munka. Ami persze jó, mert inkább sok legyen, mint ne legyen :) Csak ez azt hozta, hogy egyszerűen nem jutok el a blogig (se a twitterig, se a Facebook-ig). Külső szemlélőként lesem néha a többi OM-es értekezését, de érdemben hozzátenni nem tudtam sajnos. Leszűkült a melóra és a folyamatos tanulásra az élet, igyekszem visszatérni és újra publikálni.
Lássuk mi történt nyáron schlagwort-okban és a teljesség igénye nélkül:
Hirtelen ezek ötlöttek fel bennem.
Szóltam, uff.
A Google Instant sok fejlesztő érdeklődését felkeltette. Így volt ezzel a 19 éves amerikai egyetemista, Feross Aboukhadijeh is, aki egyből fogadást is kötött haverjával, hogy ilyet ő is tud csinálni, egyetlen óra alatt. A fogadást tett követte, és Aboukhadijeh elő is állt a YouTube-ra értelmezett instant keresőjével. Bár a srácnak több mint három óra kellett a fejlesztéshez, így a fogadást elbukta, ám a YouTube Instant villámgyorsan körbecikázta a közösségi webet.
Az igazi meglepetés azonban csak ekkor következett. Chad Hurley, a YouTube alapító-vezetője ugyanis Twitteren jelezte a srácnak, hogy készek alkalmazni a cégnél. Hurley nem csak poénnak szánta a twitet. A srácot ugyanis emailben is megkereste, majd behívta a programozót a YouTube főhadiszállására, amit mindketten meg is örökítettek a blogjukon.
A fejlesztő srác a következőképpen kommentálta a valóra vált amerikai álmot: "The last two days of my life have been amazing, insane, sleepless, and humbling!"

Aboukhadijeh egyelőre nem biztos abban, hogy félbe akarja-e szakítani stanfordi tanulmányait a YouTube-ért, mindenesetre az biztos, hogy nem kap mindenki ilyen jó állásajánlatot egy viccnek szánt fogadás után.
Amúgy a srác Instant-verziója az elmúlt napokban több fejlesztőt is inspirált. Itt van mindjárt a Google Maps-re, a Google képkeresőjére, valamint az iTunes-ra értelmezett instant kereső.
Persze a Google Instant sok szempontból jóval fejlettebb, mint a fent linkelt mashupok, de az jól látszik, hogy a prediktív valós idejű keresés és találati lista-összeállítás sok fejlesztő fantáziáját megmozgatta.
A Google hivatalos hirdetése, mely azt hivatott demonstrálni, hogy az Instant tényleg instant.
Kipróbáltam én is. A dalszöveg egyes részeire keresve valóban megtalálja néha a Google a dalszöveg folytatását, és a találati listában is néha megjelenik a "Subterranean Homesick Blues" dalszöveg-oldala, de azért arra még várnunk kell, hogy a Google Instant keresőablakával tudjunk egész verseket vagy dalszövegeket felfejteni.
Nem hiába, a mesterséges intelligencia helyett még mindig inkább a statisztikai átlagolás működik meggyőzően a keresők esetében.
A Google ma jelenetette be új keresőverzióját, az Instantot. Mi újat lehet még mondani 2010-ben webkereső témában? Azt gondolnánk, hogy nem sokat. A Google-nak azonban sikerült.
Ezúttal nem a találati lista rendezgetésével próbáltak előrébb lépni, mint anno a Universal Search vagy a valós idejű trendfigyelő bejelentésekor. Hanem valami sokkal kevésbé nyilvánvaló, ám annál nagyszerűbb dologgal.
Marissa Mayer, a Google keresőért felelős alelnöke az alapprobléma ismertetésével kezdte előadását: egy átlag felhasználónak 9 másodpercébe telik, mire beüt egy keresőkifejezést. Ugyanakkor a Google-nek mindössze 0,8 másodperc a hálózati idő, további 0,3 másodperc a találatok begyűjtése. Viszont a felhasználónak további 15 másodperc kell átlagosan ahhoz, hogy megtalálja a találati listában a keresett információt. Vagyis egy átlag felhasználó akár fél percet is elbíbelődik egyetlen kereséssel. Ebből a statisztikából pedig már látható, hogy a Google-kereséseket nem más, mint maga a felhasználó lassítja.
Mi tehát a megoldás? Nem a keresőmotor performanciáján kell javítani. Pontosabban nem úgy, ahogy korábban gondoltuk. Hanem a keresést végző felhasználónak kell ebben az első 9 másodpercben minél gyorsabb egérutat kínálni a vágyott találati oldal felé.
Erre pedig a már ismert megoldást alkalmazza a Google Instant: prediktív keresést vezet be. Vagyis a felhasználók már a gépelés közben kapnak találatilista-ajánlatokat, így akár egy vagy két karakter leütését követően is megláthatják a keresett weboldalt. Nincs szükség feltétlenül arra, hogy a teljes kifejezés(ek)re keressenek rá.
Bár az ajaxos, prediktív keresők viszonylag elterjedtek voltak eddig is a weben, azt soha nem gondoltuk volna korábban, hogy ezt a módszert olyan robusztus rendszeres esetében is sikerrel lehet alkalmazni, mint amilyen például a Google keresője, melyet minden héten egymilliárd netező használ.

"lon"-ból eljutni London térképéig
Az ilyen típusú univerzális perdiktív keresésekhez ugyanis nagyon jó nyelvi elemzőrendszer, nagyon-nagyon gyors információfeldolgozó-képesség, és persze atombiztos hardverháttér szükségeltetik. A szénné optimalitált cache-elésről nem beszélve. (Itt ugye az alapproblémát azt jelenti, hogy a Google-nak nem csak gyorsan kell visszaadnia találatokat, hanem azoknak a találatoknak viszonylag frisseknek is kell lenniük.)
Úgy tűnik, hogy a Google-nál mernek nagyot álmodni. Ráadásul elég jó szakembereik is vannak az álmaik megvalósításához. Úgyhogy az Instant-tal végül összejött egy olyan univerzális kereső, mely képes akár néhány karakter leütéséből kikövetkeztetni, hogy a felhasználó pontosan melyik weboldalra is kíváncsi a több milliárdból.
Ráadásult mindezt extrém rövid idő alatt oldja meg a Google. Joggal nevezhetjük rocket science-nek az Instant-ot.
A másik oldalról pedig rossz hír a konkurens webkeresőknek, hogy a Google megint egy olyan fronton lépett el tőlük, amiben nagyon nehéz lesz követni őket a következő egy évben.
Tegyük azért gyorsan hozzá, hogy a prezentációban is elsősorban amerikai lokációkról működött jól a Google Instant. Magyar keresőkifejezésekkel, Magyarországról indított keresésekkel egyelőre sokkal esetlenebbül bánik a prediktív módszer. Ha minden igaz, hamarosan egész Európára, így Magyarországra is lokalizálják majd az Instantot. Addig érdemes angol nyelven próbálkozni az Instanttal.
note: amúgy a mai prezentáció alapján megállapíthatjuk, hogy Marissa Mayer pont olyan béna előadó maradt, mint amilyennek három éve volt szerencsém személyesen is megismerni. eh.
A sajtótájékoztató végén szokás szerint Sergey Brin várta az újságírók kérdéseit. Kiderült, hogy SEO-szempontból nem jelent változást az Instant. (Azért ebben nem vagyok teljesen biztos. Pontosabban abban nem, hogy nem lehet a rövid- vagy töredékszavas keresőkifejezésekre külön is optmializálni ezentúl. Azt is érdemes lesz figyelni, hogy a hirdetések megjelenését, hatékonyságát hogyan befolyásolja majd az Instant. A demóban az látszott, hogy az ad hoc (töredékszavas) találati listákhoz is passzintódtak hirdetések. Vagyis elképzelhetően a hirdetésmegjelenés kilóra nőni fog, viszont az átkattintási arány talán csökkenhet. Meglátjuk.) Aztán azt is elmondta, hogy a prediktív keresés persze dobja a loadot a szervereiken, de agyonoptmilaizálják a rendszert, úgyhogy nem lesz para. Valamint hamarosan a Chrome keresőjében is megjelenik az Instant.
És mobilon?
Ma jelentette be a Google az Instant-ot, ami egy ügyes és értelmes továbbvitele a keresési javaslatoknak. Mostmár keresés közben is láthatjuk a találati listát, és ahogy gépelünk, úgy változik folyamatosan. Így napokig tele lesz a net ezzel, nem is akarom így öt perc próbálgatás után értékelni. (Mindössze megjegyzem: ez úgy a SEO, mint az AdWords kampányok nagyon komoly átgondolását fogja hozni a jövőben, és erre még visszatérek.)
Ami miatt mégis írok, az a sajtóközlemény egy része:
Mennyi időt spórol nekünk a Google Instant? A cég becslései szerint az új Instant keresővel minden keresés esetén átlagosan 3,5 (2 és 5 közötti) másodpercet spórolhatunk, miközben naponta több mint 1 milliárd keresést hajtanak végre a Google oldalán. Ha a világon mindenki Instantot használna, ennyi időt takaríthatnánk meg:
- 3,5 milliárd másodpercet naponta
- 58,3 millió percet naponta
- 350 millió órát évente
- 11 órát másodpercenként
- 111 évet az emberiség életéből minden nap
Az van, hogy ekkora bullshitet még nem olvastam Google közleményben. Mert ez valójában egy nagy semmi. Jól néz ki, szépen fel vannak szorozva a másodpercek, de azért lássuk be: ez a valóságban senkit nem érdekel.
Sőt, ez a fajta keresés olyan, mint a lexikonban való keresés. No nem a neten, hanem a papíros lexikonban. Amikor miközben keresünk, megnézünk más szavakat is, mert érdekes, mert furcsa, mert jé, ez mit jelent. És ezzel valójában több időt töltünk el.
A Google új funkciója ettől még persze nagyon jó lehet. De ez a sajtóanyag... ez nálam kiverte a biztosítékot.
A héten kezdi el befrissíteni a Gmail-fiókokat a Google a "Priority Inbox"-szal. (update: A Google közben elkezdte frissíteni a magyar nyelvű Gmail-fiókokat is. Magyarul a "Fontos levelek" nevet kapta a funkció.)
A Priority Inbox nem más, mint egy olyan ajánlórendszer, mely a feladót, a levél tartalmát és a levelezés gyakoriságát veszi figyelembe.

A Google tehát nem tesz mást, mint a híresen jól működő spamszűrőjében felgyűlt tudást, algoritmusokat használja fel arra, hogy ezúttal a hasznos emailek elősválogatásában segítsen.
Biztosan lesznek, akik nem fogják szeretni ezt a funkciót. (Gondolom, kikapcsolható lesz.) Mindenesetre az én várakozásom az, hogy a Priority Inbox egy hasznos, életminőség-javító újítás lesz, főként azoknak, akik naponta sok tucat, esetleg több száz emailt kapnak.
Mert egy dolog kézzel felcímkézni, filterezni a beérkező emaileket. És egy másik, ha okos algoritmusok as-it-happens elvégzik ennek az előszortírozásnak az oroszlánrészét, helyettünk.
Ne feledjük, a felhasználók többsége valószínűleg a bacn-öket sem szűri az inboxában. Nekik biztosan nagy fellélegzés lesz, hogy a facebookos és egyéb értesítőemailek, hírlevelek nem fogják többé eluralni a levelesládájukat.
A Mashable-nek amúgy már volt alkalma tesztelni az új cuccot. Íme a véleményük:
Our inboxes get filled with hundreds of e-mails daily, but only a few of them require our immediate attention. Even with dozens of Gmail filters, important messages often get lost in the pile, leading to lost opportunities or missed meetings. Priority Inbox, while not perfect, is a dramatic step toward solving that problem.
Akinek már befrisült a Priority Inbox, nyomjon lájkot vagy not lájkot az első benyomásai alapján:
Helló, Kristóf vagyok, Konrád barátja. Ez egy vendég poszt, amiben kipróbáljuk, hány olvasója marad Konrádnak, ha megjelenik a blog-on egy általam írt, az online marketingben "kicsit műszakibb" oldalról segíteni próbáló cikk. :)
Kevesen tudják, hogy a Google Analytics azon kívül, hogy méri weboldalaink forgalmát, valamennyire programozható is. Ez lehetővé tesz néhány érdekes (és pénzt hozó) trükköt.
Például egy honlapon, amelyik több ügyfélcsoportot céloz meg, szeretnénk szegmentálni a látogatókat, de az Analytics-ben azt látjuk, hogy szinte mindenki megnézi a többi csoportnak szóló ajánlatokat is. Milyen jó lenne egy olyan megoldás, ami az alapján szegmentálna, hogy melyik ajánlatot nézte meg először a látogató!

Bár a Google Analytics "alapképességeit" ez meghaladja, meg lehet oldani az API (Application Programming Interface) segítségével.
Az egyszerűség kedvéért a szegmentáló oldalaink URL-jeit "/for-xxx" minta szerint nevezzük el (a példaként használt oldalon pld "/for-project-managers", "/for-programmers", stb). A "for-" utáni részt látjuk majd viszont az Analytics-ben.
Természetesen mást is használhatunk előtagnak, csak írjuk át a JavaScript kódban is. Az "AreYou" változónév helyett is írhatunk mást, ami csak az adott oldalnak jobban megfelel. És ugye mindenki az aszinkron tracker-t ("_gaq") használja már, hogy az Analytics ne lassítsa az oldal betöltését?
Pár sornyi saját programkódot szúrunk a Google kódjának a közepébe, alant világosabb háttérszínnel jelölve (a hely lényeges, mert a mi változónk az utána következő _trackPageview parancs "hátán" jut el a Google szervereire):
-- Google Analytics {{{ -->Meg is vagyunk! Pár napig hagyjuk futni, ahogyan azt szokás. :)
Amikor már összegyűlt elég adat, az Analytics "Visitors" menüjében a "Custom Variables" alatt találjuk meg munkánk gyümölcsét (klikk nagyobb képért):
Ezt az adatot most már szabadon használhatjuk az Analytics-en belül. A legnagyobb rugalmasság kedvéért például csinálhatunk belőle "Advanced Segment"-et, a "Custom Variable (Value 1)"-et használva:

Ha ezt megtesszük, ezután bármelyik grafikonunkat vagy lekérdezésünket nézhetjük úgy, hogy célcsoportjaink egyike vagy másika alapján rajzoljon/számoljon nekünk az Analytics.
Így most sokkal pontosabb célcsoportjaink vannak, élesebben látjuk, hogy melyik oldalainkat melyik csoport nézi többet, melyik honnan érkezik, vagy melyik tölt a legtöbb időt az oldalainkon, megnyitva a lehetőségeinket a jobb, profitábilisabb konvertálás felé.
Kristóf szabadúszó programozó, aki szerint a számítógép a legklasszabb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta. Weboldala a kkovacs.eu (angol), és ha ideje engedi, hazai ügyfeleknek a nemzetközi tanácsadói díjából kedvezményt ad. Koffein- és Twitter-függő (ő a @kkovacs).
P.s.: Ha van még két szabad perce, nagy segítség lenne a jövőre vonatkozóan, ha kitöltené ezt a kis visszajelző kérdőívet! Előre is köszönet érte.
A SEOmoz.org (angol nyelvű) portál egyik vendégszerzője érdekes "kísérleti eredményeket" publikált a minap. Ügyfeleiknél azt vizsgálták, hogy bizonyos körülmények között milyen gyorsan talál rá a Google robot egy honlap új oldalára, és hogy milyen gyorsan kerül be mindez a Google indexébe (tehát mikortól jelenhet meg az oldal a találati listán).
A vizsgálat valódi célja az volt, hogy kiderítsék a Twitter szerepét a Google indexálási folyamatában. 15 ügyfél esetében figyelték a történéseket az új tartalom megjelenését követő 48 órában, mégpedig az alábbi 3 forgatókönyv összehasonlításával:
-> a bejegyzés folytatódik...
A jövőben nem emaileket fogunk írni vagy csetablakokat nyitogatni. Hanem "hullámokat" (vagyis topikokat) indítunk, majd ahhoz rendelünk tartalmakat és embereket és megjelenési felületeket. És mindez azonnal, élőben történik. Vagyis miközben megírjuk, hogy nyaralni voltunk, ebből keletkezik egy beszélgetés mondjuk a családtagjainkkal meg a barátainkkal, és eközben máris ott lesznek a megosztani kívánt képeink és videóink.
- írtam a Wave-ről annak tavalyi megjelenésekor. És lássuk be, az akkori prezentáció nagyon is reménytelinek hatott. Továbbra is tartom, hogy ez egy olyan projekt volt a Google-ban, ami megkísérelte újraértelmezni az online kommunikációt, és - mint ahogy Pozsi barátom fogalmazott az imént a Google Buzzon (!) - bár a világ nem áll még készen a Wave-re, azért a törekvést, az újítani, újragondolni akarást mindenképpen díjaznunk kell ebben a projektben.
Ne feledjük, hogy a Wave nyomdokain született meg a Google Buzz is. A Buzz februári megjelenésekor azt írtam, hogy
Innen visszatekintve persze a Wave semmi más nem volt, mint az egész social network útkeresés nyilvános alfatesztje.
Hát igen. Azért ha most innen, 2010 augusztusából szemléljük a dolgokat, abban sem lehetünk biztosak, hogy a Google Buzz túléli ezt az útkeresést. Bár sokkal erősebben és agresszívebben tolja a Google ezt a szolgáltatást (Gmailben, mobilon), mint a Wave-et, de az is látszik, hogy valahogy nem tudnak ráérezni erre a közösségi web témára.
Jó példa erre a Picasa is, mely annak ellenére, hogy szép sikereket ért el az elmúlt években, nem tudott olyan közösséget építeni maga köré, ami a Flickr-nek például sikerült.
Na de vissza az eredeti gondolatmenethez. A Wave halálának mostani bejelentése nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kell újragondolni az online kommunikáció és információmegosztás mikéntjét. Én továbbra is azt gondolom, hogy a Gmail felületi megoldásai, és a Wave-ben rejlő ötletek jó irányt képviselnek. Csak valahogy az egészet olyan egybitesre kellene megcsinálni, mint ahogy a Facebooknál mondjuk ez a lájkolás dolog is működik. Egyszerű, érthető, bárki tolhatja, nem kell gondolkodni. Gombot nyomunk, megosztunk, profilozzuk magunkat. Csoki.
Lehet, hogy Mark Zuckerberg iq-ban a közelébe nem ér a Google Wave megalkotóinak, ugyanakkor az is világossá vált az elmúlt másfél évben, hogy Rubik-kocka helyett gyerekbiztos jojót kell a nép kezébe adni.
Ennek ellenére (vagy ezzel együtt) számomra mindig is az okos, innovatív és bátor emberek lesznek a szimpatikusabbak. Rubik Ernő, mondd a titkot!
We try things and remember we celebrate our failures. It’s absolutely OK to try something very hard, have it not be successful, take the learning from that and then apply it to something new. In that sense Wave is a exact analog. (Eric Schmidt, Google CEO)
A Google Sitelinks - "magyarul" Google Sitelinkek - fogalmát (vagyis a mögötte lévő jelentést) bizonyára Ön is ismeri, mégha eddig nem is tudta a nevét, vagy hogy micsoda ez egyáltalán. Az alábbi képpel nap mint nap találkozhat, ha rendszeresen keres a Google-ben:

Egy találat a Google oldalán - nyíllal jelölve a "Sitelinks" rész
Hogy kerülnek oda ezek a plusz linkek és miért? Röviden: a Google önkényesen helyezi el ezeket az extra linkeket, mert úgy gondolja, hogy ezek még inkább növelik a felhasználói élményt, vagyis segítenek a keresést végzőnek a megfelelő oldal megtalálásában.
-> a bejegyzés folytatódik...
A közlemény szerint az osztrákoknak köszönhetjük a magyar írott anyagok digitalizálását és online publikálását. Ugyanis az Osztrák Nemzeti Könyvtár digitalizálja saját anyagait, és ezek között van szép számmal magyar nyelvű írásmű is:
Az Osztrák Nemzeti Könyvtár azon kevés külföldi intézmények egyike, amely jelentős mennyiségű magyar nyelvű írásos emlékkel rendelkezik. Az Országos Széchenyi Könyvtár alapítása előtt született és felfedezett számos 15. és 16. századi írásunkat kizárólag itt találhatjuk meg. Jelenleg 10 600 darab körüli magyar nyelven íródott könyvet őriznek az épületben. Ilyen kincseknek számítanak:
Szent Pál levelei magyar nyelven 1533-ból
Az 1558-ban született Ur Jesus Christus Szent vacsorája
Az Új Testamentum magyar fordítása 1541-ből
Tinódi Lantos Sebestyén Cronica-ja 1554-ből
Gróf Zrínyi Miklós 1651-es műve, az Adriai tengernek Syrenaja
18. századi magyar verseskötetek, és Bessenyei György Ágis tragédiája (1772) - Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor 19. századi műveinek sora
közel 150 kötetnyi novella és regény Jókai Mór munkáiból
magyar irodalomtörténeti, nyelvészeti és szótár kötetek
A kötetek a Google Books-ban lesznek fellelhetők valamikor jövőre. Jelenleg csak az együttműködést írta alá a Google és az Osztrák Nemzeti Könyvtár. Kíváncsi leszek, hogy a magyar könyvtárak és levéltárak mikor kezdik el nagy mennyiségben bedigitalizálni, és fogyasztható formában (!) online publikálni a minden magyart alanyi jogon megillető kulturális emlékeket.
A Google.hu (és a kereső egyéb lokalizált oldalai is) a mai napon egy elég rossz minőségű háttérképpel jelentkezett. Nyilvánvalóan az új háttérkép-funkció kampányáról van szó. Ugyanakkor az is érdekes, hogy míg a Google.com-on egyszerűen el lehet távolítani a kéretlen háttérképet, addig a Google.hu oldalán ez lehetetlenség.
Sőt, a kéretlen háttérkép megváltoztatásához belépni vagy regisztrálni szükséges. Ügyes.
Nem minthogyha nagyon sokat használnám a Google keresőjének magyar nyelvi változatát, ugyanakkor figyelemre méltó, és szerintem a Google eddigi kampányaival kissé ellentétes, hogy egy új fícsört úgy próbálnak megismertetni a felhasználókkal, hogy egyszerűen rájuk erőszakolják.
Amúgy meg azt gondolom erről az egész háttérkép mizériáról, hogy bár az iGoogle esetében elhiszem, hogy ez az egyik legnépszerűbb fícsör, de épp a Google hitvallása volt eddig az, hogy a kereső nyitóoldalát a lehető legtisztábban, legegyszerűbben kell hagyni. Mert az információkeresésnél nem az a lényeg, hogy aranyos lolmacskák legyenek a háttérben.Hanem, hogy a dizájn funkcionális legyen.
Íme a Google hitvallása:
Simplicity is powerful.
Simplicity fuels many elements of good design, including ease of use, speed, visual appeal, and accessibility. But simplicity starts with the design of a product's fundamental functions. Google doesn't set out to create feature-rich products; our best designs include only the features that people need to accomplish their goals. Ideally, even products that require large feature sets and complex visual designs appear to be simple as well as powerful.
Google teams think twice before sacrificing simplicity in pursuit of a less important feature. Our hope is to evolve products in new directions instead of just adding more features.(...) A minimalist aesthetic makes sense for most Google products because a clean, clutter-free design loads quickly and doesn't distract users from their goals. Visually appealing images, color, and fonts are balanced against the needs for speed, scannable text, and easy navigation. Still, "simple elegance" is not the best fit for every product. Audience and cultural context matter. A Google product's visual design should please its users and improve usability for them. (Google Design Principles)
Értem én, hogy a Bingen régóta van ez a háttérkép dolog. És hogy ettől várja a Google, hogy valami pici növekedés még legyen a keresője forgalmában, és hogy kényelmetlen lesz, amikor a Facebook+Bing tandem tartósan megelőzi őket. De ezeket a direkt marketing dolgokat lehet elegánsabban is csinálni, na.
Főleg egy olyan cégnek, mely méltán büszke az egyszerű, minimalista, funkcionális dizájnjaira.
Nem új szolgáltatásról, csupán egy nyelvi lokalizációról van szó. A Google Figyelő valójában a Google Alerts magyarított változata. Persze a Google-nek most sem sikerült értelmesen lokalizálni egy szolgáltatást.

Miként a Google Hírek is csupán a google.hu/news címen érhető el, a google.hu/hirek oldalon nem, ugyanígy a Google Figyelő-t is csak a google.hu/alerts aloldalon láthatjuk, a sokkal értelmesebb google.hu/figyelo nem létező url. Kicsit zavaros tehát ez az egész továbbra is.
Ugyancsak nem sikerült a Google-nak lefordítania a "GYIK" menüpontot. Érthetetlen, hogy egy ekkora cégnél miért nincs kapacitás arra, hogy tisztességesen lokalizáljanak egy ennyire egyszerű szolgáltatást.
És még valami. A magyar verzióból kimaradtak a videók, úgyhogy ilyen típusú tartalmakra nem tudunk emailértesítést kérni. Csak blog- és hírtartalmak, és "beszélgetések" van az magyar verzió opciói között.
Ami itt előny lehet, hogy a magyar verzió nyilvánvalóan a magyar nyelven íródott webes tartalmakat szemlézi. Úgyhogy kulcsszófigyelése, céggel, termékkel kapcsolatos hírek begyűjtésére nyilván nagyon hasznos...
A magyar származású Nobel-díjas fizikus, a holográfia feltalálója születésnapjának alkalmából hologram-szerűen jelenik meg ma a Google logója:

Néhány korábbi, magyar vonatkozású Google logó...
2010. 05. 29. Harsányi János, magyar származású Nobel-díjas közgazdász, aki az elismerést a "nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis terén végzett úttörő munkásságért" kapta. A logó csak a magyarországi netezőknek jelent meg Harsányi születésének napján:

2010. 03. 15. A nemzeti ünnep alkalmából készült logó, mely szintén csak a magyarországi netezőknek jelent meg:

2008. 03. 25. Az első magyar vonatkozású Google logó pedig Bartók Béla születésének napján jelent meg:

Érdekes, hogy 2009-ben az archívum szerint nem volt magyar vonatkozású Google-logó. És mint a fenti listából látható, a nemzeti napok mellett elsősorban a Nobel-díjas elméknek állít tiszteletet a Google.
Ha csak a magyar származású Nobel-díjasokat vesszük figyelembe, a legnagyobb esélye talán Szent-Györgyi Albertnek lehet arra, hogy emléklogót kapjon. Az évfordulók közül pedig talán az államalapítás ünnepe lehet jó alkalom arra, hogy Google-logóban is megjelenjen.
Adjunk néhány tippet a Google-nak: milyen témákban és kikről lenne érdemes megemlékeznie a keresőnek? (A tippeket amúgy közvetlenül a Google-nak is el lehet küldeni: proposals at google.com)
Az én kedvenc logóim eddig: Bauhaus, lézer, TCP/IP, Morse, Gogol, Popeye, Berlini Fal, vonalkód, Pi és persze Pac-Man.
Próbáltam utánanézni, hogy van-e jelentősebb magyar nyelvű publikáció ebben a témában (hogy mi a téma az hamarosan kiderül), de utalásokon kívül nem találtam semmilyen használható cikket. A témát viszont nagyon fontosnak tartom, ezért most egy szerintem hiánypótló írással jelentkezem ezen a szép borongós napon! :)
A Google "snippet" fogalma a Google találati listáin nyer értelmet, az ugyanis a keresési találatokat megjelenítő lista egyes elemeinek egy bizonyos részét jelenti. A snippet a találat azon része, ami a cím után, de az URL előtt található. A legjobb, ha rápillant erre a képre - és minden világossá válik:

Egy találat a Google oldalán - nyíllal jelölve a "snippet"
-> a bejegyzés folytatódik...
A cég nem csak az Internet Explorerre, de a Microsoft komplett operációs rendszerére is be van rágva. A Financial Times összefoglalója szerint az ezzel kapcsolatos direktívát még januárban adta ki a cég a munkatársaknak. Mint emlékezetes, ez volt az az időszak, amikor a kiderült, hogy Kínából nagyszabású támadás érte a Google szervereit.
A Google több mint 10 ezer munkatársának Macet vagy linuxos PC-t ajánl fel. Aki ennek ellenére windowsos gépen szeretne dolgozni, felettese engedélyét kell, hogy kérje. Különleges esetekben valószínűleg még tolerálják egyes munkatársak esetében a wines gépet - egy ideig.
A Google szombaton saját - nemrég finomított - logóját alakította át Pac-Man játékká annak alkalmából, hogy a videojáték harmincadik szülinapját ünnepelte. Az akció annyira sikeres volt, hogy a Google egy aloldalon kint is hagyta az amúgy teljes egészében JS-ben írt online játékot.

Az akció egyben jó tesztje annak, hogy hogyan teljesít egy játék, ha a világ egyik legnépszerűbb weboldalára van kitéve. A RescueTime saját, 11 ezres felhasználói adatbázisán matekozott egy kicsit, és nekik az jött ki, hogy a netezők összesen 4,8 millió órát töltöttek pekmenezéssel a Google nyitóoldalán, ami körülbelül 120 millió dollár értékű munkaórának felel meg. Ennyivel csökkent a világon a produktivitás a Google pacmanes logójának köszönhetően.
Érdemes megjegyezni, hogy a netezők általában extrém kevés időt töltenek egy-egy látogatás során a keresőoldalakon, hiszen csak annyi időre néznek be, ameddig meg nem találják a keresett weboldalukat. És mivel a Google elég jó hatékonysággal mutat releváns tartalmakat a netezőknek, a szájton eltöltött idő aránya hagyományosan alacsony, pár másodpercben mérhető, látogatásonként. Ez a pár másodperc a pacmanes logóval 36 másodpercre emelkedett.
(Egy netező naponta átlag 9-12 percet időzik összesen a Google keresőjének oldalain. Napi összesítésben tehát már nem is olyan sok ez a plusz 36 másodperc. De azért mindenképpen kiemelkedőnek mondható egy átlag naphoz képest.)
Még ha a kalkuláció nem is biztos, hogy helytálló, azért érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy vajon mennyibe kerülne egy ilyen játéklogós hirdetési kampány a Google nyitóoldalán.
De ezzel együtt is biztosak lehetünk abban, hogy az egyik - ha nem a legértékesebb - online hirdetési felületen futott szombaton a harmadik ikszet ropogtató Pac-Man. És nagyon kevés brand létezik a világon, mely egyetlen nap alatt ekkora (5 millió órányi) online figyelmet tudna kivívni magának.
És akkor megérkezett a keynote videója is:
18:33 Igazából a műsorkeresést próbálják demózni. Nem nagy szám. Lehet keresni a tévé képernyőn műsorfüzetben, és a weben. Amúgy a demo csúnya FAIL. Képtelenek bluetooth/wifi kapcsolatra. Úgyhogy sosem tudjuk meg, mire jó még ez a cucc. Nem is nagyon érdekel. Tévéőrülteknek való. Nekünk az Android volt itt a lényeg. Bye. És a Froyo legyen velünk!
18:21 És akkor most a Google TV...
18:19 A Google ajándékba ad minden jelen lévő fejlesztőnek egy-egy HTC EVO 4G-t. Így köszönik meg, hogy az Androidra fejlesztenek. Ez igen!
18:15 Grafikus, dinamikus, click-to-call, geolokált hirdetési formák a mobilon. A DoubleClicken keresztül mindenféle hirdetés megjelenhet a telefonon. google.com/mobileads
18:13 És a legjobb slide eddig:

18:08 Android Marketből (laptop böngészőjéből) egy klikkel lehet appokat, zenéket telepíteni a telefonra(!), via tha internetz. Sőt, az egész iTunes libet streamelhetem a telefonomra.
18:04 És igen: lehet appokat tárolni az SD-n, és onnan használni őket. FREEDOM! Automatikus frissítés az appokhoz. Ez is klassz. Flash + AIR is alapból rajta lesz a Froyón (Android 2.2).
18:00 2-5-ször gyorsabb, 2-3-szor jobb JS-teljesítmény. Ez itt a lényeg.
17:53 És egy kis performanciateszt. Az Android 2.2 lazán veri az iPadet.

17:50 Cloud2Device üzenetküldés. Tethering + Hotspot. A hotspotot egy iPaddel demózza: az androidos telefon ad wifit az iPadnek. LOL.

17:43 Android 2.2: sokkal gyorsabb lesz, a jit compilationnek (dalvik vm) köszönhetően. Gyors frame teszt:

Az Android 2.2 teljesen Microsoft exchange kompatibilis lesz. Összesen 20 új vállalati app jön.
17:42 Átlépték az 50 ezer appot.Tegyük hozzá, csakúgy mint az iPhone estében, ennek jelentős hányada tesztapp, vagy gyér minőségű alkalmazás.
[...] Bővebben!
Miről van szó? A Prediction API valójában egy nagy feketedoboz. Beletolunk egy csomó historikus adatot, és visszakapunk mindenféle predikciókat, előrejelzéseket. A Google azt nem mondja meg, hogy a mögöttes algoritmus pontosan milyen logikák szerint kísérel meg adatcsoportokból új dolgokra következtetni, de a feltevések szerint az egész rendszer tud működni olyan komplex témákban is, mint amilyen egy webáruház ajánlórendszere.
Amit tudunk, hogy van benne nyelvfelismerés, felhasználói preferenciaelemzés. termékajánló rendszer, mindenféle diagnosztika, Churn-analízis, dokmentum- és emailbesorolást lehetővé tevő logikák, gyanús aktivitásokat szűrő algoritmusok.

Ilyen formán pedig a startupok, kisebb cégek, szolgáltatások számára is hozzáférhetővé válik egy olyan adatkiértékelés, amire - saját kutatásfejlesztés híján - eddig nem tehettek szert.
Ha idevesszük még a BigQuery API bejelentést, valamint az új Latitude API megjelenését, egy nagyon kellemes környezet fog összejönni, amiben egy sor startup tud kényelmesen és gyorsan haladni.
Hova vezet ez az egész? Az előző, Font API-s postom kapcsán Juhász Attila jegyezte meg, hogy a Google-nek a Font API-ban az a nagyon jó, hogy a weben még több tartalom lesz kereshető, indexelhető, feldolgozható. A Prediction API és a BigQuery API is hasonló célokat szolgál: ezen API-k használatával valójában a Google algoritmusai tanulnak a legtöbbet. Az API-k felhasználói pedig nagy segítséget kapnak szolgáltatásuk fejlesztéséhez.
A Google lesz tehát az az orákulum, amit meg lehet kérdezni az API-kon keresztül, és ő válaszolni is fog a legkülönfélébb kérdéseinkre. Hol van ez? Mi várható ott? Mi kapcsolódik ehhez? Lássuk be, a nagy webes cégek közül még mindig a Google teszi a legtöbbet a fejlesztőközösségért és a tőle függeten szolgáltatások fejlődéséért. Azzal együtt, hogy természetesen ez nekik is nagy jót tesz.
Ma 17:30-kor kezdődik a Google I/O második napja. Az androidos és egyéb bejelentéseket itt lehet majd élőben követni.
Először is: üdvözlöm újra a KKV Online-marketin Blogon! Közel egy éve nem jelent már meg itt írás, aminek több oka is van, de a legfontosabb ok klasszikusnak mondható: nem tudtam időt szakítani rá, de ennek most vége!
Szeretném ha újra "rászokna" a blog olvasására, mert az újraindulással az a célom, hogy a blog ismét jelentős szerepet vállaljon a hazai online marketing élet fellendítésében és fejlesztésében. Szeretném megint olyan cikkekkel segíteni a kkv vezetőket/marketingeseket, amik segítségével jobb eredményeket érhetnek el az interneten!
Térjünk rá a mai témára: mi az a 4 legfontosabb ok, ami ahhoz vezethet, hogy a Google nem fogja figyelembe venni a honlapjára mutató linkek linkszövegét?
-> a bejegyzés folytatódik...
Most van aktuálisan egy problémakör, ami miatt vizslatom a Google indexálási dolgait, kiemelten a robots.txt hatását minderre.
Vajon... a www.ksh.hu oldal esetén miért döntöttek úgy a fejlesztők, hogy a teljes oldal indexálását letiltják a robots.txt-ben?
User-agent: * Disallow: / Disallow: /portal/ Disallow: /pls/(forrás: www.ksh.hu/robots.txt)
Ennek eredménye, hogy egy szem ksh.hu oldal van indexálva a Google-ben :)
Ha esetleg olvassák ők is a blogot, akkor változtassák meg a disallow: / -t, elég a /portal és a /pls tiltása. És akkor Google-ben keresésre be is jön majd a ksh oldala :)
Jó egy éve már egyszer pletykálták, hogy hamarosan elérhető lesz a YouTube magyar nyelvi verziója is. A frissítés végül mostanában történt meg. Újabban tehát magyarul is elérhető a magyarok egyik legkedveltebb webszájtja. Igaz, a nyitólapján még nem magyarok által nézett és feltöltött tartalmakat ajánlgat a YouTube (vagyis a teljes lokalizáció még nem történt meg), de a nyelvesítés már készen van.

Már magyarul is tud a YouTube
Hogy mennyire kedvelt a magyarok körében a YouTube? Pár hónapja írtam arról, hogy hamarosan beéri az iWiW-et. Az akkori legfrissebb (decemberi) statisztikák alapján már csak pár százalékpont volt a magyar közösségépítő szájt előnye az amerikai videómegosztó szájthoz képest. A most elérhető gemiusos adatok szerint azonban februárra megtörtént a helycsere: az elmúlt hónapokban már több magyar netezőt ért el a YouTube, mint az iWiW. (Frissebb adatokhoz sajnos én nem jutok hozzá...)
Az Index az év első felében folytatta gyengélkedését (a februári statisztika 10 százalék fölötti esést mutat a reachben), és - mint múltkor előrejeleztem - itt is bekövetkezett a helycsere: a Facebook nemhogy az Indexet, de az Origót is veri elérésben. És valószínűleg mostanra a Blog.hu-t is lenyomta, sőt, a Startlapot is megközelítette.
A magyarok nem tudtak újítani egy olyan szituációban, amikor csak előremenekülni szabadott volna. Egyszerűen kibekkelték azt az időszakot, amikor drasztikus változtatásokkal, erős fejlesztési tervekkel kellett volna ütemesen menetelni előre.
Ha ránézünk az ábrára, kiválóan látszik, hogy a Facebook mostanában dózerolja le a magyar piacot. Az egyetlen olyan szájt, mely futótűzként terjed a magyarok között, és hamarosan felér a top 3-ba.

És a magyarított Twitterre vajon fel van készülve a hazai piac? (Koncept kép via szilard)
Ha a tendenciákat vesszük figyelembe, nyárra már két amerikai szájt lesz a magyar piac ura: a Google (kereső + YouTube) és a Facebook. Várhatóan a YouTube népszerűsödését néhány százalékponttal az is dobni fogja, hogy immár magyar nyelven is elérhető a felhasználói felület. És ezzel párhuzamosan a magyar hirdetőknek is érdemesebb lesz a YouTube-on elkölteni pénzük egy részét.
Szintén érdekes fejlemény lehet, hogy a Facebook a magyar piacon a Live.com-ot és a Microsoft szájtját is beérte. Ha ide vesszük a friss hírt, miszerint az új Messengerben mélyen integrálva jelen lesz a Facebook és a YouTube is, azt hiszem világos, hogy hogyan rajzolódnak tovább ezek a grafikonok a következő fél évben.
Mindez persze nem csak presztízsverseny a magyar webszájtok számára, hanem súlyos pénzügyi kérdés is. Ha a reklámköltések elkezdenek nagy mértékben átvándorolni a Facebook és a Google felé, drasztikus változások következhetnek be a magyar online piacon.
A recesszió után tehát újabb válsággal kell szembenéznie a magyar webes szolgáltatások, ügynökségek tulajdonosainak.
Egy korszak véget ér. 2005-2010...
Eddig is fontos tényező volt az, hogy a honlap milyen gyorsan töltődik be. Csak eddig user oldalról. Most már a Google is bekeményít (nem minden érdek nélkül... de erről mindjárt.).
Bejelentették, hogy mostantól a találati helyezést befolyásolja az oldal betöltődési sebessége is. Valahol egyébként érthető. Ha feltételezzük, hogy minden a látogató érdekében van a Googlenél (nem, nem Balázs, a szerk. nem naiv oldala), akkor nyilván cél, hogy olyan oldalakkal legyen tele a net, amelyek minél gyorsabban kiszolgálják a látogató igényét: a tartalom megtalálását.
Az más tészta, hogy ehhez vedd igénybe a Google Webmaster Tools, a Google Page Speed-et, cseréld le a GAnalytics mérőkódod az új, gyors, aszinkronikus kóddal, stb.stb.stb. Azaz használj egy tucat Google terméket is azért, ja és a látogató használjon Chrome-ot persze :)
De legyünk naivak és fogjuk fel úgy, hogy mindez csak csupán értünk, értetek, értük van.
A Google októberben jelentette be, hogy webkeresője találati listáiban a releváns twitek és facebookos tartalmak is megjelennek, kvázi valós időben. Mai hír, hogy immár a Google.hu, vagyis a kereső magyar verziója is tudja ezt a funkciót.
Nincs más dolgunk, mint a kereső beállításainál a "Frissítések" menüpontra kattintani és rákeresni egy adott forró topikra. Ebben a percben a XIII. kerületi lövöldözés például rendkívüli híradás, úgyhogy láthatunk is pár friss tartalmat az "Erste Bank"-ra keresve.

De működik a dolog olyan általánosabb témákra is, mint például a választás.
A Google a valós idejű keresésnél többek közt a twiteket, facebookos tartalmakat és blogbejegyzéseket pásztázza végig, és adja vissza találatként, szinte másodperc pontosan az eredményeket.
(FYI: nem először fordul elő, hogy jóval később kapják meg a bloggerek - köztük a Webisztán is - a sajtóanyagokat, információkat, mint ahogy egy-két magyar hírszájton a hír megjelenne. Nehéz lenne megmondani, hogy miért ez a kettős mérce. Ugyanakkor én sem azért írok blogot, hogy poros sajtóközleményeket tömködhessek egy webes felületre. És valószínűleg olvasóként sem lenne túl érdekes lejárt szavatosságú hírek miatt ellátogatni egy szakmai blogra. Ebből következően a jövőben kevesebbszer fogok foglalkozni például a Google Magyarországot érintő híreivel. Megértésüket köszönjük.)
Sok cikket, postot írtak már a Google keresőalgoritmusáról, de kevés az olyan írás, mely plasztikus példákkal, történeti kontextusba emelve mesél a Google legféltettebb kincséről.
Steven Levy, a Wired munkatársa a mostani márciusi számban egy nagyobb lélegzetvételű írásban foglalja össze a Google-misztikumot. A "How Google’s Algorithm Rules the Web" című exkluzív betekintés egyben helyszíni riport is.
Levy a kaliforniai Googleplexből tudósít: épp egy olyan meetingen ül, ahol a Google fejlesztői, termékmenedzserei, vezetői beszélik át, hogy milyen változtatások lennének szükségesek a kereső algoritmusában. Csak idén közel 500 kisebb-nagyobb változtatást terveznek, és mindegyikről ilyen meetingeken fognak dönteni.
Nem fogom végigvenni az egész cikket. Akit érdekel, úgyis elolvassa. Csupán néhány érdekesebb témára térnék ki. Az egyik mindjárt az új konkurenset, a Microsoft Bingjét illeti.
A cikk szerint a Microsoft valamit nagyon jól csinál ebben a témakörben. És ez pedig a speciális tartalmakat szállító webszájtok felvásárlása, és belegyúrása a Bing találati listáiba. Az olcsó repjegyekre és az árak trendkövetésére szakosodott Farecast felvásárlásárlásával például jobb találatokat tudnak mutatni ebben a témakörben, mint a Googe algoritmusa. Ugyanakkor a Google jobban teljesít az általános keresésekben. Na de hogy sikerült ezt elérni az elmúlt tíz évben?
A megfejtés, hogy a Google nem csak jól keres, de jól is interpretálja a kereséseket. És a keresés értelmezése kulcsfontosságú a jó találati lista összeállításában.
A cikk ezen a ponton történeti áttekintésbe csap át, és az 1997-es PageRank nagy ötletének leírásába kezd. A nagy ötlet ugye az volt, hogy a webszájtokat a Google keresője aszerint értékelte ki, hogy mennyi és milyen minőségű a linkeltsége.
A keresőalgoritmus legértékesebb része ugyanakkor nem ez, hanem a rengeteg interpretációs szabály, amit az évek során beleépítettek a fejlesztői. Jelenleg több mint 200 tulajdonság alapján rangsorolódnak a weboldalak a Google találati listáiban.
Ugyancsak fontos felismerés volt, hogy nem csak a weboldalak linkhálói és egyéb tulajdonságai az értékesek, hanem maguk a felhasználói keresési szokások is. Vagyis egy találati lista nem csak annak alapján áll össze, hogy az algoritmus mely weboldalakat talál a legrelevánsabbnak, hanem azalapján is, hogy a netezők milyen típusú kereséseket indítanak, és azok hogyan függenek össze a találatokkal, vagyis a kiértékelt weboldalakkal.
A Google ennek a filozófiának részeként fejlesztette ki a személyre szabott keresőt, mely az adott felhasználó kereséseire historikus szempontból is tekintettel van. Ugyanakkor az algoritmus tökéletesítgetésével néhány zavaró probléma is napvilágra került.
Az egyikre példa egy egyszerű szinonima-elemzés. Ha valaki a "dog"-ra keres, akkor valószínűleg számára ugyanolyan jó találat a "puppy" is. És ha valaki a "boiling water"-re keres, valószínűleg számára a "hot water" is releváns lesz. Ugyanakkor a "hot dog" nem szinonimája a "boiling puppynak". Ezt a problémát még 2002-ben oldották meg a Google fejlesztői Wittgenstein nyelvelméleti teóriája alapján, mely arról szól, hogy hogyan definiálhatók szavak azok kontextusa révén.
(Ha jól gondolom, a Wittgenstein Tractatus című főművében szereplő kontextus-elvről van szó, mely valami olyasmit mond ki, hogy csak az adott kifejezésről szóló leíró kijelentésnek van értelme, és csupán ebből leíró kijelentésből, vagyis a kontextusból származik az adott szó jelentése.)
A kontextualitás-vizsgálatból aztán már világossá vált, hogy a "hot dog" kifejezés körül rendszeresen jelennek meg olyan kifejezések, melyek a "boiling puppy" esetében nem. Ergo, a két kifejezés nem feleltethető meg egymásnak. Jelentésük nem azonos. Legalábbis az esetek döntő többségében.
A cikk részletesen taglal olyan problémákat, mint például, hogy az algoritmus miként oldja meg, hogy a "new york", "new york times" és "new york times square" keresésekre mást és mást kell dobnia találatként. Akit érdekelnek ezek a példák, és summázot megfejtéseik, fussák át a cikket.
Ami a lényeg, és amire az írás jól rávilágít az az a tény, hogy a Google algoritmusa egy folyamtosan változó, folyamatosan alakuló és egyre bonyolultabb összefüggésket feltáró gépezet. És hogy a Google igazi knowhow-ja nem is feltétlenül abban áll, hogy mindig jobb ötletekkel tudják kiegészíteni saját kerresőalgoritmusukat, mint a konkurensek, hanem abban, hogy ezeket a módosításokat, fejlesztéseket rendszeresen és szisztematikusan végzik.
És ebben nem ismernek lehetetlent. Ahogy a cikkben megszólaló egyik vezető mérnök mondja: olyan a munkájuk, mintha 10 ezer méter magasan egy 1000 km/órával száguldó utasszállítón kellene rendszeresen motort cserélniük.
(Ja, és brilliáns az illusztrációja az írásnak.)
Bár a keddi Google-bejelentéskor újságírói kérdése már megerősítették, hogy a Buzz felhasználóinak aktivitásai alapból publikusak lesznek, azt azonban elfelejtették hangsúlyozni a Google vezetői, hogy a Buzz élesítésével láthatóvá válik a felhasználók kapcsolati hálója is.
A Buzz kapcsolati hálója a Gmail kontaktlistájából táplálkozik, így ha az egyik Buzz-felhasználó adatlapjára megyünk, láthatjuk, hogy kik a követői és kiket követ ő.
Ez így, önmagában még rendben is lenne, csakhogy ezek a kapcsolati listák a felhasználó legaktívabb gmailes csetelései és emailezései alapján állnak össze. Vagyis minden egyes Buzz-felhasználóról kiderül, hogy kikkel szokott gyakran emailezni vagy csetelni.
Ha valaki nem akarja a világ elé tárni ezt az információt, a profil szerkesztése oldalon vegye ki a pipát a "Display the list of people I'm following and people following me / A rendszeresen olvasott felhasználók és a saját rendszeres olvasók listájának megjelenítése" szöveg mellől. Persze az is jó megoldás, ha egyszerűen átszerkesztjük a following/followers listáinkat.
A Google amúgy tegnap annyit változtatott, hogy a Buzz-profil létrehozásakor külön beállíthatóvá teszi ezt a tulajdonságot. Ugyanakkor azt továbbra sem közli a felhasználókkal, hogy pontosan milyen problémát is okozhat, ha figyelmen kívül hagyják ezt a beállítást.
Abban biztosak lehetünk, hogy a netezők többsége egyáltalán nem ügyel saját adatai biztonságára. A Facebook hazai népszerűsödése óta állandóan probléma, hogy sok felhasználó nem veszi észre, hogy adatai és aktivitásai nem csak ismerősei, de minden Facebook-felhasználó számára elérhetőek.
[20:11] A magyar verzió a Google Zümm nevet kapta. Szeretnék gratulálni a magyar fordításért felelős embereknek az idióta elnevezésért. Még egy érv, hogy angolul használjam a Google szolgáltatásait.

[20:04] Természetesen folyamatosan és szisztematikusan szűrik a spam tartalmakat. Kiindulva a Gmail spamszűrőjéből ezt, azt hiszem, el is hihetjük. Közben kiélesítették az oldalt: google.com/buzz
[19:59] Na, ebben a pillanatban publikálták a demo videót:
[19:58] Facebook Connect? Válasz: Gondolkodunk rajta...
[19:56] RSS és open API? Válasz: Igen, ez az irány... A Google a nyitottság híve. Mostantól támogatják a PubSubHubot is. Még több api-t fognak megnyitni.
[19:54] Az első kérdés a privacy... Brin: Lehet blokkolni júzereket, minden tartalmat továbbra is lehet privátban tartani. Szóval minden beállítás és habitus kérdése. A megosztások alapból publikusak lesznek.
[19:52] Magyar idő szerint 20:00-kor kezdik frissíteni a Gmail accountokat a Buzz-zal. És akkor most jön Sergey Brin és az újságírói kérdések...
[19:48] A Google Buzzba a következő accountjaidat (tartalmaidat) tudod integrálni: Picasa, Flickr, Google Reader és Twitter.
[19:45] Még egyszerűbben: a Google Buzz a mobilon a következő paraméterek alapján mondja meg, hogy mely tartalmak lehetnek a legérdekesebbek számodra: aktuális lokáció, az ismerősi hálódban megosztott tartalmak, relevancia (keresésekből). Plusz egy: a Google Maps-en megjelennek a geotagelt, publikusan megosztott tartalmak.
[19:42] Nos, úgy működik mobilon a Buzz, hogy megkeresi az aktuális helyzetedet, és a megosztott tartalmat geotageli. A telefon megkérdezi, hogy valóban azon a helyen vagy-e, amit ő gondol. Íme:

[19:40] A GPS-adatokon lesz a hangsúly.
[19:35] És akkor most jön a MOBIL. Vagyis a Google Buzz és a mobilplatform.
[19:31] Google Reader felhasználók úgy képzeljék el, mintha a GReadert beletolták volna a Gmailbe. Behúzzák például az ajánlott tartalmakat. Szóval a megosztásokból folyamatosan ajánlókat kapunk. Azt hiszem, megkockáztathatjuk, hogy az Apple után a Google most a Tumblr és a Twitter, de legesleginkább a Facebook ellen vonul harcba. Az url még nem él amúgy: google.com/buzz

[19:26] Első benyomás: a Google Buzz valójában a Google Wave újraértelmezése: egy felhasználóbarátabb, egyszerűbb megvalósítása, a Gmailbe integrálva. Van elehtőség privát és publikus megosztásokra.
[19:25] Így néz ki a belépőoldal:

[19:20] Bejelentették az új cuccot: GOOGLE BUZZ. A Gmailbe épülő tartalommegosztó és kapcsolatépítő cucc.
[19:15] Elkezdődött a Google sajtótájékozatója, jó negyedórás késéssel. A bevezetőből kiderül, hogy a valósidejűség és a megoszthatóság lesz a fő téma.
A vancouveri téli olimpiára készülve a Google kiadott pár helyszínről Street View-felvételeket. A projekt érdekessége, hogy először készítettek olyan helyszíneken panorámafelvételeket, ahova autó nem tud eljutni. A Google motoros szánokra szerelte a 360 fokos képek készítésére alkalmas kameráit, és így mutatja meg a netezőknek, hogy hogyan is néz ki a téli olimpia virtuális helyszíne:
A Google olimpiai oldala itt lakik.
Mint az elmúlt napokban kiszivárgott, a Google ismét megpróbálkozik a social network iránnyal. Valószínűleg ez is témája lesz a mai, magyar idő szerint este 7-kor kezdődő élő sajtóeseményüknek. Ha egy kis szerencsénk van, már most bejelentik, hogy újabb országokba is szállítanak Nexus One-t. (Ezt ugye az év első hónapjaira ígérték.)
A Webisztán követi az eseményt, úgyhogy este 7-kor itt találkozunk.
Érdekes szolgáltatást találtam a Google-ben, bár hozzá kell tegyem, hogy utána keresve kb. június óta létezik. A keresési sávon található, a neve: Wonder Wheel.
A lényege, hogy vizuálisan jeleníti meg az egymáshoz kapcsolódó, ún. related search-ként kapcsolódó kifejezéseket, és ementén végig lehet böngészni adott témakört, közben folyamatosan finomíva, hogy mit is keresünk, míg végül eljuthatunk "A" találathoz.
Megjegyzem, hogy nem csak jó móka, hanem eszköz is lehet, hiszen ezáltal végig lehet futni, hogy egy-egy témakörben mi számít releváns, kapcsolódó találatnak, esetleg honlap építés/fejlesztés során hasznos információkat szerezhetünk így.
Valamiért úgy gondolták Google-nél, hogy még a szimpla felület is lehet szimplább, így alapértelmezésben csak a keresősáv és a keresés gomb jelenik meg, meg persze a Google logó.
A többi mouseover-re... érdekes megoldás. Sok hozzáadott értéket nekem nem jelent, de talán Google is kezdi felismerni, hogy lám, míg korábban pont ilyen volt csak az oldal... most már kicsit kezdik túlterhelni a szolgáltatások oldalát.
Keep it simple :)
Legújabb bejelentés: Google real time keres a Twitter, Facebook, Myspace oldalak tartalmában. A hír nem új, már nagyon sok helyen lehozták. Ami érdekes, hogy egyébként az utóbbi időben csendben, fű alatt amúgy is alakul át a Google kereső... A keresési opciók most már ott figyelnek a bal oldalon, lehet szofisztikálni a keresést, na meg ez az új megoldás, a real time frissülés...
Őszinte leszek: félek a jövő Google-jétől... Remélem marad a letisztult szolgáltatás, és nem lesz bazári, túlterhelt a kereső a távoli jövőben, de haladunk sajnos efelé...
Készítetem egy videót, az új feature (real time keresés) már látható/elérhető a Google Trends oldalon, így működik majd (a bal oldali, keresési opciós sávot is meg lehet figyelni):
Amit soha-soha-soha nem történt még meg: megtörtént. Külsős hirdetés a Google oldalon!
Vajon mennyi érdekeltsége lehet a Google-nek az Android-ot futtatni képes Smartphone telefonokban? Pontosan annyi, hogy még hirdetést is hajlandó elhelyezni arra a weboldalra, amin sosem szokott (külsős, mert belsős volt: a Chrome-ot nyomták ott is) hirdetés lenni: www.google.com:

A hirdetés: "The Droid os on sale now", a link pedig ide mutat: [www.google.com]
Látszólag ez is önhirdetés, de nem. Ugyanis innen a link már egy külsős site-ra vezet >>>
Most olyan hasonlatok jutnak eszembe, amit nem lenne helyt álló leírni, de röviden: Ezek szerint van az a pénz...
(forrás: Clickz.com blog)
Mondhatnánk gyorsan. A Techcrunch-on megszellőztetett belső Google Groups beszélgetés, amiben korábbi Google dolgozók számolnak be arról, hogy miért hagyták ott a céget, teljesen átlagos nagyvállalatnak mutatja be a keresőóriást.
Rossz fizetést, nem megfelelő juttatásokat, hülye főnökököt, kevés tanulási lehetőséget és 18000 másik világmegváltót kap a nyakába az, aki odamegy dolgozni, no meg Smidth-et, aki szerint a Google-nél nem pénzért dolgozik az ember, hanem, hogy megváltsa a világot.
Ilyenkor látszik, hogy egy brand néha még a kábítószernél is jobban képes módosítani az emberek tudatát. Most mindenki elgondolkodik, hogy hát igen, valóban. Hogy is gondolhattam másként. A Google is csak egy nagyvállalat, ugyanolyan, mint a többi, csak jobb és még egy ideig hihetőbb ideológiával, amelyik már régóta nem a világ információinak rendszerezéséért küzd, hanem a médiapiacon átfutó pénz feletti kontrollért.
Ettől függetlenül még mindig zseniális termékekkel.
2008-ban több olyan trend emelkedett ki, illetve erősödött tovább, amik a weboldalakat, mint szolgáltatásokat háttérbe szorítva egyre inkább a szolgáltatásokat mint oldalak közötti kommunikációt erősítik, ahol a weboldalak lehetnek tárolók, adatbázisok, bizonyos funkció szolgáltatók, de egy átlagos felhasználó számára a weben elérhető szolgáltatások akár több tucat háttérfunkcióból is felépülhetnek.
Egyrészt a Facebook-hoz hasonló hálózat építő oldalak továbbra is összefogják a funkciókat gyártó szolgáltatásokat a beépíthető alkalmazásokkal. A Facebook áttervezésével ugyanakkor a megoldás hátulütőjeként sokan felhozzák, hogy nagyon egy kézben koncentrálja a felhasználó felé mutatott élményt, ami hosszú távon az innováció ellenében hat. Ezen aggregátor jellegű oldalaknak a nyitottabb verziói is erőre kaptak mostanában, ilyen például a Friendfeed, amelyik nem igényli az alkalmazások telepítését, egyszerűen csak összefogja az ismerősök különböző oldalakba beküldött tartalmait.
E mellett a szolgáltatások közötti automatikus kommunikációt felépítő, úgynevezett cloud agent-ek is megjelentek mostanában. Ez utóbbiak olyan alkalmazások, amelyek automatikusan mozgatják az adatainkat egyik szolgáltatásból a másikba akkor, ha annak értelme van. Az egyik ilyen, ami a linkelt posztban is benne van olyan szolgáltatás, ami a twitteren beküldött linkjeidet automatikusan átmásolja a delicious linkgyűjtő oldaladra.
Valószínűleg jövőre több ilyen alkalmazással fogunk találkozni és hamarosan egyetlen akciónk több tucat szolgáltatásban is megjelenhet attól függően, hogy hol érdemes kipublikálni és apró szolgáltatások tucatjai dolgoznak majd azon, hogy minél kevesebbett dolgozva az adataink minél értékesebben jelenjenek meg a weben.
Egy ilyen világban vajon már nem is érdemes alkalmazásokat építeni? Dehogynem, bár ezek az aggregátorok egyre inkább elfedik az alattuk lévő rétegeket, a jó igényekre rátaláló alkalmazások továbbra is növekedni fognak, csak ezeknek egyre inkább az ilyen aggregátorok használatával megjelenő igényekre kell majd válaszokat adniuk.
Mosquito lamentál azon, hogy vajon miért viszi el a PPC a költések döntő százalékát, míg az organikus találatok bár többszörösét hozzák a forgalomnak, nem költenek rá eleget.
Ügynökségi oldalról teljesen érthető dologról van szó:
Egy nagyon fontos különbséget érdemes megérteni a két terület között.
A keresőoptimalizálás egy zéró összegű játszma, amelynek a mennyisége ugyan folyamatosan növekszik - a keresőt használó emberekkel számával és aktivitásukkal együtt -, ugyanakkor folyamatosan ugyanazért a mennyiségért versenyzik rengeteg szereplő. Mivel ebben a játékban senki nem fizet, a tervezhetőség folyamatosan romlik minél több szereplő versenyez és egyre költségesebbé válik ezzel párhuzamosan. Ez a kiinduló állapot. A másik oldalon a Google folyamatosan változtatja a játékszabályokat, hogy ne lehessen a rendszert kijátszani, ez a saját találati lista beállítással és sok egyéb funkcióval együtt oda fog vezetni, hogy mindenkinek saját találati oldala lesz, városonként, habitusonként, stb. A SEO ezzel együtt lesz egyre nehezebben tervezhető, sőt a végén talán már el sem lehet majd adni annyira más lesz mindenkinek a keresési találati oldala.
A keresőmarketing ezzel szemben szintén zéró összegű játszma, csakhogy itt a keresési találatoktól való függetlensége miatt az irány pontosan az, hogy bármennyire is lesz egyedi találati oldala valakinek, a kulcsszavakra, viselkedésre, sajátosságokra vonatkozóan hirdetésekkel pontosan meg lehet majd célozni. A Google ugyanakkor azzal, hogy a keresési helyezésért a kereslet függvényében folyamatosan tudja az árakat növelni egy korlátlanul bővíthető rendszert alakít ki, amelyből elképesztő pénzeket tud leemelni.
A Google-nek ez kell és mivel úgy keveri a kártyákat, hogy a hirdetők fejében se tudjon a SEO kijönni a kuruzslós korszakából úgy tűnik, hogy a hirdetőknek is ez kell. Szerintem ezért megy a marketing és ezért kevésbé az optimalizálás.
Ettől függetlenül persze tartalomszolgáltatói szemmel a PPC nem alternatíva az organikus találatok kiváltására, így amíg lehet, kell is vele foglalkozni.
Most lettem figyelmes egy változásra a google.com-on. Amikor beírok egy szót, akkor leugrik egy mező és az ajánlott, kapcsolódó szavakat listázza. Érdekes, mert egyetlen egy official site sem ír az újításról. Vagy ez csak nekem új? Csak nekem új!

Szimpatikus fejlesztés, azonban egyenlőre Magyarországról nem elérhető ez a szolgáltatás. Remélem hamarosan mi is használhatjuk, mivel nagyban segítheti a netezőket a tudatosabb keresésben.
Most találtam egy remek magyar Google videót, ami már már ritkaságszámba megy. Egy kis riportműsor a Google-ról, hogyan jutottak a semmiből a fellegekbe.
Amióta a Yahoo! nem hagyta magát felvásárolni a Microsoft által, azóta látszik, hogy folyamatosan próbál más utakon lendületet szerezni. Ennek egyik eszköze volt az a megállapodás, amelynek értelmében a másik nagy riválissal, a Google-el működne együtt, és a Google adná el a Yahoo! hirdetéseit - illetve annak egy részét.
A két cég jól ismeri egymást. Mára már kevésbé köztudott, de egy időben a Yahoo! szabadszavas keresője a Google motor volt, hiszen a Y! alapvetően katalógusként működött régen.
Aztán ahogy egyre fontosabb lett a szabadszavas keresés, úgy vált külön az útjuk, és azóta övék az (amerikai) piac első két helye. De míg a Yahoo! pályája inkább lefelé hajlik, addig a Google egyre szárnyalóbb csillag (az internet protokolokkal kirakott egén - ha cp-romantikus stílusra váltanák, de inkább nem váltok). Ezért számomra nem volt annyira meglepő ez a fajta reklám együttműködés.
Nade most úgy néz ki, ez kudarcba fulladt: az amerikai versenyfelügyelet csak nagyon szigorú feltételek esetén engedné az együttműködést, amit egyik fél sem vállal. Azaz a Y! most megint bajban lehet, ráadásul itt a pénzügyi válság is - ha ebben a helyzetben támad újra a Microsoft (és ők rendelkeznek nem kevés valódi pénzzel is), akkor bizony nehéz lesz újra azt elhárítani. Még az is elképzelhető, hogy a korábbinál ajánlott árak alatt is megszerezhető a Yahoo!.
Meglátjuk mi lesz. Az biztos, hogy ha a reklám együttműködés nem működött, akkor az sem lehet, hogy a Google vegye meg a Yahoo!-t. És most pénz sincs sok a (befektetői) piacon. Én úgy érzem, pár héten belül eldől a Y! sorsa, már nem sok lehetőségük van a továbblépésre.
Yahoo! címlap 1996-ból:

Bár a Google hivatalosan még nem jelentette be, minden jel szerint újabb minialkalmazással bővült a Gmail Labs: mostantól az amerikai felhasználók akár sms-t is küldhetnek ismerőseiknek a Gmail Chat felületén. A funkció egyelőre csak az Egyesült Államokban érhető el. Állítólag azért, mert még nem sikerült a Google-nak megállapodnia az európai mobilszolgáltatókkal.

Mindez azért meglepő, mert a Google Calendar-ban az sms-értesítés az európai felhasználók számára is elérhető, ráadásul ingyenes. És nem hinném, hogy nagy különbség van egy naptárbejegyzésről kiküldött sms-értesítés és egy webmail-felületről elküldött sms között.
Amúgy maga a fejlesztés valamivel több, mint egyszerű webes sms-küldő szolgáltatás. Az sms-re válaszolni is lehet, a válaszüzenet pedig a Gmail Chat ablakában jelenik meg. A Google ugyanis lefoglalt egy csomó virtuális telefonszámot a gmailes felhasználóknak, és ezeket használja a mobilról Gmail felé küldött sms-ek érkeztetésére. Nem elképzelhetetlen, hogy emiatt a funkció miatt korlátozták egyelőre az USA-ra a szolgáltatást.
Úgyhogy első körben a tengerentúlon élő olvasóinkat kérjük arra, hogy amint felébredtek, osszák meg velünk tapasztalataikat.
Aki még nem látta a Sagrada Famíliát, Michelangelo Dávid-szobrát vagy a Trevi-kutat, az mostantól virtuálisan szétnézhet ezeken az európai helyeken, mielőtt végleg elhatározza magát az utazásra.
A Google ugyanis bővítette az elmúlt napokban térképalkalmazása utcaszintű panorámanézetét: új Firenze, Milánó, Róma, és a Comói-tó környéke. Spanyolországban pedig Barcelona, Madrid, Sevilla és Valencia utcáin tehetünk virtuális sétákat.
Eddig ugye csak francia városokra (Lille, Lyon, Marseille, Nizza, Párizs, Toulouse és a Tour útvonalára) voltak a Google-nak utcaszintű európai panorámaképei. Várhatóan hamarosan jönnek a brit és német városok, vagy ugye például Bukarest is.
Nyilván nemsokára lesz olyan blog, mely az európai panorámaképeken keresi majd a fura, érdekes jeleneteket. Mint például ez a madridi tüntetés, az Atochán.
Bár jó ideje közismert, hogy az európai nagyvárosokról is készülnek utcaszintű panorámaképek a Google Maps "Street View" nézetéhez. Ugyanakkor Budapesten egyelőre még nem sikerült lefülelni a komótosan haladó fekete Opel Astrákat.
Néhány napja Romániában felbukkantak a német rendszámú fekete autók. (thx, pozsi) Úgyhogy a románoknak nem csak Google Translate-jük lett sokkal hamarabb, de az is elképzelhető, hogy előbb tehetünk virtuális sétákat Bukarestben, mint Budapesten. Lehet, hogy nem véletlen.
"Jó harmadik negyedévet zártunk minden fontos piacunkon, erős forgalommal és bevételnövekedéssel, köszönhetően a kereső- és hirdetési üzletágunk erősségének", nyugtatta a techpiacot Eric Schmidt, magyar idő szerint csütörtök este.
A Google vezérigazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bár ők "realisták" a "gyengélkedő világgazdaság miatt", ám továbbra is a kereső- és a hirdetési megoldásaik jobbításán dolgoznak, valamint folytatják befektetéseiket "a jövő növekedési területein": a vállalati, mobil és display-hirdetési szegmensekben.
Schmidt a világgazdaságról annyit mondott még, hogy az szerinte sokkal rosszabb állapotban van, mint egy hónapja bárki is sejtette volna. Ez a képlékeny helyzet pedig a vállalatokat "ismeretlen területre" sodorta.
Van hova visszakapaszkodni... Bár az 590+ dolláros részvényár ma elérhetetlenül messze van.
Na de térjünk át a részvényesek és piaci szereplők megnyugtatásáról a számokra. A harmadik negyedévben a Google 5,54 milliárd dollár bevételt jelentett, ami az előző év azonos időszakához képest 31 százalékos növekedés. Az előző negyedévhez képest pedig 3 százalékot nőttek.
A profit most 1,35 milliárd, ami tavaly ilyenkor még csak 1,25 milliárd dollár volt. Ez pedig a várakozásokat felülmúló növekedés. Ami - tekintve a jelenlegi világgazdasági helyzetet - megnyugtatónak mondható. Annak ellenére, hogy az elemzők korábban visszafogták várakozásaikat, elsősorban a válság miatt bizonytalanabbá vált online hirdetési piac és az erősödő dollár miatt.
A mostani jelentés alapján igaznak tűnik, hogy a klikkelésalapú hirdetési modell jobban bírja az ínséges időket, mint a banner. A Google ugyanis növelni tudta paid click rátáját. (Az előző negyedévhez képest 4 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 18 százalékkal.) A keresőmarketing tehát egyelőre jól teljesít. Valószínűleg nem kis mértékben azért, mert a Google a mennyiség rovására elsősorban a paid clickek minőségére koncentrál. Egyszerűbben szólva: hatékonyabbá tette a targetált hirdetéseket, így valószínűleg a hirdetők - akik most kétszer is meggondolják, hogy mire költenek - egyre jobban bíznak ebben a hirdetési formában, a bannerhez képest.
A Google részvényára a zárás utáni kereskedésen több mint 10 százalékkal (!), 387,22 dollárra emelkedett. Ami azt valószínűsíti, hogy a holnapi tőzsdenyitáskor felfelé mozdul a cég részvényárfolyama.
A Google tehát, úgy tűnik, egyelőre tudja tartani hirdetési bevételeit. Bár nagy kérdés - elnézve például az eBay bukdácsolását -, hogy a karácsonyi időszakot követően a fontosabb, 2009 első negyedéves időszakig is kitart-e a webes cég lendülete.
Egyszerűen kínos, hogy a mai napig nem lehet feedet kérni a Google-kereső találati oldalaira, miközben az összes konkurens webkereső már régen túl van ezen a "fejlesztésen". A Google lemaradása ezen a téren márcsak azért sem érthető, mert egyébként minden más tartalomra (hírek, blogok, dokumentumok, naptárak, stb) adnak feedet. Csak épp a keresésekre nem.
Na de ha minden igaz, "hamarosan" ez is változik, és bekerül végre a Google keresőjébe is a kis feedikon. A funkció nyilván elsősorban azoknak lesz hasznos, akik egy adott kifejezésre érkező új találatokat szeretnék követni, vizsgálni, elemezni.
(Jut eszembe, sokan nem tudják, de a Google News-ban van lehetőség arra, hogy kulcsszavak szerint nézzük át a nagyobb magyar hírszájtok tartalmait, és ezekből a keresésekből feedet generáljunk. Íme egy példa, és hozzá a feed.
Példa2, példa3, példa4, példa5, és így tovább...)
Az elmúlt 24 órában többen, többféleképpen mutattak rá arra a jelenségre, hogy a Google Reader "share with note" funkciója új közösségi teret hozott a feedolvasót használó ismerősök életébe.
A módszer ugye pofonegyszerű. A Google Readerben a Google megjeleníti gmailes kontaklistámat. A gmailes ismerőseimmel a Readeren keresztül tudom megosztani az általam érdekesnek tartott feedelemeket (híreket, postokat, videókat, stb). És persze ők is meg tudják osztani velem a sajátjaikat. Mindenki kommenteket is fűzhet a megosztott elemekhez. Vagyis kapcsolati hálókon (!) keresztül terjednek az éppen aktuális témák.
Hatványozottan odatesz a trend a kommentelésnek, ami azért gáz, mert nagyjából ez az egyetlen jutalma a blogírásnak. Illetve a szerencséseknek a konferenciapogácsa, meg a jóleső érzés, hogy a saját területét ismét szebb és naprakészebb szemétdombbá tette. (Vagy ez már így képzavar?) (Kelt)
Ha Koronix, vagy más Google Reader felhasználó megosztja a bejegyzésemet, azzal a bejegyzés láthatóságát nagy mértékben növelheti, több száz ismerőséhez juttathatja el, szemben a hozzászólással, ami semmit nem tesz hozzá a bejegyzés láthatóságához. (Doransky)
Egyszerűen olyan szintű tartalomgenerálás zajlik a Google Reader által kezelt közösségi hálóban, hogy azt nem lehet ilyen egyszerű leképezéssel a hagyományos felületre kihozni. Sajnos ez viszont így is azzal járt, hogy a Kispadról szinte teljesen eltűntek a "linkajánló" jellegű bejegyzések: egyszerűen sokkal kisebb energiával jár a "Share with Note"-ra bökni, mint "rendes postot" írni egy érdekes oldalból. (Eszpee)
Mitől működik? Mert a feedolvasómban azonnal tudok reagálni egy adott hírre, azzal, hogy megosztom azt ismerőseimmel és kommentet is fűzök hozzá. Nem kell blogokban a kommentthreadekben kapirgálni. Nincs zaj. Csak az ismerősök szólnak hozzá. Mégis, könnyen tovaterjednek a kézről kézre adott hírek.

Aki feedolvasót használ, gyakran találkozik azzal a problémával, hogy túlságosan sok hír gyűlik fel az olvasójában. Ezt a túladagolást enyhíti, ha a napi híradag elfogyasztását az ismerősök által ajánlgatott és kommentált hírekkel kezdjük.
Amúgy pedig ez az egész "share with note" funkció egy újfajta kommentezést is eredményez. Hiszen trollmentes, csak az ismerősök által látható threadek jönnek létre. És ezek a threadek mindig szükségképpen egy hírhez kapcsolódnak.
Ugyanakkor, vegyük észre, egyre fontosabbá válik, hogy egy adott hírforrás jelen legyen a feedolvasónkban.
Azt hiszem, a félpublikus online közösségi terek legkulturáltabb és leghatékonyabb formáját sikerült megtalálni a Google Readernek. Meg lennék lepve, ha a feedolvasó továbbfejlesztése nem erre a funkcióra erősítene rá még jobban. Mondjuk threadkövetéssel, esetleg a megosztott hírek toplistázásával, stb...
Nagy kérdés az is, hogy miként gondolható tovább a Google Reader megosztási funkciója a nem valós felhasználókat tömörítő közösségekre. Például egy blog vagy blogok szerzőire és kommentelőikre. Vigyázó szemeinket Kanadára vessük...
Bálint, akivel még a hőskorban írtunk közös blogot, megelégelte, hogy a Chrome a mailto-ra nem a Gmailt dobja fel, hanem az alapbeállított levelezőt. Ez ugye Windows esetében a (ki se mondom a nevét).
Na de, aki ezt a wines mailert installálja, annak ezentúl a Chrome a Gmailt fogja felkínálni, ha mailto linkre kattint. (Támogatja a Google Apps For Your Domaint is.) Amúgy a Lifehacker is ajánlja a programot. Bálint szerint eddig több mint négyezren töltötték le a ChromeMailer első verzióját. Grat.
Vaskos sajtóanyag esett be a mailboxomba a Google-tól. Három dokumentumfájl és egy táblázat, 705K terjedelemben. A cég tíz éves szülinapjára állította össze a sajtópakkot. Nagy része érdektelen, vagy inkább közismert tényeket ismertető blabla. De azért a Zeitgeist-összefoglaló érdekes.
Főleg így 2008-ból visszaidézni a kilenc évvel ezelőtti, weben mindent uraló Pokémon-lázat, a Y2K-parát vagy a szintén az ezredfordulón tetőző Napster/Gnutella-őrületet. És az sem volt meg, hogy 2001-ben Nostradamus beelőzte a World Trade Centert. Vagy hogy 2003-ban Britney Spears még lazán lenyomta Irakot. (Bár a South Parkból tudjuk, hogy igen nagy árat fizetett érte.)
Akit érdekel még, itt van a Google története is, táblázatba feszítve. Ami miatt érdekes, hogy szerepelnek benne a magyar vonatkozású fejlemények (főként nyelvi lokalizációk) is.
Láttunk már pár próbálkozást ennek a kérdés megválaszolására. Az angol nyelvű web legjobbja tech témában talán a TechMeme, a Technorati vagy a Digg.
Magyar blogkereső közül a Blog.hu címlap, a Miner, a PolyMeta, a MiTörtént.hu vagy a Propeller említhető. Bár utóbbi kettő inkább a mainstream médiára koncentrál.
És volt a Google blogkeresője. Ami most kapott egy frissítést és máris sokkal hasznosabbnak tűnik, mint az előző verzió. Tizenegy kategóriában követhetjük, hogy mely témákról írnak a legtöbbet az angolszász blogoszférában. (Van például videójátékok kategória is, wow). A tech hírek például erre laknak.
Sőt, azt is láthatjuk, hogy egy adott témát mikor és meddig kaptak fel a blogok.
Bár az igaz, hogy a Google blogkeresője még mindig messze van a tökéletestől. A TechMeme például sokkal látványosabban csoportosítja az adott téma köré gyűlő postokat, kommentárokat. De mivel a Google hírkeresőjének relevanciájában valahogy öntudatlanul is jobban megbízik az ember, ezért valószínűleg ez a szájt sem lesz megkerülhető azoknak, akik szeretnék tudni, hogy odaát mik a legforróbb témák éppen most a blogokban.
Ok, tudom, hogy a Schönherz-fiaskóról vagy indanetes fejleményekről, esetleg a mai meetupról kellett volna írnom. Majd talán legközelebb. Ja igen. Múltkori bulvárhíradónknak viszont van pozitív fejleménye. Legyen ez a ma éjjel zárszava.
Azt eddig is tudtuk, hogy valamikor mostanában van a Google tizedik szülinapja, de azt nem, hogy pontosan melyik napra esik. Abból, hogy a Google négy órája cserélte be a szülinapos logót, arra következtethetünk, hogy szeptember 27-ét írtak 1998-ban, mikor hivatalosan is megkezdődött a keresőcég menetelése. A logóból az is kiderül, hogy a szülinapra szerver racket kértek. Pedig nyilván van már belőle néhány a Palo Altó-i sufniban, azóta hogy...
Órák óta nem érhető el a Google Docs, pontosabban annak online táblázatkezelő része. A Twitteren látszik, hogy nem lokális problémáról van szó. Német és angol felhasználók is jelzik a hibát. A GoogleGroups "Spreadsheets" topikjában kifejezetten lincshangulat van kialakulóban. A Gearsszel sem sikerül szinkronizálni az online tárolt adatokat, úgyhogy tökéletes a csapdahelyzet.
A Google meg egyelőre nem kommunikálja, hogy miért került sötét felhő a Cloudba. Ami azért is kínos, mert sokan - pl. én meg a cég több tagja is - viszonylag gyakran használják ezt a szolgáltatást, elsősorban kollaboratív munkák végzéséhez.
Próbálunk utánakérdezni. Ha megtudunk valamit, frissítjük ezt a postot.
[update 13:07] Néha meg-meg lehet nyitni a táblázatokat. Tapasztalataink szerint a probléma akkor is megoldódik, ha átnevezed a táblázatot.
Friss, ropogós: megérkezett a Google és a HTC közös telefonja, a G1. Azt hiszem, így elsőre is látszik pár előny az iPhone-hoz képest. Kezdjük mindjárt a billentyűzettel. Aztán: MicroSD, működő (!) wifi, klassz rendelkezésre-állási idő, "always online" jelenlét a kontaktlistához, személyre szabható nyitóképernyő... és nem utolsó sorban az ára. Odakint hűségnyilatkozattal már 179 dollárért el lehet vinni. És persze jön az Android Market is. Az androidos appok gyűjtőhelye. És ez lesz itt - ha minden jól megy - az igazi játéktér.
Október 22-én jelenik meg az USA-ban, egy hónapra rá meg a briteknél. Európa többi részén - így valszeg Magyarországon is - csak 2009 első negyedévében kerül a magentás polcokra. Jó, az eBayen nyilván már októberben is lehet halászni G1-et. Ki akar itt fél évet várni?
Bár lassan három hónapja hozzáférhető a weben Nick Carr írása, még mindig válaszcikkekre sarkallja a témáról gondolkodókat. A téma az, hogy vajon az információs technológia korában, mikor "túlságosan könnyen" férünk hozzá a tudáshoz, ellustul-e az agyunk.
(Az én álláspontom nagyjából az, hogy ha van is valami abban, hogy az "instant get" szellemi lustaságra öszötönöz, ez nem a technológia, hanem éppen a Carr által féltett nyugati kultúra saját, belső problémája: a Google létezése csak egy valós igény kielégítése. Nem átalakítja gondolkodásunkat, hanem egy kicsit jobban megmutatja, hogy hogyan is szeretünk gondolkodni, tudást szerezni általában.)
Legutóbb Damon Darlin, a New York Times szerzője reagált Carr cikkére. Kezdi mindjárt azzal a fricskával, hogy Carr 4175 szavas cikkét összefoglalja egyetlen 140 karakteres twitben:
Google makes deep reading impossible. Media changes. Our brains’ wiring changes too. Computers think for us, flattening our intelligence.
Merthogy ez is lehetséges. Ahogyan például Descartes filozófiáját is össze tudjuk foglalni abban a mondatban, hogy "gondolkodom, tehát vagyok". Meg is értünk valamit ezekből a haikukból, de azért érezzük, hogy ennél mélyebb, fontosabb dolgokról van szó, amiket érdemes részletesebben is kitárgyalni. Például az "Értekezés a módszerről" elolvasását követően.
Darlin is ezt teszi, úgyhogy nem 140 karakterben válaszol Carr-cikkére, hanem - hogy úgy mondjam - komolyan veszi a felvetett problémát, ergo hosszú cikkben válaszol. Szerinte a technikai/technológiai vívmányok egyszerűen időt spórolnak meg nekünk, és noha igaz, hogy ezt a felszabadított időt nem mindig további tudások felhalomzására fordítjuk, de a lehetőségünk megvan (meg lenne) rá.
Darlin szerint egy olyan tudásalapú társadalomban, ahol a tudás ingyen hozzáférhető, a figyelem válik az értékes árucikké. Ha a Google-példára akarnám ezt lefordítani, valami olyasmit jut eszembe, hogy nem az a nagy dolog, hogy a Google segítségével rengeteg tudás azonnal és ingyen hozzáférhetővé válik számunkra, hanem hogy ezek a tudások hierarchizáltak.
A keresések találati oldalain valójában egyfajta érték kapcsolódik a tudáshoz aszerint, hogy az adott oldal hanyadik a találati listán. Ebből persze nem az következik, hogy a sorrendiség és ezzel együtt a SEO határozza meg, hogy az emberiség holnaptól fog-e hinni abban, hogy a New York-i WTC-tornyok ellen terrortámadást hajtottak végre. Ennél azért összetettebb (intelligensebb) kell, hogy legyen ez a bizonyos figyelem, melynek az ingyentudás érájában annyira kitüntetett szerepe van számunkra.
Darlin végül egy futuristát idéz, aki szerint a jövőről alkotott képünk alapvetően foglalkozásbeli beállítottság kérdése. A mérnök (fejlesztő) optimista természetű. Ő az, aki felismeri az azonnali tudásszerzés előnyeit. Amennyiben jól teszem fel a kérdést, és rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, akkor bármilyen problémát meg tudok oldani.
A másik (a pesszimista) hozzáállás a természettudósé, aki bár lehet éppen annyira felkészült és hozzáértő, mint a mérnök, mégis, a világot egyetlen nagy vesztébe rohanó kudarctörténetnek látja, legalábbis a technológiai fejlődést tekintve. (Sőt, az is megesik, hogy kifejezetten paranoiává alakul az újfajta információs kultúrával való rendszeres szembesülés.)
Mégha ez a tipizálás nem is fedi feltétlenül a valóságot, segít rávilágítani arra, hogy az emberek különbözőképpen élik meg azt a jelenséget, amikor a katedrai/egyetemi/professzionális tudás nem más, mint megfelelően célzott Google-keresések, és megfelelően kiválasztott és értékelt Google-találatok összessége.
(És még egy észrevétel: ha formalizáltabban, tömörebben, "instantabban" is gondolkodunk, mint a korábbi generációk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy önmagában a nyelv is egyszerűsítő, formalizáló kommunikációs eszköz. És mindegy, hogy nyelv alatt a magyart, valamilyen irodalmi formanyelvet vagy a JavaScriptet értjük-e. És bár minden nyelv formálja gondolkodásunkat, mégsem érezzük annak veszélyét, hogy aki ismeri Ady verseinek nyelvezetét, az elveszítené a képességét arra, hogy a boltban egyszerű magyarul tudjon kenyeret kérni. Miként a nyelv, úgy a tudáshoz való hozzáférés módja sem átalakít, hanem formálja gondolkodásunkat. Ezt pedig a magam részéről továbbra sem nevezném butulásnak.)
Mitől fél Sergey Brin, aki a Forbes friss listája szerint az Egyesült Államok 13. leggazdagabb embere? Hát tudjuk meg tőle.
A Google társalapítója blogot indított. A személyes hangvételű napló második postja pedig máris felesége projektjéről, a 23andMe-ről szól. Brin saját géntérképét elemezve jutott arra a következtetésre, hogy 20-80 százalék esélye van arra, hogy kialakuljon nála a Parkinson-kór. Azt írja, szerencsésnek érzi magát, hogy ilyen korán tudomást szerezhetett a veszélyről. (Hála a 23andMe-nek, ugye.)
Nekem meg az jutott eszembe, hogy nem gondoltam volna, hogy a Forbes 400-as listájának bármelyik szereplője is személyes(ebb) hangvételű blogot fog egyszer vezetni. A nagyon gazdag üzletemberek inkább elbújni szeretnek a nyilvánosság elől. Vagy ezt csak mondják?
Mindegy. Ha szerencsénk van, ebben a blogban olvashatjuk majd azt is, mikor Brin 2011 után a Space Advantures űrturistájaként nyaralni indul.
... az például az IWIW. Ami több ok miatt is meglepő: egyrészt az Origó keresőjének a motorja a Google, az IWIW pedig az Origó tulajdona, másrészt egy iszonyatosan nagy és fontos adatbázisról van szó.
Az persze nem véletlen, hogy nem keres a Google az IWIW-en: nincs beengedve. Ennek megfelelően az ott található adatok jobban védettek, és nem tükrözi le egy harmadik fél. Másrészt rengeteg találattól elesik az IWIW - ami viszont nem fáj nekik, hiszen így is nagyon sokan használják. Ugyanakkor lehetne köztes megoldást használni: például a nevekben lehetne keresni, de másban nem.
Egyébként ez egy általános gyakorlat: a belépéshez kötött oldalakat általában nem indexelik a keresők, pontosabban nem tudnak belépni, ezért nem is látják azokat. Nagyon helyesen, teszem hozzá, hiszen így nem tud turkálni a leveleinkben, vagy például a weboldalunk zárt részében.
Amikor megtervezünk egy webes szolgáltatást, akkor el kell döntenünk, akarunk-e keresőkből forgalmat. Elsőre könnyű rávágni: persze, akarunk! De aztán kiderülhet, hogy vannak olyan tartalmaink, amiket nem akarunk megmutatni. Ilyen tartalmak nemcsak zárt, jelszóval védett helyeken lehetnek. Ilyen tartalmak lehetnek például azok, amelyek ideiglenesek: ügyfélnek készített weboldal tervek ha webdesigner cég vagyunk, vagy mintahirdetések, esetleg weben keresztül megosztott ideiglenes dokumentumok.
A triviális, jelszavas védelmen kívül két egyéb módon biztosan el tudjuk zárni a kereső, és így a Google szeme elől a tartalmunkat. Az egyik megoldás az, hogy nem linkeljük sehonnan az eldugni kivánt oldalt. Mivel a Google linkeket követ, így nem fog tudni eljutni oda, ahova nem vezet link. A másik lehetőség, ha mégis linkelnünk kell az adott lapot, hogy kap a link egy "nofollow" elemet. Valahogy így:
<a rel="nofollow" href="weboldal címe">link leírás</a>
Ez utóbbi formát lehet egyébként akkor is használni, ha azt akarjuk, hogy a link ne erősítse (vagy gyöngítse) a keresőoptimalizálásban a linkelt oldalt.
A Google tehát nem lát mindent. Egyrészt mert nem bír látni, másrészt, mert el lehet zárni előle tartalmakat. Tudjuk ezt akkor, amikor keresünk, de akkor is, amikor webes megjelenést tervezünk.
U.i.: persze közben rájöttem, hogy kimaradt egy fontos megoldás, ami kizárja a keresőket. A weboldal gyökerében (alap könyvtárában) kell egy robots.txt file-t elhelyezni, amiben meg lehet adni, mit nézzen és mit ne nézzen a Google. (Vajon mit felejtettem még el?...)
Amikor kijött a Chrome, már azonnal ki akartam próbálni, de mivel OSX-re még a mai napig nem jelent meg, eddig nem jutottam közel hozzá. Aztán tegnap este Parallels-en keresztüli virtuális Windowsra feltelepítettem. Első benyomás: így félig-meddig windows előtt ülve, még mindig nem bánom, hogy váltottam az almára, függetlenül a Chrome-tól. Második: visszatérve a Chrome-ra, nekem kicsit túlságosan letisztult, kevés a lehetőség. A minimalizmus jellemző a Google-re, de ez nekem már túl minimalista.

Beléptem beállításokhoz, ott sem fogadott sok lehetőség, ellenben próbáltak viccesek lenni a fordítók. “A motorháztető alatt”

Pár oldal átnézése után azt tapasztaltam, hogy nincs olyan ok, ami miatt a Firefox-ot egyelőre leváltanám. Nem találtam gyorsabbnak, ez persze lehet a virtuális futtatás miatt is. Elsőre túl “lebutítottnak” tűnik. Máshoz szoktam. Azért majd megnézem a Mac-es verziót is, amikor megjelenik, addig is maradok a megszokott rókánál. Más, aki kipróbálta, milyen véleménnyel van?
Update: a Techline leírt 10 dolgot, ami nagyon hiányzik a Chrome-ból
Tipp: Ha pedig már Chrome függő lettél, amint megláttad, akkor hasznos lehet felvenni a chrome.blog.hu oldalt is az RSS-eid közé!
Júliusban még csak az amerikai politikai beszédek videóit bontotta kulcsszavakra a Google, mostanra azonban a Google Labsban megjelent az Audio Indexing (becenevén: GAudi), mely a hangfelvételben történő keresést hivatott demonstrálni.
A rendszer persze korántsem működik tökéletesen. Ha rákeresünk a "Hungary" kifejezésre, találunk egy Ralph Nader-beszédet, melyben állítólag az hallható, hogy
...countries like poland and remain in hungary going into nato they...
Nos, a "remain" természetesen eredetileg "Romania" a beszédben. Úgyhogy a Google hangfelismerő technológiája valószínűleg még nincs egészen tekintettel Nader connecticuti dialektusára. Vagy egyszerűen csak politikailag inkorrekt az algoritmus. A legvalószínűbb persze, hogy egészen egyszerűen nem tökéletes a voice-to-text technológia. (Hogyan is lehetne?)
Ezzel együtt meghökkentő, hogy egyáltalán létezik ez a projekt a Google-ban. És ha nem is valószínű, hogy a következő hónapokban a YouTube-videókban is tudunk majd kifejezésekre keresni, a törekvés mindenképpen tiszteletre méltó.
Azt gondoltam, soha többé nem fogom telepíteni a Google Desktopot. Elég régen leszedtem már. Meguntam, hogy esetenként homoklassú lesz tőle a gép. Fölöslegesen éli föl a laptop erőforrásait, kényelmetlen vele az élet az Asztalon, főként, ha sok egyéb alkalmazást is futtatok mellette. Egyszerűen nem kell. Köszönöm szépen.
A Google-nak 2008 szeptemberéig tartott orvosolni az évek óta fennálló teljesítmény-problémákat. A Desktop 5.8-as verziójával viszont itt az ígéret, hogy talán mégis... Úgyhogy most telepítettem megint. Meglátjuk.
Azt gondoltam, soha többé nem fogom telepíteni a Google Desktopot. Elég régen leszedtem már. Meguntam, hogy esetenként homoklassú lesz tőle a gép. Fölöslegesen éli föl a laptop erőforrásait, kényelmetlen vele az élet az Asztalon, főként, ha sok egyéb alkalmazást is futtatok mellette. Egyszerűen nem kell. Köszönöm szépen.
A Google-nak 2008 szeptemberéig tartott orvosolni az évek óta fennálló teljesítmény-problémákat. A Desktop 5.8-as verziójával viszont itt az ígéret, hogy talán mégis... Úgyhogy most telepítettem megint. Meglátjuk.
A tárgyban szereplő mondatot többször el szoktam mondani, ha valaki e-mail problémával “küzd”, vagy nem tudja mire felépteni az “elektronikus személyazonosságát”. Mert végülis az e-mail cím ma már olyan az interneten, hogy mindenhol, ahol regisztrálunk egy e-mail címet használunk. (márpedig a web2 világában erre szükség van.) Legalábbis így célszerű.
Nemtudod mi az a WEB 2.0? Itt írtam róla korábban, ez pedig a WEB 2.0-val kapcsolatos témák kategóriája a blogon.
Nem kimondottan célszerű egy címet több személynek használni, amikor egy saját cím elkészítése pár perces feladat. Ezek után bárhonnan, bármikor hozzá lehet férni egy böngésző programon keresztül. Nem bonyolult!
De mi akkor a jó választás?
Szerintem a Gmail. Lehetne pro és kontra okokat felhozni, de egyszerűen annyi, hogy A Gmail. Az új e-mail címmel a regisztráció után kapásból rengeteg ingyenes szolgáltatásra lelünk és ami nem elhanyagolható, magyarul is. A szolgáltatás megbízhatón működik, várhatóan jó ideig ez így is lesz. Igaz, a személyes adatainkat is ezzel rábízzuk a Google-ra, ezt sem lehet elhanyagolni. Az internet irányába kell bizonyos nyitottság, csak figyelmesen és nyitott szemel kell járni, kattintgatni! De visszatérve az eredeti témához…
Hogyan álljunk neki?
Egyszerű. Irány a Gmail. Katt jobb alul a Feliatkozás Gmail szolgáltatásra feliratra. A következő oldalon egy nagyon egyszerű űrlapot kitöltve már el is készült az új saját postafiókunk. Ha minden apró pixelét átnézzük az oldalnak sem tart tovább az egész művelet 10 percnél.
Egy barátságos és főképpen egyszerű felülettel találkozunk, ami pár perces scannelés (értsd: átnézni az oldal tartalmát, mi, hol van) után már használni is tudunk.
Mi a teendő az új postafiók létrehozása után?
Javaslom, a régi fiókokat megszüntetni, de minimum átirányításokat kérni, vagy beállítani a beérkező levelekről, amelyeket eddig használtunk. A levelező társakat, ismerősöket értesíteni az új címről, hogy frissítsék címjegyzéküket. A régi címjegyzékeket átmásolni, vagy feltölteni. (Ez a későbbiekben használat során ki fog alakulni.)
Mit kapunk ha Gmail e-mail címet használunk?
Rengeteg hasznos szolgáltatáshoz tudunk hozzáférni a levelezés mellett. A leghasznosabbak, amelyekre a mindennapok során szükség lehet a teljesség igénye nélkül a következők:

Valamint mindezeket természetesen megoszthatjuk tetszés szerint, vagy teljesen priváttá is tehetünk. Mondhatni, határ a csillagos ég. Természetesen ez csak egy alternatíva, de mivel a kérdéssel rendszeresen találkoztam a mindennapok során, a saját véleményemet írtam le. És persze semmi közöm a Google-hoz. :)
Ha valami kérdésed van a fentiekkel kapcsolatosan, írd meg kommentben és megpróbálok segíteni. Akiknek újat tudtam a fentiekkel adni, jó ismerkedést a szolgáltatásokhoz!
A Financial Times is közölt a napokban bő lére eresztett cikkeket a Google böngészőjéről. A cikkben megszólal a Google vezérigazgatója, Eric Schmidt, aki azt mondja, nem csak proaktívak akartak lenni a Chrome megszülésével, de egyfajta önvédelem is késztette őket, amikor belefogtak a böngészőprojektbe.
Nem tetszik nekik ugyanis, hogy a Microsoft saját böngészőjét, az Internet Explorert sokszor kizárólagosan favorizálja. Szóval a Google mostmár nyíltan is vállalja azt, amit eddig csak a különféle húzásaikból lehetett kikövetkeztetni: egyre inkább gondolják úgy, hogy a platform maga a böngésző. És ha a Microsoft lenyúlja a böngészőpiacot, akkor a Google kénytelen lesz az idők végezetéig a Microsofthoz igazodni.
"There is an opportunity for a platform and that platform for running these new applications is something that you can’t really do on IE7, and that’s the argument," said Mr Schmidt.
A Google-nál minden valószínűség szerint abban gondolkodnak, hogy a böngészők egyre szofisztikáltabb alkalmazásokat fognak futtatni. És bár a Google által anyagilag is támogatott Mozilla Foundation böngészője (a Firefox) évről évre jobban teljesít, valószínűleg piaci részesedése nem fog olyan ütemben növekedni, ahogy azt a Google-nál szeretnék.
[...] Bővebben!
[...] Bővebben!Múltkor Pozsi, most pedig Dark Future írta meg első tapasztalatait a Google böngészőjéről...
[...] Bővebben!Megkértem a Chrome-konteszt két nyertesét, hogy foglalják össze első benyomásaikat a Google böngészőjéről. Elsőként Pozsi tapasztalatait kopipésztelem ide.
Gyors. Gyors. Gyors. Könnyű. Kiváló a fájlletöltés-kezelés. Nagyszerű a FF-import. A Google-szolgáltatások támogatása. Kiváló tab-kezelés. Nagyszerű interfész. Persze szokni kell, mint minden újat, de már most érezhető, hogy lehet élni Chrome-mal is. Nagyon hianyzik a plugin támogatás. De valszeg ezzel együtt lassabb is lesz a Chrome. Egy napja használom, de még nem sikerült megfagyasztani. Kiváló második böngésző lesz a Firefox mellett. A statok még nem sokat mutatnak. Max annyit, hogy egyelőre mindenki töltögeti a Chorme-ot.
Pár hét még, és kiderül, hogy a (Google által pénzelt) Mozilla Foundation miért nem aggódik a Chrome miatt, valamint, hogy a Microsoftnál kirúgnak-e megint komplett részlegeket, és újragondolják-e az IE-t, vagy inkább maradnak a régi jól bevált "úgyis mi vagyunk az erősebbek, hahaha" vállalatfilozófiánál. A Google Chrome sikere szerintem három dologtól függ.
1. Javascript jövője, potenciálja
2. A Firefoxszal való együttműködése (extension és szabvány szinten pl.)
3. a Google agresszivitásán (vajon a következő Google Earth verzióval együtt letöltetik-e a Crome-ot is a felhasználókkal? stb.)
A Google Chrome már egyértelműen a mobilnak szól, gondolom az Android-os fejlesztés melléktermékeként úgy tesznek, mintha szeretnének benyomulni egy olyan asztali böngésző piacra, amit szimplán esélytelen jelen pillanatban elfoglalni.
A Firefox dominanciája - homályosodó népszerűsége ellenére is - megkérdőjelezhetetlen a nyílt forráskódú piacon, az IE8 is nagyon használható dolgokkal érkezik, sőt, nekem most jobban tetszik, mint a Firefox - csak lenne rá del.icio.us és rendes firebug kiterjesztés -.
Az addig rendben, hogy ez a Chrome gyorsabb, fényesebb és minden egyéb lesz, de vajon egy memóriával és processzor sebességgel korlátlanul felvértezett világban egy marketing brossúra miért azzal kezdi az ige osztást, hogy több szálon futnak az egyes ablakok. Fontos persze, de Géza nem ettől fogja telepíteni a gépére.
Felhasználói innováció szintjén a kereső és az új tabon történő dolgok most a menők, a böngésző keretrendszerként funkciónáló alkalmazás hogyan tud még jobban a felhasználó keze alá dolgozni.
Szerintem ez itt most porhintés, a Google a mobil platformra akar beférkőzni, ott ugyanis tényleg fontos, hogy mi mennyit eszik és milyen gyorsan pörög. A Google-el kapcsolatos érdekesebb hírek most egyébként is azokban az országokból érkeznek, ahol nem uralja a kereső piacot. Az Orosz Yandex-szel pl. kommunikációs háborúban állnak, és a Google szeretne a 17%-os mobil internet penetráción keresztül teret nyerni, a Japánban elért nevetségesnek mondható 5%-os részesedésüket a Yahoo-val szembeni hátrányt is szeretnék ledolgozni, ahol a mobil mánia miatt ez lehet az egyetlen és utolsó esélyük.
A Google most már egyértelműen a mobilra tekint. A Chrome is ennek a mellékterméke.
Nos, mára elterjedt a weben, amire pár napja meg csak homályosan utalhattunk. (De legalább a világon elsőként tehettük.) Hamarosan jön a Chrome, a Google böngészője.
A brózerháború új felvonását láthatja a világ, mely néhány óra múlva (magyar idő szerint valószínűleg 21:00-tól) meg is kezdődik. És ti már azt is tudjátok, hogy várhatóan a magyar is benne lesz az első körös lokalizációban.
Nos, nagy dobás vagy sem?
(A Google magyarországi vezetőjenek mondom, hogy elég hamar jött az első jó megfejtéses/tippek a kommentekben is. Kéretik küldeni a beígért pólót. update: a Google jelezte, hogy komolyan gondolta a pólóversenyt. Ráadásul mindjárt kettőt is felajánlottak. Az egyiket a brózert témát először említő kommentezőnek, a másikat pedig a Chrome-ot megnevezőnek. Grat.)
Külföldi Google-forrásaink érdekes fejleményekről csipripelnek. A nem is olyan távoli jövőben (elvileg már csak párat kell aludni) "global launch" várható. Előre csak annyit árulhatunk el, hogy egy, Google-mércével mérve is nagy durranásról van szó. A jó hír az, hogy a projekt első körös lokalizációjában valószínűleg Magyarország is benne lesz.
Amit még sikerült megtudnunk a Googleplexben otthonosan mozgó forrásunktól, hogy a magyar netezők a következő hónapokban újabb Google-szolgáltatásokat láthatnak viszont anyanyelvükön... YouTube, you come a long way...
(A részletekről később.)
Aki használta már valaha a Google Calendar sms-értesítés funkcióját (érdemes, ingyen van), az bizonyára bosszankodott már azon, hogy nem adhat meg emlékeztetőt tetszőleges időpontra. A kötött listát azonban most feloldotta a Google, úgyhogy mostantól akárhány perccel korábbra beállíthatjuk az eseményértesítőt. Miért nagyszerű dolog ez?
Gondoljunk bele, hogy a Google ma már akkora multivá nőtte ki magát, mint a Microsoft vagy a Sun. A döntési mechanizmusok a cégen belül soklépcsős, nehézkes, egymással nem nagyon kommunikáló részlegek együttműködésével történik. Akárcsak minden nagy multinál. Ehhez képest egy ilyen pofonegyszerű, a felhasználók igényeit figyelembe vevő apró változtatás képes eljutni a megvalósítási szakaszba. Ez egy, a Google-nál sokkal kisebb cég esetében is nehézséget szokott okozni - egy idő után. Nekik valahogy mégis megy.
Persze, hiszen ettől vannak ők a web trónján és nem más. Mindig is csodálkoztam azon, hogy hogyan sikerül másod- harmadgenerációs munkatársakat úgy összeszedniük, hogy az egész vállalatból nem lesz egy hatalmas, magatehetetlen vízfej. Fájdalmas látni, hogy egy ekkora cég sokszor sokkal rugalmasabb, mint az icipici versenytársak. Nem a Google-t akarom itt isteniteni. Inkább csak értetlenkednék pár percet azon, hogy ez sokkal kisebb vállalati környezetben miért nem tud működni...
Ha azt gondolod, a kreatívitás a következő nagy dolog a web történetében és a masszívan gyártott fogyasztói tartalmak korszaka jön el sok szuperkreatív emberrel, akkor gondold át újra.
Nem az alkotás jön, az emberek nem tudnak alkotni, hanem az egyre erőteljesebb újraelosztás. Érezni a fejleményeket, A Google Reader ismerős megosztásaiból rengeteg érdekes hírt olvasok ki, a del.icio.us-en a hálózatom linkeket oszt meg, a megosztás gomb terjed mindenhol a világban, nőnek fel a szolgáltatások, amik erre fókuszálnak.
Tippem szerint a megosztás néhány éven belül beékelődik az olvasás, a kommentálás és az alkotás közé méghozzá közel az olvasás szintjéhez. Sokkal emberibb, millió éves szokás a levadászott dolgok közreadása. Azok, akik nem írtak soha egy blogot, nem készítettek egy normális fotót, nem csináltak egyetlen jó videót sem, azok már az első ingyenes levelezőjüket arra használták, hogy megosszanak egymással vicces szövegeket, képeket és videókat. Így vagyunk kódolva.
Ami változik, hogy ez a megosztás most megjelent a weben, weboldalak nőnek ki a semmiből, amik nem tartalmaznak semmi mást, csak újraelosztott tartalmakat, hogy aztán különböző aggregátorokon keresztül eljussanak a felhasználóhoz.
Nem feltétlenül meggyőző példa, de az utóbbi időben erőteljesen megváltoztak az olvasási és megosztási szokásaim. A Google Reader statisztikái szerint egyre inkább azokat a tartalmakat olvasom és osztom meg, amiket a tágan vett ismerősi hálózatomból valaki érdekesnek talált.
Géber Tibor, Krisztian Koronics, Robert Szaloki, László Bácsi, Balazs Szemes ajánlatait olvasom és az általuk megosztott anyagokat is teszem közzé leggyakrabban. Alig egy-két hónap alatt ezek az emberek beékelték magukat a weben elérhető tartalmak elé a látóterembe. Ha ma valamit publikálnál, amivel szeretnéd felkelteni a figyelmemet, sokkal nagyobb valószínűséggel olvasnám el, ha ezeknek az embereknek az érdeklődését felkelted, mintha bekerülnél egy általam olvasott blogba - amiből messze nincs már annyi, mint régen -.
Kik ők? Nagyon olvasott bloggerek? Nem igazán, bár többségüknek van blogja is, ma már sokkal jellemzőbb rájuk, hogy rengeteg érdekes tartalmat osztanak meg. Ez a néhány ember már ma egy újság napi hír termelésének többszörösét közvetíti felém a világból. Ipari mennyiségű információt, nem csak néhány emailt egy hónapban. Ők az első fecskéi annak a trendnek, ami szerintem jelentősen meg fogja változtatni, hogy miként férünk hozzá hírekhez és információkhoz.
Ha indítanék egy keresőt, az első dolgom az lenne, hogy az egosearch-öt prioritásba tenném. Bárki, aki a saját nevére, projektjeire keres, olyan találatokat kapjon, amilyeneket még soha. Érezze, hogy jó ember, hogy a kereső elfedi életének rossz pillanatait és csak azokat a fontos és kiemelkedő eseményeket mutatná, amire igazán büszke. A világ legjobb keresője olyan lenne, mint egy igazán jól sikerült temetés. Miért? Mert manapság minden ember így teszteli le az új keresőket.
Pedig annyira szép fricska lett volna. Néhány igen jól képzett ex Googler fogta magát, megpályázott egy szerényebb összeget - 30 millió dollárt - és megépítette világ legnagyobb keresőjét, 3-szor akkorát, mint amit a Google tud és többszörösét bármelyik másik konkurensnek. Majd kijelentették, hogy ez a kereső nem csak a Google-nél nagyobb, de annál jóval relevánsabb találatokat is ad.
Akkora híre kerekedett a történetnek, hogy a Google-től eddig soha nem látott módon, valaki posztolt egyet azzal kapcsolatban, hogy mekkorának is látják ők, a keresés istenei az internetet.
Kész volt minden a robbanáshoz. Merj nagyot mondani. Egy ilyen érett piacon ezzel lehet egyedül élre törni és a Cuil tervezői ezt tudják is.
Aztán ma elindult a keresőjük, ami bár nagy, mégsem akkora, mint a Google-é. Minden vizsgált keresőszóra kb. harmad annyi találatot hoz, ráadásul még jóval kevésbé relevánsak is.
A Kispad például nincs benne. A Doransky kulcsszóra pedig nem sikerült ezt az oldalt megtalálnom, a Google-ben ezzel szemben első helyen virít. Az oldal csúnya és még használatósági szempontból sem túl erős.
A nagyot mondáshoz nagy tettek is kellenek, ebből így nem sok minden lesz.
A LatLong írta meg a napokban, hogy a Google Earth megint frissített műholdfelvétel-adatbázisán. És ezúttal egész Magyarország belekerült a szórásba:
The following is a more complete list of the areas we've updated in this data push:
New 2.5m base imagery for: The Czech Republic, Slovakia, Hungary, Taiwan, Tasmania, and parts of Mexico, China, and Australia.
Egyik olvasónk szerint az Earth befrissülését máris követte a Google Maps. Böngészgettem a Maps magyarországi felvételeit, de sok helyen továbbra is elég gyér minőségűek a felvételek. Lásd például Fonyódliget és a Balaton "megosztottságát":
Amúgy én ugyenezt látom a Google Earthben is...

...úgyhogy a felbontás - legalábbis országos szinten - nem nagyon változott. Valószínűleg csak frissebbek a műholdképek.
Frissebb tehát a nyugat-fonyódligeti homály. Klassz.
Alulmúlta az elemzői várakozásokat a Google második negyedéves eredménye. Jóllehet a cég nyeresége az elmúlt év azonos időszakához képest így is 35 százalékkal nőtt. Ez pedig 1,25 milliárd dolláros nyereséget jelent.
Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója szerint "a kihívásokkal küszködő gazdasági környezet ellenére" erős negyedévet zártak. Aztán még egyértelműbben is megfogalmazta ugyanezt: "egyértelműen gazdasági lelassulás tapasztalható az Egyesült Államokban és Európában."
A gazdasági környezet okozta lassulás mellett a Google-nál a második legnagyobb fejtörést az okozhatja, hogy továbbra sem sikerül jelentősebb hirdetési bevételre szert tenniük a YouTube-ból. Valószínűleg a videómegosztóval egyre agresszívebben fognak próbálkozni a következő hónapokban. Schmidt maga is elismerte, hogy a "tökéletes hirdetési megoldást" még nem sikerült kifejleszteniük a YouTube-ra. És nyilván ez nem maradhat így sokáig.
Amúgy a Google tavaly is a második negyedévben teljesített a vártnál gyengébben. Aztán a Q3-ra már összekapták magukat.
Most azonban kicsit komolyabb a helyzet. Az egész IT-szektor számára figyelmeztető jel, hogy a Google mellett a Microsoft sem muzsikál elég meggyőzően. Azért persze még korai lenne slowdown-t kiáltani a weben. Mindenesetre az elemzők a következő negyedéves jelentések előtt nyilván pesszimistábbak lesznek. Ha a befektetők óvatosabbak, az értékesítés pedig agresszívebb, akkor biztosak lehetünk abban, hogy új korszakához érkezett a web. Pontosabban az online biznisz.
Tisztázzuk mindjárt az elején: szerintem a Google egyik legnagyszerűbb újítása (khm, a közösségi hálók korában), hogy azokat az emailcímeket automatikusan kontaktként kezeli, melyekre rendszeresen írok és kapok is válaszlevelet. Szerintem ez nem megnehezíti, de épp hogy megkönnyíti az online kommunikációt. A fene se akarja minden egyes emberről, akivel csak kapcsolatba kerül eldönteni, hogy ő most legyen-e kontakt vagy sem.
A kontakt az, akivel levelezni, csetelni szoktam. Slussz-passz. Szerintem ez teljesen jó, egyszerű, értelmes definíció. A másik, ami a Gmail eddigi félautomata kontaktkezelése mellett szól, hogy a Gmailben egyáltalán nincs szükség arra, hogy kontaktlistából válogassuk ki a címzetteket. A prediktív szövegbevitelnek hála, a világ legegyszerűbb dolga a Gmailben olyan embernek levelet írni, akivel már váltottam korábban levelet, vagy cseteltem. Vagyis: kontaktom.
Ehhez képest persze érdekes, hogy a Gmail most kicsit visszakozik. És a Contacts menüpont alatt ezentúl ott figyeg az opt-out auto-contact kikapcsolás funkció. Tök fölöslegesen. Sokkal egyszerűbb lenne, ha egyes, a Gmail által kontaktként értelmezett emailcímet egyenként ki lehetne venni a kontaktlistából.

Azzal, hogy a Google egynél több helyen használja a kontaktlistát (a levelezés mellett a csetkliensben és a Google Readerben is), a felhasználó számára követhetetlenné válik ez a ki-bekapcsolás dolog. A lényeg a lényeg. Szerintem minden jó volt úgy ahogy volt. Nem a Gmailnek kellene visszakoznia, hanem a többi webmailszolgáltatónak kellene végre felismernie, hogy a kontakt nem az, amit a felhasználó annak jelöl, hanem a kontakt a kapcsolat egy típusa.
Ha rendszeresen beszélek valakivel, arról hiába állítom, hogy nem állok vele kapcsolatban. Attól még kapcsolatban állok vele. És valószínű, hogy a jövőben is kapcsolatba kerülhetek vele. Ezért értelmes a levelezőnek észben tartani emailcímét.
10.43 Na, most átadják a díjakat a magyar csapatnak. Wellness-izéket fognak kapni, meg elmehetnek a Google londoni irodájába, megnézni, milyen. További kellemes reggelt mindenkinek.
10.39 A PCRent tulajdonosa azt állítja, a verseny alatt megnégyszereződött forgalmuk, és az összes gépüket sikerült bérbeadniuk. (Ez a cég profilja.) A kampány után megint visszaesett a látogatottság és a forgalom. Tényleg, van itt valaki, aki hirdetésre kattintva jutott el a PCRent oldalára?
10.33 Amúgy a versenyben 47 ország több mint 1600 csapata vett részt. A magyar csoport (a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának csapata) pedig bekerült az európai top 3-ba. (Grat.) A magyarok a PCRent.hu-t választották tesztalanynak. Vagyis ennek az oldalnak kellett minél sikeresebb AdWords-kampányt csinálniuk. A 200 dolláros játékkeretből összesen 1287 látogatót sikerült szerezniük a kampánnyal. Ez tényleg nem rossz. Kíváncsi vagyok, hogy 50 ezer látogatót vajon hány dollárból tudna elérni ez a csapat.
10.28 Nos, mint megtudtam, tényleg van egy Online Marketing Challenge nevű versenye a Google-nak. Íme. És a magyar versenyzők nagyon jó helyen végeztek. AdWords-kampányolás volt a versenyszám. Mondanom sem kell, hogy az egész versenynek a Google szerint az a végkicsengése, hogy az AdWords annyira jó hirdetési megoldás, hogy ha valaki tényleg ért hozzá, más online marketing eszközre nincs is szükség.
10.27 Előbb Damjanovich Nebojsa, a legművésziebb nevű főállású online bullshit trainer beszélt valamiről. Közben elfogyott a kávém. Mostmár tényleg érdekel, hogy miről szól ez a sajtótájékoztató. A "konverzió" a nap buzzwordje, ez már biztos.
10.21 Az imént a Google Magyarország vezetője, Peresztegi Zoltán méltatta egy körmondatban a Long Tailt. Fura koincidencia. A sajtótájékpoztató közben épp a Slate friss cikkét olvasom egy tanulmányról, mely szerint Chris Anderson Long Tail-elmélete egy nagy humbug. (Nem teljesen, de ez most mindegy. Akit érdekel, olvassa el a cikket. Érdemes.)
10.18 A Balaton Sound és egy könnyebb hét elejei gyengélkedés után a Fészek Klubból jelentkezünk, élőben. A Google tart sajtótájékoztatót a... várjunk csak, előbb elolvasom a sajtóközleményt.
Once I was a scuba diver in the sea of words. Now I zip along the surface like a guy on a Jet Ski.
- Nick Carr mereng mostanában azon, hogy vajon a Google tényleg elbutította-e. Pontosabban, azzal, hogy a web, mint állandóan jelen lévő információforrás, átalakította-e a gondolkodását. Éppen úgy, ahogyan egykor Nietzsche gondolkodására és írásaira is hatással volt, hogy kézírásról írógépre váltott.
Carr és ismerősei azt tapasztalják, hogy minél többet használják a webet, annál nehezebb számukra elmélyedni hosszabb szövegekben. A web az azonnali információszerzés médiuma. Arra szoktat minket, hogy mindent nagyon gyorsan, nagyon zanzásan, tömören kapjunk meg.
Az én generációm, mely az első, weben szocializálódott nemzedék, ha felteszi a kérdést, hogy mi az a mindfullness, első dolga, hogy megguglizza, vagy a Wikipediához forduljon segítségért. És a Wikipedia vonatkozó szócikkének bevezetője elegendő információval fog szolgálni ahhoz, hogy mondatot alkothassak ezzel a fogalommal. Azt hiszem tehát, tudom, mi a mindfullness.
Nem fogok könyvekben elmélyedni, nem törekszem arra, hogy megértsem a mindfullness lényegét. Nem törődöm azzal, hogy megértsem Buddha tanítását, a buddhizmust magát. Tudom, mi a mindfullness: az a két mondat, amit visszadob az internet.
Elegendőnek fogom tartani azokat az információmorzsákat, melyeket másodpercek alatt fe ltudok szippantani, egy vagy két jól irányzott kereséssel.
Jogos tehát a kérdés, hogy visszahat-e ez a fajta tevékenység, szokás a gondolkodásunkra.
Nyilván ez a generáció már nem pontosan ugyanazt érti tudás alatt, mint a korábbi generációk. Ha információra van szükségem, tudom, hogy pillanatok alatt választ fogok kapni - az internet segítségével - a felmerült kérdésre. Ez a tudás azonban nem ugyanaz a tudás, mely tanulási folyamat eredménye. Azonnali, rövid szavatosságú tudásokkal, információkkal cakkozzuk ki a memóriacellákat az agyunkban.
Számomra a komolyabb, mélyebb meggyőződéseim, ismereteim még mindig abból a tudásalapból táplálkoznak, melyet az offline érában szedtem föl, könyvekből, egyetemen, könyvtárban, a világra nyitott és a világ iránt érdeklődő ismerősőkkel folytatok beszélgetésekből...
Volt idő, amikor helyesen írni például tudásnak számított. Amikor a szótárazás még elfoglaltság volt. Mára a szótárprogramok és spell-checkek korában a "helyesen írni", nem jelent mást, mint "hozzáférni a megfelelő programokhoz". És "tudni" is egyre inkább annyi, mint "hozzáférni a nethez", vagy: "tudni keresni a weben".
Mindebből persze nem az következik, hogy az internet a lusta emberiség méltó büntetése. Hiszen az internet valós igényeket elégít ki. Senkit nem kényszerítenek arra, hogy netezzen. És valahogy a világ, Platón kora óta sem változott: az emberiség túlnyomó többsége sem akkor, sem azóta nem volt hajlandó (vagy nem állt módjában) mélyíteni tudását. Más kérdés, hogy lehet, hogy éppen az internet döbbenti rá az írástudó eliteket arra, hogy valójában ők sem szorgalmasabbak.
Lehet, hogy csak nincs önuralmunk legalább néha a nehezebb oldalán megmászni a hegyet. És egy idő után már számításba sem vesszük a fáradtságosabb, de kecsegtetőbb ösvényeket. A könnyebb út formálja a tudatunkat. Tao light.
The knowledge must constitute some sort of representation of "the outside world", or ways of dealing with it (directly or indirectly).
(via Wikipedia :)
Már egy ideje pontosan tudható, hogy meg fog jelenni az európai nagyvárosokra is a Google Maps "Street View" funkciója. Nos, a Google nem egy szimpla párizsi utcanézettel örvendeztette meg a térképbogarászókat: a komplett Tour de France útvonalat bejárták 360-as képeket fotózó autóik. Íme.
A komplett párizsi Street View még várat magára. Gondolom, egyelőre szeretné a Google letesztelni, hogy milyen lesz a fogadtatása a touros verziónak. Aztán majd jöhetnek a francia nagyvárosok, ha minden rendben találtatik a személyiségjog-védő szervezetek és fellebviteli bíróságok szerint.
Amúgy, mint régi Tour-rajongó, azt kell, hogy mondjam, a Eurosport közvetítéseiben a verseny mellett épp a Tour útvonaláról készült légifelvételek a legérdekesebbek. Jó érzés minden évben egyszer a tévé előtt végigbambulni a francia tájakat, felülnézetből.
Btw, álmaim netovábbja lenne, ha a Google lefejlesztené az élő Street View-t. Mekkora élmény lenne, ha a biciklirajokat követő közvetítőkocsik 360-as élő képet adnának a versenyről, online...
A Beet.TV munkatársai készítettek egy interjút egy googlerrel, melyből kiderül, hogy a Google teljes erőbedobással próbálkozik kezdeni valamit a webre feltöltött 1 billió képpel. A vizuális tartalmak (képek, videók) kiértékelése nem csak sokkal jobb találatokat eredményezhetne, hanem a kapcsolódó hirdetéseket is könnyebb lenne a Google-nak megjeleníteni.
Ha minden igaz, a Google-nál nem csak az arcfelismerés, de a képek helyszíneinek kielemzése is komoly projekt. Utóbbi nyilván a Panoramio geotaggelt adatbázisával együtt lehet majd kiválóan hasznosítani.
Az állóképek után nyilván a videók következhetnek. Nekem kicsit idealisztikusnak tűnnek ezek a törekvések. Sokkal valószínűbb, hogy a jövőben is elsősorban a metaadatok, címkék, címek, vagyis a kapcsolódó szöveges információk, a szöveges kontextus segítségével fogjuk tudni a legpontosabban megmondani, hogy miről szólhat egy adott kép vagy videófelvétel.
A magyarok legtöbbet a Balatonra, útvonaltervezőre, Horvátországra keresnek. Legalábbis a Google szerint ez volt a helyzet májusban. Teljes listához katt a továbbra.
Mivel korábban én is írtam már a flash honlapok optimalizálásának nehézségéről, ezért érdekes volt számomra a Google Webmaster Central tegnapi posztja.
Tegnap (2008. június 30.) bejelentették (ld. forrás a post végén) ugyanis, hogy a Google szakemberei tovább fejlesztették a Flash tartalmak indexálásának megoldását. Amellett, hogy flash menük, gombok, szöveges tartalmak indexálására is most már lehetőség van, a két indexálásért felelős fejlesztő elmondása szerint minden olyan szöveges tartalom ami megjelenik az oldalon, sőt a linkek is kereshetőek lesznek.
Egyelőre három technikai akadállyal (problémával) kell szembesülnünk:
Mindenestre azt ígérik, hogy a webmestereknek nincsen külön tennivalója, a crawler egyszercsak jön, lát, indexál :)
A nyaralás utáni első olyan hír, mely valóban érdekesnek tűnik, a Google Media Server megjelenése. A Windowsra fejlesztett modul csak a Google Desktoppal együtt használható. Úgyhogy akik utóbbi szoftvert teljesítménytakarékossági okokból már régen uninstallálták gépükről, azok kattintsanak tovább.
A Media Server lehetővé teszi, hogy a pécénken tárolt médiafájlokat más eszközre, például televízióra vagy PSP-re streameljük. Itt az irodában nem tudom kipróbálni, de nyilván köztetek már van olyan, aki az elmúlt napokban kipróbálta, hogyan működik a Google Media Server.
Szóval aki rápróbált, gyömöszölje kommentbe tapasztalatait... Köszi.
Láthatóan a Google komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a netezőket rábírja az online fellelhető videók fogyasztására. A YouTube HD megjelenése is ennek előszele.
És akkor még nem beszéltünk a kifejezetten a webre gyártott műsorokról. Igen, képzeljük csak el, hogy az a web, mely eddig jobbára a tévés és mozis tartalmakra építette multimédia-kínálatát, egyszercsak primer tartalomforrássá lépne elő. Ha mondjuk előbb lehetne végignézni a YouTube-on egy mozifilmet, mint ahogy a tékákba vagy a mozikba kerülne. Vagy az esti híradót akkor látnánk a weben, amikor elkészül. És nem akkor, amikor a híradó hivatalos tévés műsorkezdése van.
A web akkor lesz nagykorú, ha az eredeti, primer tartalmak egyre nagyobb számban jelennek meg. És a net immár nem csak egy nagy digitális archívum lesz, hanem egy élő, önálló, eredeti végtelenített tévéműsor.

Most találtam ezt a cikket, gondolom, hogy sokakat érdekel, ezért én is publikálom:
AdSense adózással kapcsolatban nagy a tanácstalanság a szolgáltatók körében. Mint adószakértő a problémák értelmezéséhez a 2008. évi hatályos adójogszabályok alapján írom meg véleményemet.
Tisztán kell látni, hogy azt a honlapot, amin az AdSense hirdetések megjelennek ki üzemelteti, ki a fenntartó, illetve a tulajdonos. Ez dönti el,hogy mely adójogszabályokat kell alkalmazni az adózási eljárások alkalmazására. Le kell szögezni a “Google AdSense online általános felhasználási feltételek” a magyar követelményeknek is megfelelő szerződés szolgáltatás biztosítására ellenérték fejében. Különbséget kell tenni, hogy a honlap tulajdonosa milyen üzemeltetési formában végzi a szolgáltatást. Adózás szempontjából megkülönböztetést kell tenni: magánszemély, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó honlap üzemeltető között. Továbbá vizsgálni szükséges, hogy a honlap üzemeltető vállalkozó alanya-e az ÁFÁ-nak. Ezek együttes elemzése ad biztos támpontot az adózók körére és az adózás formájára.
MagánszemélyeknekA magánszemély szolgáltató tekintetében az SZJA fizetési kötelezettség fennáll. Magánszemély vonatkozásában figyelembe veendő 1995. évi CXVII. törvény 2008. évi egységes szövegszerkezet 1. §. 3. bekezdés, továbbá a 2. §. 1., 3. és 4. bekezdés előírásai. Ide vonatkozik még a 4. §. 1., 2., és 3. bekezdése is. A citált paragrafusok egyértelművé teszik a honlap üzemeltető magánszemély SZJA fizetési kötelezettségét, az ott közzétett hirdetés után kapott bevétel alapján. A jövedelemszerzés rendszerbe sorolásának nincs jelentősége, mert az ellenértéket (USD) a szolgáltató a szolgáltatási szerződés alapján a megbízótól megkapta. Adókötelezettség keletkezését 9. §. 1-3. bekezdés, míg a nyilvántartási kötelezettséget 9.A. §. 1-2. bekezdés rendszerezi. Magát a tevékenység besorolását az SZJA VI. fejezetének 16. §. 3. bekezdése határozza meg. Az adó megállapítására választási lehetőség van a 18. §. 1. bekezdés a., illetve b. pontja szerint. Az így keletkezett jövedelem - mint adóalap - összevonásra kerül a más jogcímen megszerzett jövedelmekkel - amelyek a lineáris szabályok szerint - az adótáblázat alapján adóznak. A magánszemély nem alanya az ÁFA-körnek. Tehát az ÁFA fizetési kötelezettség nem merül fel. Amennyiben a magánszemély éves összevont jövedelme a 7.137.000. Ft-ot meghaladja, a többlet után 4 %-os különadót is kell fizetnie a szolgáltató magánszemélynek. Ez a legegyszerűbb eljárási szabály és a jogszabályok alapján a legkisebb rizikóval követhető kötelezettség teljesítés.
Egyéni vállalkozókTevékenység végzésére valószínűsíthető, hogy az megkötötte megbízójával a szolgáltatásra vonatkozó szerződést. Az adó kötelezettség a bevétel alapján, megkötött szerződés hiányában is fent áll. A szolgáltatásra kapott ellenérték adóköteles bevétel. Adózás tekintetében tisztázandó, hogy az egyéni vállalkozó az ÁFA körnek-nek alanya, vagy nem. (1992. évi LXXIV. tv.) Amennyiben az ÁFA-nak alanya, vizsgálásra szorul, hogy ezen hirdetési tevékenység ÁFA köteles, vagy ÁFA mentes bevétel.
Egyéb társas vállalkozásokMinden más társas vállalkozásnál (Kht, Bt, Kkt, Kft, Rt) az ÁFÁ-t mint fizetendő adót hasonló módon kell megállapítani és megfizetni, amely nem igényelhető vissza, tekintve, hogy a fogyasztók a “termékhez” ellenérték nélkül jutnak hozzá. A társas vállalkozásoknál a nettó hirdetésből származó bevétel társasági adóalapot növelő bevétel. Nem szabad megfeledkezni a 4 %-os különadóról, a 2 %-os kulturális járulékról, valamint az iparűzési adóról mint fizetési kötelezettségről. Az adózási kötelezettség teljesítése során feltételezhető, hogy a társas vállalkozások megbízása alapján szakképzett adózásban, könyvelésben jártas pénzügyi szakembert alkalmaznak. Az az ÁFA-körbe be nem jelentkezett vállalkozó akinek az év közbeni bevétele nem éri el az 5.000.000. Ft-ot, ÁFA fizetésre nem kötelezhető. Mihelyt a bevétele év közben az 5.000.000. Ft-ot meghaladja, és maga a tevékenység eredetileg ÁFA mentes volt (alanyi adómentesség 187-188 §), a vállalkozó köteles belépni az ÁFA-körbe. Az adott évben az 5.000.000. Ft feletti árbevétele ÁFA kötelessé válik, és a fentiek szerint kell eljárnia a fizetendő ÁFA tekintetében. Következő év január elsejétől számítottan az első forint árbevétel is ÁFA köteles lesz.
“Evás” ÁFAKülön téma az “Evás” ÁFA adózási kötelezettség teljesítése, amely megítélés szempontjából megegyezik a (III.) pontban felhozott érvekkel. Mindezektől független nyomós érv lehet még az, hogy 2008. január 1-től a szolgáltatás nyújtónak ezentúl adóznia kell az ingyenesen nyújtott szolgáltatásért is, ha a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt levonási jog illeti meg. (14. §)
Az Apeh verzió szerint feltételezhető várható eljárás:Alkalmazási hatály: az ÁFA törvény 2. §. a. pont: E törvény alapján adót kell fizetni az adóalany által, ilyen minőségben belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés szolgáltatás nyújtása után (jelen esetben szolgáltatás nyújtásról beszélünk). Támpont: 13. §. 1. bekezdés. Teljesítés helye szolgáltatás nyújtás esetében 36. §. az irányt adó jogszabály. A fentiekből kitűnik, hogy az ÁFA-körbe bejelentkezett vállalkozónak a hirdetés után beszedett, vagy részére megfizetett bevétel után ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik annak ellenére, hogy a szolgáltató a megbízója felé ÁFÁ-t is tartalmazó számlát nem állított ki. Az ÁFA mértéke az adó alapjának 20 %-a (82. §. 1. bekezdés). Külön mérlegelési szempont alá esik az a tény, amikor a szolgáltatást végző vállalkozó ÁFA köteles és ÁFA mentes tevékenységet végez és él az előzetesen felszámított adó levonási jogával. Ebben az esetben a 123. § 1-2. bekezdés ad eligazítást az adózási feladatok megoldásához: pontosítva az előzetesen felszámított adó megosztása vonatkozásában.
Az adószakértő fenntartásai illetve ellenvéleményeKérdés ez a fizetendő ÁFA milyen formában kerül meghatározásra. A közösségen belüli beszerzés meghatározott esetekben ÁFA-mentes. A szolgáltatói szerződés tartalma szerint valószínűsíthető, hogy a beszerzés az Egyesült Államokból (Kalifornia állam) történik, tehát nem EGT tagállamból. A szolgáltatás részben az EGT közösségi államok fele történik bele értve Magyarországot is. A magyarországi értékesítés az, amely ÁFA-köteles lehet az Apeh verziója szerint. A szolgáltató a kapott szolgáltatási ellenértéket a fizetendő ÁFA alap korrekt meghatározása érdekében elkülönítetten kell, hogy kezelje. Ezt a bevételt meg kell osztania a közösségi államok fele történő és a magyarországi “látogatók” közötti bevétel arányában. Kérdés, hogy a látogatók megosztása magyar és más tagországok arányában hitelt érdemlően megvalósítható-e, a megosztás műszaki feltétele biztosított-e. Amennyiben a megosztás a különböző országok között megvalósítható, az esetben a magyarországi bevételt bruttó módon kell értékelni, amely a 20 %-os ÁFÁ-t is tartalmazza. Ezt a bevételt meg kell bontania nettó és ÁFA értékre (magyarországi hirdetések utáni bevétel = 120 % - Le 20 % ÁFA = nettó bevétel 100 %). Az így kapott 20 %-ot kell megfizetni ÁFA címen. Ezt követően a magyarországi nettó bevétel után fizetendő még 2 % kulturális járulék, amely a vállalkozói adó megállapításánál, mint adócsökkentő tétel szerepeltethető. A fentiek szerint megbontott és elkülönített devizás bevétellel meg kell növelni a vállalkozás vállalkozói adó köteles bevételét és ez lesz a vállalkozói adóalap. Amennyiben a látogatók közül nem különíthetőek el a magyar látogatók (mások véleményével egyezően nem különíthetőek el), úgy az ÁFA alap nem határozható meg. Következés képen a fizetendő ÁFA mértéke sem mutatható ki. Még egy szempont merülhet fel ÁFA tekintetében, azoknál az ÁFA-körben lévő szolgáltatóknál, akik élnek ÁFA levonási jogukkal, hogy bevételeiket meg kell osztani. (123. § 1-2.pont)
A szakértő véleménye szerintA személyi jövedelem adó (magánszemélyek, egyéni vállalkozások), illetve a társasági adó; különadó; kulturális járulék (társasvállalkozások) fizetési kötelezettség teljesítése nem vitatható. Az adót meg kell fizetni kockáztatni nem érdemes. ÁFA fizetési kötelezettség vonatkozásában olyan rendezetlen helyzetről van szó, amely előfordulására a törvényt alkotó nem gondolt és ennek rendszerbe foglalásáról nem gondoskodott a tapasztalatok hiányában. Az ÁFA fizetés ellen szól az a tény is, hogy a közzétett hirdetés a vámhatóságot megkerülve kerül fel a szolgáltató honlapjára. Így a vámhatóság a vám illetve az ÁFA mértékének kiszabásával nem tud élni. Az, hogy véleményem szerint egyelőre az ÁFA fizetési kötelezettség a fenti hirdetés után nem állapítható meg, az visszavezethető arra, hogy ezen hirdetési bevételekre vonatkozóan a fizetési kötelezettséget tételesen az ÁFA törvény nem szabályozza. A vámhatóság határozatának hiányában a fizetendő ÁFA mértékét határozattal nem tudja megállapítani, mert behatárolhatatlan az ÁFA alapja, továbbá a honlapokra feltett hirdetések a vámhatóságot kikerülik. A későbbiekben várható lesz, hogy erre a problémára a jog alkotók visszatérnek és kialakítják a magatartásbeli szabályokat, mert ezek a mai napig még rendezetlenek. Amennyiben a szolgáltatást végző az adózási szabályok alkalmazásában járatlan és 100 000Ft-os nagyságrendet meghaladó bevételre tesz szert, úgy javaslom kérje ki szakember véleményét illetve a fizetendő adó megállapításában tevékeny közreműködését, hogy a bírság utólagos eljárás alapján kivédhetővé váljék.
ÖsszességébenSzemélyi jövedelem adót és társasági adót; különadót; kulturális járulék; kell fizetni. ÁFÁ-t a helyzet különös voltára és a jogszabályi rendezetlenségre való tekintettel nem kell fizetni.
Forrás: http://www.pranczek.hu/google-adsense-adozas.html
A Google.hu egy ideje követi a Google.com logóváltásait. (Eddig egy magánakciója volt a Google.hu-nak, és ez pedig a Bartók születésének napja volt. A bartókos logó csak a google.hu alatt jelent meg, a google.com alatt nem.) A legutóbbi logócsere az első hőlégballont ünnepli. A magyar találati listán az első helyezett a ballon.hu, ami nyilván ma extra látogatottságot kap, hála a ballonos Google-logónak. Nem mellesleg az ő oldalukról tudható meg, hogy az első magyar hőlégballon a Pannónia volt. A logóba ezzel együtt a google.hu-n is a Montgolfier-fivérek hőlégballonja került be.
Én azon szerencsések közé tartozom, akik kipróbálhatták az Adsense banki utalását és részt vehettek a rendszer tesztelésében, így én múlt év szeptember óta élvezhettem a rendszer előnyeit. Az EFT (Electronic Funds Transfer - Elektronikus Banki Átutalás) kifizetési móddal maximálisan meg vagyok elégedve, mindig pontosan érkezik meg a havi bevétel. Arról nem is beszélve, hogy ez +21 dollárt jelent havonta. (én korábban a Biztonságos Expressz kézbesítés módot használtam.)
Banki utalás első lépések, hitelesítés menete:
A google rendszereitől megszokhattuk már, hogy nagyon alaposak és mindent hitelesítenünk kell, így a bankszámlánkat is. Ez egy nagyon egyszerű folyamat. Beállítjuk a bankszámlánkat (Fiókom -> Fizetés részletei), majd ellenőrzésként küldenek egy random összeget a számlánkra, aminek az összegét be kell írni a beállításoknál. Nekem pár napba beletelt, amíg megérkezett a pénz, de zökkenőmentesen sikerült beállítanom a szolgáltatásukat.
Kapcsolódó tartalom:
A Google Adsense egy hirdetési forma, ami a tartalomhoz illő, szöveges vagy képes hirdetéseket jelenít meg a programban résztvevő oldalakon. Ez a hirdetési forma bármilyen látogatottságú weboldalnak ideális lehet.
Mennyit lehet ezzel keresni?
Erre a válasz igen bonyolult, de kezdjük az elején. A Google Adsense egy Pay-per-click alapú hirdetési rendszer, vagyis akkor fizet, ha valaki ráklikkel valamelyik hirdetésre. A kattintás összege attól függ, hogy az Adwords programban résztvevők mennyit fizetnek érte, tehát tulajdonképpen az adott kulcsszóra jellemző licitek nagyságától függ. A Google a bevételek 70-80% -át azonban kifizeti, ezzel az aránnyal a legjobban fizető Pay-per-click szolgáltató.
Kell adót fizetni a bevételek után?
Igen, kell. Adózás AdSense bevételek után
Folyt.köv.
Múlt héten először az AdSense nyitóoldalánál lettem figyelmes arra, hogy a szokásos színes keretes "G" helyett egy kis kék "g" betű töltődött be favikonnak. Többekkel együtt először én is azt hittem, hogy egy phising szájtra tévedtem. De miután az ikont a google.com/favicon.ico helyen tárolják, nyugodtak lehetünk: a Google akciójáról van szó. Sőt, a favikon egyre több Google-oldalon jelenik meg.
Elsőre egyáltalán nem érthető pontosan, hogy mi értelme van ennek. Google Earth webre? Akkor mi értelme volt eddig a Google Maps-nek? Azt hiszem, most megvilágosodtam...
Spanyolországban elcsípték a rendőrök a Google autóját, miközben szabálytalanul parkolt. A hír megjelent a spanyol El Mundo oldalán is.

Az autóról készült egy amatőr videófelvétel is, ahogyan Sevilla utcáján forgolódik.
A Google autók bejárják Ausztráliát, Kanadát, Franciaországot, Németországot, Spanyolországot, Olaszországot és felbukkanhat egyéb Európai országokban is a következő hónapokban. Vajon Magyarországon mikor láthatjuk?
via Googleblog
A legnépszerűbb kulcsszavakNekem meglepő, hogy a magyarok ennyire rá vannak kattanva a sziklakertépítésre, a kerti tavacskákra, meg a napkollektorra. De az is jól látszik, hogy viszonylag sokan vették észre, hogy a falusi turizmusnál van még eggyel nomádabb nyaralási forma: tanyán semmittenni.
1. ingatlan 2. albérlet 3. lakberendezés 4. construma 5. sziklakert 6. kert 7. klíma 8. földhivatal 9. napkollektor 10. kerti tó 11. szocpol 12. lakáshitel 13. térkő 14. faház 15. pergola 16. kerti bútor 17. hőszivattyú 18. költöztetés 19. adásvételi szerződés 20. rönkház
A legdinamikusabban növekvő kulcsszavak
1. construma 2. sziklakert 3. kerti grill 4. tanya 5. konstruma 6. kerti tavak 7. kútfúrás 8. klíma 9. gipszkarton 10. albérlet 11. költöztetés 12. pergola 13. adásvételi szerződés 14. napkollektor 15. redőny 16. háztervek 17. faházak 18. rönkház 19. szocpol 20. lakáshitel
A témában nem jártas emberek gyakran nehezen értik meg, hogy egyáltalán mi az a keresőoptimalizálás, és mik a folyamat lényegi elemei. Sokszor beszélek panaszkodó marketingesekkel, hogy ők nagyon szeretnének egy keresőoptimalizálást a cég honlapjára, de a főnököt szinte lehetetlen meggyőzni.
A mai bejegyzésben a keresőoptimalizálással kapcsolatos 8 legfontosabb teendőt, ill. tulajdonságot szedtem össze, amik segítségével talán könnyebb lesz egy értetlenkedő főnököt jó irányba terelni. :)
-> a bejegyzés folytatódik...
Rengeteg szolgáltatás szolgáltatás hátán, eszközök, amelyek a webes életet könnyebbé/gyorsabbá teszik, megosztás, közösség, kezdőoldal, hírolvasó, levelező és a többi persze…

Kezdőoldal nálam nincs beállítva a böngészőben, sok esetben jobb, ha egy üres lappal kezdek, főleg ha több helyen is használom a gépet. De ha már kezdőoldal, akkor iGoogle. Felépítettem, kezelgetem, de bevallom, hogy nem túl gyakran járok felé…
Van ugye a fiókkezelő, ahol minden szolgáltatást el tudok érni, amelyeket használok ÉS itt tudom beállítani a személyes adataimat is, mint név, ország, időzóna, zip, nick, jelszó. Nálam ez így néz ki:

Amióta a Readerben van lehetőség a Gmail kontakjaink által megosztott hírek elérésére is, azóta már többször is elgondolkoztam azon, hogy az avataromat miért a Gmailben és a Gmaps-ben tudom csak módosítani?
Továbbá az sem teljesen világos, hogy miért tudok megadni/szerkeszteni olyan információkat a Gmaps-ben, amit a fiókkezelőben nem. Miért nem tudom az avataromat a fiókkezelőben szerkeszteni és miért a Maps-ben tudok olyan információkat megadni, hogy mivel foglalkozom és milyen weboldalaim vannak?
Gyanítom, de minimum remélem, hogy erre már Ők is rájöttek, csak az a kérdés, hogy mikor lesz ez is központosítva? Végülis úgy lenne a legegyszerűbb, illetve számomra a logikusabb is.
Egyébként mostanság a Gmail-ben is történtek újdonságok, egy status bar jelzi az oldal betöltődését, amit tegnap este vettem észre először.

Jó látni, hogy folyamatosan dolgoznak a különböző területeken, de az identitás kezelést is egy helyre kellene lassan tenni, hogy ne szanaszét tudjam beállítani a dolgokat…
A Google újrafotózta Manhattan utcáit, egyrészt azért, hogy élesebb és frissebb képeket tudjon pakolni a Google Maps "Street View" funkciójába. Másodsorban pedig azért, hogy tesztelje új archomályosító technológiáját.
Emlékeztek még egy évvel ezelőtti autós nyomozásunkra? Majdnem biztos, hogy akkor nem a Google autóját fotózta le olvasónk a Batthyányi téren. Viszont a hírek szerint valószínűnek tűnik, hogy a közeljövőben akár Magyarországon is összefuthatunk guglis autókkal. 
Nem, semmi jóról nem tudok igazából beszámolni. Mégcsak halvány utalást sem hallottam az elmúlt hónapokban arra, hogy esetleg egyszer majd valamikor a magyar nyelv is bekerülne a Google Translate-be. Pedig ez talán a Google egyik legjobb és legprofibban megoldott webes szolgáltatása.
A feladat három részből áll: az iskola épületeinek és udvarának lemodellezése a Google SketchUp segítségével, a campus helyének meghatá-rozása a Google Earth-ben, és a versenyre való nevezés, amit a versenymunka a Google 3D Warehouse-ba (a SketchUp-ban készített tervek és modellek gyűjtemé-nyébe) való leadásával lehet megtenni.Ha már verseny, nyeremények is vannak. iPod Touchért, Wii-ért meg Google-pólókért folyik a küzdelem. A Google nyilván ezzel a versennyel akarja jobban megismertetni az egyetemistákkal a Google SketchUpot meg az Earthöt. Utóbbit talán többen ismerik, ugyanakkor időről időre felmerül, hogy a program használhatóságán lenne még mit javítani. Az AP hírügynökség szakújságírója tesztel:
I quickly came to appreciate the power and realism of Google Earth.
Next I tried to embed photos in the pop-up balloons attached to each placemark, but this requires a rudimentary knowledge of HTML, the Web programming language. I had to search other Web sites for the syntax I needed to embed images hosted on an outside photo-sharing site, and I had to find the proper tags for injecting line breaks for captions.
Once I had my collection close to my liking, I proceeded to share it — e-mailing my placemarks, photo links and other data in a "KML" file to a handful of friends and colleagues.
Those with Google Earth already installed could open it fine. Others couldn't easily figure out that the file also opens in the Web-based Google Maps service, though without all the 3-D goodies.
(Google Earth powerful, though tricky to use, share)
Hátha az egyetemistáknak jobban megy.
Gina Trapani az AP-teszt kapcsán meg is kérdezte a Lifehacker geek olvasóit, hogy szokták-e használni a Google Earthöt. Íme a lehangoló eredmény.
És ti használjátok a Google Earthöt? Ha igen, mire? Ha nem, miért nem?
Can other companies emulate Google's famous model of letting engineers spend about 20% of their time on projects outside their main job?
The story of innovation has not changed. It has always been a small team of people who have a new idea, typically not understood by people around them and their executives. [This is] a systematic way of making sure a middle manager does not eliminate that innovation. If you're the employee and I'm the manager, and I sit down and say, "Our product's late, and you screwed up, and you gotta work on this really hard," you can legally say to me, "I will give you everything I've got, 80% of [my time]."
It means the managers can't screw around with the employees beyond some limit. I believe that this innovation escape-valve model is applicable to essentially every business that has technology as a component.
Why aren't many other companies doing this, too?
I think it's cultural. You have to have the culture, and you have to get it right.
What obstacles does Google face in continuing to innovate?
A problem that we face now is that we have people in multiple sites. It's a problem that everybody faces, but we're going to face it bad. We have, like, 50 locations.
So you still need that face-to-face contact?
The best programming team is a "telephone call," which is two people, you and I, programming together. The second-best programming team is, everybody fits into a single room. All other variants are bad.
Most, hogy lassan kezdi elveszteni minden piacát és még ellenséges felvásárlástól is tartania kell, a Yahoo háza tájáról mintha komolyabb erőfeszítések kezdenének szárnyra kapni.
A most bejelentett megoldásuk már kifejezetten a megírandó szintre került, kitalálták, hogy a keresőt a Facebook-hoz hasonlóan olyan platformként kezelik, amelyre külső fejlesztők szabadon programozhatnak.
Az ötlet nagyjából az, hogy a keresési találatokba sűrített metaadatokat és képeket hozzáférhetővé teszik a weboldal tulajdonosok számára, akik így, ha a felhasználó is úgy akarja, nagyobb beleszólással bírnak majd abba, hogy miként látják őket a felhasználók. A megjelenítéssel egyettlen probléma van, hogy a felhasználónak a Facebook alkalmazásokhoz hasonlóan telepítenie kell a változást előidéző programokat.
Ebben a formában nem lesz ugyan akkora forradalom, de figyelemre méltó kezdeményezés a keresés felületeinek megnyitása. Végre valami pislákoló remény mutat arra, hogy valami hasznos személyre szabhatóság kerül a keresőkbe és a relevancia megtartása mellett nagyobb beleszólása lehet a tartalomtulajdonosoknak a belőlük élő kereső munkájába.
As we integrate DoubleClick into our advertising platform, we see excitingAmi a nettó bevételt, vagyis a profitot illeti: 2008 első negyedévében 1,31 milliárd dollárt zsebeltek be. Az eggyel korábbi negyedévben a nettó bevétel 1,21 milliárd volt.
new ways to improve the user experience and increase value for our
advertisers and partners.
Itt a Google Earth 4.3-as verziója. A fő újítások a hírek szerint a következők lesznek:
Előző bejegyzésemben bemutattam azt a jelenséget, amit a "szakmában" a legtöbben Google Sandbox (vagy Aging Filter) effektusnak hívnak. A bejegyzés végén ígéretet tettem rá, hogy konkrét tippeket is adok a kellemetlenségek megelőzésére / enyhítésére.
Először is nézzük, melyek azok a honlapok, amik jó eséllyel pályáznak a Sandbox-ba való bekerülésért? A (nemzetközi és saját) tapasztalatok alapján azok, amelyekre az alábbi 3 jellemző közül egy vagy több igaz:
-> a bejegyzés folytatódik...
Akárcsak az Amazonnál, mostantól a Google-nál is hostolhatják a fejlesztők webes alkalmazásaikat.

Gyakori jelenség nálunk, hogy egy keresőoptimalizálás után, vagy egy vadonatúj honlap elkészültét követően a megrendelő már 2-3 nap eltelte után jelentkezik, hogy nem találja magát az "ígért" helyen a Google-ben! (Ehhez hozzátartozik azért, hogy sosem szoktunk konkrét eredményeket "ígérni" - aki ilyet tesz, eleve gyanús! -, mert a dolog természetéből adódóan csak előrejelzéssel, várható eredményekkel tudunk szolgálni.)
Mi az oka annak, hogy 2-3 napnál sokkal több, esetenként akár néhány hónap is kellhet ahhoz, mire egy átalakított, vagy teljesen új honlap elfoglalja a "végső" pozícióit a Google-ben a kívánt kulcskifejezésekre? Erre biztos válasz nincs - mivel a Google nem szellőzteti meg minden titkát - , de elég jó sejtések (vagy elméletek) azért vannak.
-> a bejegyzés folytatódik...

Kezdődött minden a Gmail címkéinek színezhetőségével. Mostantól pedig immár a Docs címkéi is éppen úgy színezhetőek, mint a levelezőé. Mivel a Calendarban a különböző naptárak már eddig is színezhetőek voltak, reménykedhetünk benne, hogy a következő szolgáltatás, ahol bevezetik a színes címkéket, a Reader lesz.

Ha valaki néhány hete rábólintott az analytics benchmark kérdésére, hogy engedi-e az adatai felhasználását látatlanban más oldalakkal összemérésre, akkor tegnap új adatnézettel bővíthette a vizsgálódásai körét.
Az Analytics-en belül a visitors alatt a benchmark linkre kattintva most már láthatóak az adatok, szépen megnézhetjük, hogy a miénkhez hasonló méretű szolgáltatásokhoz képest hogyan muzsikál a mi rendszerünk azon kulcs teljesítmény indikátorok mentén, amiket már megszokhattunk, vagyis a látogatás, egyedi látogatás, lepattanási ráta, oldal letöltés, stb.
Ha nem teljes elérhető iparági átlagot akarunk, hanem csak a mi szegmensünkkel szeretnénk összevetni a szolgáltatást, akkor azt is meg lehet csinálni, ekkor valószínűleg pontosabb képet kapunk, hogy a konkurenciához képest hogy áll a rendszerünk. Érdemes tehát nézegetni.
A doransky.hu-n például minden teljesítmény indikátor szerint valamicskét rosszabb az átlagnál, kivéve a látogatások számát, amiben jóval fölötte van. A saját szolgáltatásainkat alapul véve még annyit sikerült gyorsan leszűrni, hogy a közösségi szolgáltatások teljesítménye legtöbb esetben jobb, mint az átlag.

Az utóbbi időben több ügynökségi emberrel is beszélgettem, és mindenki szemében a riadtsággal vegyes mérget láttam, hogy a Google kezd ügynökséggé alakulni és próbálja elvinni a keresőmarketinges ügyfeleket.
A Google kemény ellenfél, itthon döntően dominálja a kereső piacot, videó oldalon is nagyon erős, látogatottságban lényegében a “negyedik nagy”.
Nem látok bele részleteiben az ügynökségi trendekbe, de valami hasonló dolgot érezni, mint ami a média cégeket is elérte a web kettes forradalom indulásával a 90-es évek végén. Kiderült, hogy a média cégek következő generációját az új technológiai cégek jelentik. Akkoriban elég gyakran előkerült a Google neve, mint a közösségi média alapját adó új modell egyik vezető szereplője.
Mi volt akkoriban a szöveg?
A decentralizált tartalom előállítás, a humán erőforrásokat jól támogató gigászi számítási kapacitás szépen kiszorítja a humán erőforrásokra támaszkodó média cégeket az élmezőnyből. Mindenki látta, hogy mit csinált a web 2.0-ás forradalom. A nagyok helyét átvették az agregátorok és közösségi média oldalak, a középmezőnyben pedig egy blogok és közösségi oldalak által dominált polarizálódott média jött létre.
Most meg hirtelen ügynökségi oldalon is érezni valamit. Hasonló dolog fog történni, mint a médiában?
A decentralizált marketing, a humán erőforrásokat jól támogató gigászi számítási kapacitás szépen kiszorítja a humán erőforrásokra támaszkodó ügynökségeket az élmezőnyből? A nagyok helyét átveszik az agregátorok, a középmezőnyben pedig kis ügynökségek által dominált polarizálódott ügynökségi piac jön létre?
Ott ahol a Google ilyen mértékben dominálja a keresést, az integrált megoldásokra célzó ügynökségek képesek felvevenni a harcot?
Friss: Azt is hozzá kell tenni, hogy a Google integrált megoldások fejlesztésén dolgozik adserver, offline és egyéb ügyekben is.
Tegnap arról írtam pár bekezdést, hogy milyen körülmények közt élnek január óta a zürichi Google-alkalmazottak. Egy kicsit az jutott eszembe, amit talán Eszpee mesélt régebben a Graphisoftról. Bár egyre több munkahely, iroda próbálja követni a Google vállalatfilozófiáját, azért továbbra is kuriózumnak számítanak ezek a munkakörülmények. (Lásd még a helyszínen készült képeket.)

Ha már itt tartunk felvetném a következő dilemmát: mi értelme egyáltalán ilyen főmenüket csinálni, mikor úgyis ott figyelnek a böngészőmben a bookmarkok? Amíg a Reader el volt dugva a főmenüből, rendszerint a böngészőben tárolt bookmark segítségével nyitottam meg. Viszont amikor bekerült a Google főmenüjébe, átszoktam erre a navigációra. Most megint szokhatok vissza. A dilemma így szól: a böngészőbookmarkok korában mi értelme van webszolgáltatás-oldalon külön menüsort létrehozni?
Előszor is bocs a tegnapi csálé bejegyzésért. Az történt, hogy teljesen váratlanul csörrent a szerdai StartUP konferencia közben a telefonom, és derült ki, hogy kiutazhatok Svájcba, megnézni a Google új irodaházát. Mivel a gép hajnalban indult csütörtökön, aludni nem maradt időm. Félig kómában érkeztem meg tehát Zürichbe, és ugyanebben a félálomban szembesültem egy álomszerű munkahely IRL létezésével.

Lám, lám a Vodafone is használja a Google Adwords szolgáltatását. Az alábbi kép 2 perce készült a blogom jobb oldali hasábjában.
Mondjuk miért ne tehetnék. Csak még nem láttam, hogy egy multi is él itthon ezzel a lehetőséggel. Lehet, hogy rájöttek Ők is, hogy a banner hirdetéseknek ma már nem sok értelme van a túlzott pénzköltésen kívül?!
Az iPhone legnagyobb újítása nem az volt, hogy hatékonyabbá tette az érintőképernyős interakciót. Sokan sok helyen csináltak más hasonló eszközt, bár kétség kívül ez az eddigi legszebb változat és már ezért is nagy dolog.
A legnagyobb változás az alkalmazás szemléletben van. Ha ránézel a mobilod képernyőjére és az talán még nem egy iPhone, egy mobil eszközt látsz az eszközön elérhető funkciókkal. Telefonkönyv, naptár, jegyzet, telepített alkalmazások, beállítások.
Az iPhone ezzel szemben - a kötelezően hozzákapcsolt korlátlan internet előfizetéssel - egyértelműen egy cloud-hoz kapcsolt kliens. A nyitó képernyőn lévő gombok nagy része olyan alkalmazásra visz, amit internet hozzáférés nélkül nem működne.
Ha másfél éve megkérdezi valaki, hogy mi az az eszköz, amin fut a Safari, levelező, Youtube, Maps, stb. akkor eszünkbe se jutott volna mobilra gondolni, három-négy éven belül pedig teljesen nyilvánvaló lesz, hogy a mobil egy ilyen eszköz.
A PC utáni éra kezd kiemelkedni a homályból, a Google 100 milliárdra prognosztizálja a mobil elfoglalásával elérhető profitot. Ez, hogy legyen mivel összehasonlítani, a mostani méretnek több, mint a tízszerese.
Amitől egy kicsit tarthatunk, az a hagyomány. A mobil platform mindig is zárt volt és a gyártók, de ami nagyobb baj, maguk az emberek is teljesen hozzá vannak szokva a zártsághoz. Hogy kész csomagot kapnak a mobilra, beállított kedvencekkel, beállított telepített alkalmazásokkal. Ilyen örökséggel a mobil szolgáltató a gyártóval megállapodva képes lesz saját szolgáltatásokkal leuralni a piacot. Erre már most lehet készülni.
A másik oldalon a mobil platform jövője szerintem hosszabb távon hasonlítani fog a mostani Facebook környezetre, persze sokkal jobb alkalmazásokkal és használhatóbb eszközökkel. Az alkalmazások az emberek közötti mobillal támogatott hálózaton fognak terjedni. Valaki telepít valamit, amit viccesnek talál, megpingeli az ismerősét, aki tudja telepíteni azonnal egy gombbal ugyanazt az alkalmazást és már megy is a közös kommunikáció. Már most látszik, hogy ez a modell óriási lehetőség a kis fejlesztőcégeknek is, csodákat lehet majd művelni.
A probléma a közös standard hiányában lehet, nemt tudni, hogy lesz-e a közeljövőben egy domináns platform. A mobil webes piacnak jót tenne egy Microsoft nagyságú platform gyártó szereplő - legyen az a Microsoft, vagy az Apple -, vagy egy olyan szövetség, amelyik nyitott OS alapokra hozza létre az iparági együttműködést - Android -. A lényeg a kompatibilitás. Hogy ez megtörténik-e, jó kérdés.

Egy-két napja este nem volt elérhető a Youtube Magyarországon. Arra gondoltam, hogy végre a Google rendszereiről is kiderül, még náluk sem lehet minden 100%-os.
Aztán az egyik IP-kkel foglalkozó oldalon felröppent a hír, hogy egyáltalán nem a Google mérnökeivel, hanem a Pakisztániakkal függ össze az ügy, akik a többi diktatúrához hasonlóan rossz szemmel nézték az utóbbi időben, hogy az emigránsok videókban üzengetnek vissza az országba és így próbálják meg fellazítani a fegyelmet.
Végül úgy döntöttek, hogy az egész szolgáltatást letiltják és a kormány utasította a helyi ISP-ket, hogy vegyék le a Youtube domain-t. Az egyik ISP azonban valamit elbénázott és ennek eredményeként elkezdte letiltatni a világ összes névszerveréről a Youtube-ot. Az eredményt mindenki tapasztalta. Órákra kiesett a szolgáltatás.
Azóta természetesen komoly mennyiségű szakirodalom gyűlt össze az ügy mögött húzódó gigászi biztonsági résről.
Néha-néha rákeresek a saját nevemre a Google-ban, hogy milyen találatokat is kapok. Így történt ez ma este is, amikor meglepődve találkoztam az első találatnál az alábbival:

Miért is érdekes ez? Leginkább azért, mert így még soha nem jelent meg a blogom, sőt, nem is számítottam rá, hogy valaha is meg fog így megjelenni. Mindenesetre köszi Google, köszi Látogatók és Keresők! Lehet, hogy itt az ideje újra visszatérnem a rendszeres blogoláshoz…?!

Could the acquisition of Yahoo! allow Microsoft [...] to extend unfair practices from browsers and operating systems to the Internet?Permalink: [googleblog.blogspot.com]
UPDATE
Hivatalosan is visszautasította a Yahoo a Microsoftot
Egyébként meg egy infó a Google-től ehhez:Ja és még egy: akik a régi kódot használják, érdemes áttérni az új mérőkódra (ga.js)!
We’ve noticed that some users’ networks have a hard time contacting Google Analytics in order to communicate your traffic information. To prevent your page load time from slowing, we recommend that you place your tracking code at the bottom of your page, before the "</body>" tag. This will allow your entire page contents to load before
needing to communicate with Google Analytics.
Már jó két éve használom a Gmail-t, elsősorban azért szeretem, mert egyszerű, hasznos, gyors. Viszont mostanában egyre többször tapasztalom, hogy kifagy Firefox alatt. 2.0.0.11 az FF verziója, tehát az aktuális.

Talán pár hete fordult elő először, akkor a chat-re gondoltam, hogy biztos attól, de csak nem lett jobb. Most már a levélküldés, keresés, sőt még a betöltődésnél is előfordul. Találkozott már valaki ilyennel aki Gmail-t használ? Megoldás? (Nem akarok IE-t, sem Opera-t…)
# internet research shows that the speed of young people’s web searching means that little time is spent in evaluating information, either for relevance, accuracy or authorityA fiatal netezők a kutatás szerint nem nagyon szeretnek várni, nézelődni a neten. Ha nem kapják meg azonnal azt az információt, amit szeretnének, azonnal tovaklikkelnek.
# young people have a poor understanding of their information needs and thus find it difficult to develop effective search strategies
They are more competent with technologyAmivel viszont meg lehet ragadni a figyelmüket, az a vizuális információ. Bár persze nem idegenkednek az olvasástól sem, a képi információra sokkal jobban ugranak. Amit még jobban csinálnak, mint az idősebbek, az a multitasking. Egyszerre több dolgot csinálnak netezés közben. Nyilván a csetelés, zenehallgatás, tévézés és a neten nézelődés náluk már magától értetődő, párhuzamosan is végezhető feladategyüttes.
Our verdict: Generally true, we think, but older users are catching up fast. However, the majority of young people tend to use much simpler applications and fewer facilities than many imagine.

kereséssel, weboldalak rangsorolásával, indexeléssel, Google Webmester Eszközökkel és webhelytérképpel kapcsolatos témákat vitathatják meg egymással és két Google-munkatárssal.Az egyik magyar segítő "Google Tibor", aki a Google európai központjából, vagyis Dublinból próbál segíteni a magyar webmestereknek. A másik segítő, János, aki szintén Dublinból válaszolgat...
ahol a Keresővel kapcsolatos kihívásokon dolgozom több nyelven is (magyar, orosz, lengyel, török...), már három éve. Egy kis időt Mountain View-ban is töltöttem, ahol a Keresővel foglalkozó további kollégákkal dolgoztam együtt. Mivel elég esős az idő itt Dublinban, rákaptam a lakáson belüli elfoglaltságokra, mint pl. a webmesterkedés, olvasás (nyelvészeti kérdésekről és másról, pl. éppen a Szabad Kultúrát olvasom Lessigtől), na meg a StarCraft. Remélem az elsőből majd ti is sokat profitáltok!A súgócsoport itt található.
Érdekes megnézni az iPhone hatásait az amerikai mobil piacon. Az eredmény felemelő, a korábban a szolgáltatók által irányított piac feltűnően gyorsan kezd megváltozni és az eszközök, az felhasználók számára hozható élmények veszik át az uralmat.
Sztívi indította be az egészet és ha 2010 környékén vissza fogunk nézni a mobil telefóniára, valószínűleg nem az iPod történelmi bevezetésére fogunk emlékezni. Ő az első olyan kívülről érkező szereplő, aki képes volt szolgáltatót mozgásra késztetni, fejleszteni egy új eszköz érdekében. Ha van még valaki, aki emlékszik, Jobs először a Motorola mobilján akart saját szoftvert futtatni, aztán amikor az egész projekt az eszköz használhatatlansága és csúnyasága miatt befuccsolt, elhagyta a korábbi partnereit és átigazolt és ami még fontosabb, az egész gyártást saját hatáskörbe utalta.
Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az iPhone felhasználói oldalról az első igazi internetezésre gyártott telefon, nem véletlen, hogy kötelező korlátlan internet hozzáféréssel vezették be a piacra, a felületén található gombok nagy része olyan funkciók elérését teszi lehetővé, amiket csak akkor lehet élvezni, ha van a mobilon net. Mindezt megcsinálták 1 év alatt, közel 150 millió dollár elégetésével.
Hamarosan jön a SDK a géphez, a fejlesztések gyors ütemben haladhatnak és mutatják, hogy a mobil internet gyorsabban berobban a felhasználók életébe, mint arra korábban számítottunk.
Az iPhone természetesen a többi eszköz gyártót is beindította, akik a félelem hatására hagyták magukat meggyőzni, hogy a Google Android köré szerveződő iparági összefogás mentheti meg őket a piac most alakuló tömegek által használt mobilinternetes piac elvesztésétől.
A Google pedig nem kis terveket szövöget, egy nemrég tett bejelentés szerint szándékában áll magát 100 milliárdos üzletté növeszteni - bevételi oldalon - és ezt egyetlen módon teheti meg, ha elfoglalja a mobil internetes hirdetési piacot is. És ha valaki képes rá, akkor Google talán. De ő is csak akkor, ha a webhez hasonló nyitott platformok uralják a mobil következő generációját, és erre most úgy tűnik, hogy nagy az esély. Az Apple az OS X miatt jó helyről jön, tudja, hogy a nyitottság az érték, az ellenséges koalíciót pedig a Google nyitott platformja támogatja és persze ott van még a Microsoft is, akiket szintén nem kéne leírni, hiszen jó régóta ott vannak a piacon és platformok tekintetében a legfelkészültebb szereplőnek számít.
De akárhogy is lesz, a mobil jövő most sokkal jobbnak tűnik, mint akár két évvel korábban. A szolgáltatók pedig be lehetnek rezelve, hogy leszorulnak a bitpipe szintjére, ami egyébként az iPhone forgalmi adatait tekintve nem egy rossz szerepkör, hiszen ezek az eszközök az óriási adatforgalmon keresztül rengeteg pénzt folyatnak vissza. A másik, hogy a szolgáltatók piac ismerete, ha okosan csinálják, segíthet, hogy felmásszanak a platform szintre is, de ebben azért még nem lehetünk 100%-ig biztosak.
Legfrissebb csillagászati hírek - híradás aktuális kozmológiai eseményekről, például az üstökösökkel és aszteroidákkal kapcsolatos történésekről.Szintén fontos változás, hogy a Google Sky, Moon és Mars képmegjelenítés is belekerült a Google Maps apijába. Lehet készíteni a csillagászati mashupokat. Akár iPhone-ra is.
Különleges műholdas felvételek - a megfigyelő műholdaktól kapott képek révén röntgen-, infravörös- és UV-felvételek az űrről, illetve rövidhullámú eljárással rögzített térképek az égboltról.
Régmúlt korok térképei - többek között David Rumsey történelmi csillagtérképei, amelyek Giovanni Maria Cassini ötvösmester 1792-ben készített munkáin alapulnak, és jól ábrázolják, hogy hogyan alakult át az égboltról való elképzelés az idők során. Emellett egy ún. konstellációs művészeti réteg is megtalálható itt, amelyben ötven csillagképet ábrázó metszet - Johannes Hevelius német csillagász 1690-ből származó alkotásai - látható.
Extracted image text can also be used to improve image searching. The extracted text can be stored as associated with the particular image for use in generating search results in an image search. Additionally, the extracted image text can be combined with location data and indexed to improve and enhance location-based searching. The extracted text can provide keywords for identifying particular locations and presenting images of the identified locations to a user.Ha belegondolunk, éppen nem teljesen őrültség a képeken található szöveges információkat metaadatokként kezelni. Bár persze a relevanciához az esetek nagy százalékában vajmi keveset ad hozzá a képben fellelt szöveges információ. Vegyünk például egy turistafotót, melyen a háttérben egy csomó fényreklám és hirdetés látható.
...a foldereket fa-struktúrába lehet pakolni, ami nem rossz dolog. Úgy látszik a doksinál a strukturáltság jobban bejön, mint az intuitív szervezés. ;]Nos, a Google újévre a prezentációkészítőn is dobott egyet. A fő újítás, hogy a prezentációkat immár weboldalba/blogba is viszonylag könnyű beágyazni. Stílusosan tehát beszéljen a Google saját prezentációja a változásokról:
Az egyik nagy kérdés az év végi Google elemzésekben az volt, hogy vajon az egyébként kevésbé jól teljesítő domain-ek mellett hogyan tudott az iGoogle ekkora sikert elérni. Az ominózus ábra:

Ha félretesszük azt, hogy a teljesítmény mutatók alapján ebben az évben a Wall Street valószínűleg komolyan számon fogja kérni a cégen, hogy a konszolidáció helyett nehezen teljesíthető álmokat kerget, az iGoogle sikere egyértelműen egyetlen dolognak köszönhető. Ez az egyetlen olyan szolgáltatása a cégnek, amely a legfontosabb és legsikeresebb terméke, a keresés mellé került, szervesen integrálódik, sőt az egyetlen olyan termék, amelyre véletlenül el lehet jutni a Google keresés közben.
Néha előfordul, hogy egy honlap kissé (esetleg nagyon) visszaesik a keresőkben, s ilyenkor bizony nem ritka, hogy a tulajdonos kétségbeesik, és esetleg - már elnézést - hülyeségeket csinál, ami tovább rontja a helyzetet.
Ha Ön is ilyen helyzetbe kerül, azt javaslom, hogy még mielőtt bármit is tenne, vizsgálja meg, hogy mi lehet a visszaesés (valódi) oka! Mai bejegyzésemben a leggyakoribb okokat szedtem össze.
-> a bejegyzés folytatódik...
Az eredmények tisztán mutatják, hogy a közösségi oldalak népszerűsége igencsak megnőtt - az, hogy nemcsak magyar ( 2. iwiw), hanem nemzetközi oldal (3. myvip) is szerepel a dobogós helyek között, annak a jele, hogy ismerőseink köre jelentős mértékben kiterjed az országhatárokon túlra is. A YouTube (1.) videó-megosztó oldal is közösségi indíttatásúnak mondható, sikere abban rejlik, hogy szinte bármilyen videoklipet, mozifilm- és tévésorozat-részletet vagy magánfelvételt megtekinthetünk és megoszthatunk másokkal. Nagyjából ezen az elven működik a hotdog is (9), csak nem nemzetközi, hanem hazai szinten. A vatera (4.) az online vásárlás révén hozza össze az embereket, ezen az oldalon termékek széles skálája (ékszerek, ruhák, háztartási gépek, műszaki cikkek, autók stb) cserél gazdát. A love (5.) kifejezés tavalyihoz képesti fokozódó népszerűsége is a kapcsolatépítés megnövekedett fontosságát és új módjainak terjedését tükrözi. A magyar top10-ben szerepel még az idén nagy teret hódító emo (6.) zenei stílus, amely az emotional, azaz érzelmes punk zene rövidítése. Ezen kívül a startlap (7.) - ahol témakörök szerint megkereshetjük a számunkra érdekes weboldalakat -, a port.hu (8.), a tévécsatornák műsorait, sorozatok és mozifilmek leírást tartalmazó portál, és az elvira (10.), az online vasúti-menetrend lett "felkapott" 2007-ben.A Google globális eredményei hasonló tendenciát mutatnak, az első tíz legdinamikusabban növekvő kereső kifejezés között közösségi (badoo, facebook, hi5) és videómegosztó (dailymotion, youtube) oldalak találhatók, illetve a virtuális valóságra épülő second life. Ebből a felmérésből elsősorban azt érdemes megjegyeznünk, hogy a hazai netezők preferenciái, szokásai sem térnek el nagy mértékben az amerikaiakétól.
Végre megjelent a Google Analytics-ben a funkció, amivel grafikonon össze lehet vetni az oldal teljesítményét valamilyen korábbi időpontban leadott teljesítménnyel.
Mindez azért fontos, mert amikor egy oldal, szolgáltatás számait nézzük, nehezen lehet eldönteni, hogy mik a fejlemények az oldal fejlesztésével kapcsolatban. Jó irányban haladunk-e, vagy bizonyos szempontból jó az irány, más szempontból pedig talán éppen nem. Eddig ezt csak úgy tudtuk elemezni, ha szépen összeírogattuk az adatokat mondjuk az év elejéről és összevetettük az év végi számokkal. Az ember leggyakrabban az egyedi látogatók számát szokta figyelni így, de rengeteg más olyan teljesítmény indikátor is van, aminek az alakulását érdemes látni.
Az új analytics egész pontosan ezt teszi lehetővé, hogy az oldal teljesítményét két időpontban, mondjuk januárban és decemberben összevessük egyetlen grafikonon, illetve azt, hogy két teljesítmény indikátort egy időpontban lássunk egyszerre ugyanazon a grafikonon.
A funkció eléréséhez az analytics-ben jobb oldalon felül kell matatni az időpontoknál. Érdemes. Ha képet is szeretnél látni az ügyről Jabjab blogon találsz róla.
Úgy tűnik, nem volt alaptalan az a korábbi feltételezésünk, hogy a Google azért szentel kiemelt figyelmet a Gmail kontaktlistájának fejlesztésére, mert az új közösségi funkciókat ennek segítségével szeretnék beindítani.

az Interware hűségprogramjában részt vevő üzleti ügyfelek a Google AdWords kuponok segítségével ingyenesen kipróbálhatják a Google online kereső-hirdetési rendszerét. Az Interware ezt a lehetőséget a meglévő ügyfelei mellett az új ügyfelei számára is elérhetővé teszi.Az nem derül ki, hogy pontosan mekkora az az összeg, amit az Interware ügyfelei eljátszhatnak keresőhirdetésre.
http://chart.apis.google.com/chart?<parameter 1>&<parameter 2>&<parameter n>Majd felvesszük a fő paramétereket (méret, adat, típus), és hozzáadunk tetszés szerint diagramcímet, jelmagyarázatot, színeket, stb... Bökünk a linkre és máris megfőtt a diagramunk.
Ma a Google egyik vezető alkalmazottja közzétette, hogy mik voltak az év legkomolyabb keresési trendjei. És bár lehetett volna tippelni rá, mégis nekem kisebb meglepetést okozott. Egy termék lett az első, amit az egyik megtervezett, a másik megmarketingelt, a harmadik megrajzolta hozzá az ikonokat, a negyedik felrakott róla egy oldalt a webre és az iciripiciri sztívi szépen learatta az egész sikert, és igen az iPhone-ról van szó.
A lista egyébként:
1. iphone
2. webkinz
3. tmz
4. transformers
5. youtube
6. club penguin
7. myspace
8. heroes
9. facebook
10. anna nicole smith
Aki nem olvasna a sorok közt, bár már a Youtube-ot kevésbé emlegetjük, még mindig nagyobb trend, mint a myspace - tehát beelőzte a korábbi vezetőt - és jóval nagyobb, mint a Facebook. Nekem az is fura, hogy egy film 2007-ben még tud akkor keresési spirált csavarni, hogy felkerüljön a top 10-be.
Az egyetlen személy a listán Anna, aki bizonyítja, hogy manapság már csak nagyon gazdag, szétdrogozott szilikon csodaként lehet feljutni a csúcsra, és csak akkor, ha csúnyán meghalunk kínos videókat hátrahagyva.
A webkinz valami 2.0-ás tamagocsi oldal, a TMZ pedig az AOL celeboldala, a club penguin pedig egy gyerekoldal, ahol moderáltan játszhatnak a csemeték pingvinest.
Gyakori frázis ez fórumokon és egyéb online közösségekben, és én szeretnék két példát mutatni, ami alátámasztja ezt az állítást. Persze gondolom a nálam tapasztaltabbak 40 olyat is tudnának mondani, ami miatt a Google az ellenség, de mindegy. Jöjjön akkor néhány info a Google Custom Search és a Google Webmaster tools eszközökről.
[...] Bővebben!
Domborzat-nézet. Bár a műholdnézetnél nem látványosabb, elsősorban mégiscsak a szemnek szól az új fejlesztés. Persze nem árt tudni/látni, hogy a helyen - ahova például autóval tartunk - milyenek a domborzati viszonyok. Így ez a nézet inkább a Google Maps mobilverzióján lesz hasznos. Azt kicsit sajnálom, hogy a Terrian megjelenésével
Saját térkép wikizése. A Google Maps úgynevezett MyMaps funkcióját is továbbgontolták. Mostantól közösségileg is lehet térképre mindenféléket varázsolni. Az összewikizett térképeket meg is lehet osztani a nagyvilággal, vagy Google Earthben nézegetni. A MyMapsen belül a "Collaborative" linkre kell kattintani, és máris lehet közösködni.
Megállók, már Budapesten is. Bár nekem úgy rémlett, hogy ez a funkció már régebben benne van a Google Mapsben (szerintetek?), egy olvasónk viszont most jelezte, hogy szerinte új dolog, hogy Budapesten láthatóak a buszmegállók és metromegállók is. Részletes, főleg a bkv.hu adataira támaszkodik a Google. Szóval valami megállapodás lehet a háttérben, amiről egyelőre nem sokat tudni.
Along with a Web-based interface, Google is trying to let users upload and access files directly from their PC desktops and have the file storage behave for consumers more like another hard drive that is handy at all times, say the people familiar with the matter.A modell nyilván a megszokott lesz: X gigabájtig hirdetéses-ingyenes, míg X< gigabájnál jönnek a fizetős, "üzleti" verziók. A WSJ újságírója meglehetősen optimista, és a Google vélt törekvésébe egyből a Microsoft halálát is belelátja. Azért ne legyen kétségünk, bár nagyon hasznos és jó tudna lenni, ha minden tárolt adatunk bárhonnan, akár mobilplatformon is elérhetővé válna, azért ha véletlenszerűen kiválasztanék a világon 10 internetezőt, számukra még mindig inkább az asztali, offline környezet lesz az adattárolás fő helye.
A Google ma jelentete be, hogy ezentúl Magyarországon is gyűjti a partnereket könyvkeresőjéhez. A program magyarítása az első lépés a Könyvkereső teljes lokalizációjához vezető úton. (...) A partnerprogram mindenki számára nyitva áll, és azért jött létre, hogy megadja a lehetőséget a magyar kiadóknak arra, hogy könyveiket az egész világ számára elérhetővé tegyék. Ez a lépés megkönnyíti a nemzetközi és magyar felhasználók számára, hogy megtalálják és megismerjék a hazai műveket, tovább öregbítve ezzel Magyarország irodalmi hírnevét.Ugye a Google könyvkeresője úgy működik, hogy rákeresünk egy műre, és az adott könyvből kapunk egy (szkennelt) előnézetet, aztán, akit érdekel, az a kiadó weboldalán megveheti magának a kiadványt. Bár én speciel arra használom, hogy adott könyvekbe belenézzek, átfussam a tartalomjegyzéket, ilyenek.
Mivel akkora a verseny a hazai piacon technológiai blogok között - nem -, gondoltam érdemes körülnézni, hogy milyen keresőoptimalizálást segítő alkalmazások vannak a piacon, amit lehet a blogodba integrálni és viszonylag gyorsan eredményesebbé teheti az oldalt. Megnéztem néhány nálam tapasztaltabb blogger oldalát a kérdésben és a következőket programokat találtam. Érdemes előre elmondani, hogy:
Szóval akkor nézzük, eszközök szintjén kezdve:
Ha megvannak az eszközök, amikkel jó kulcsszavakat, title-t, leírást és egyebeket tudunk létrehozni, akkor érdemes nekifeküdni a kulcsszavak kiválasztásának. A kulcsszavaknak nem érdemes nagyon kompetítív területen lenniük, ahol 94-ben regisztrált és 10000 visszalinkkel rendelkező oldalakkal kell versenyezni, érdemes ott harcolni, ahol van esély a jó pozícióba kerülésre.
Ha megvannak a kulcsszavak és minden eszköz előállt a mérésre, akkor el lehet kezdeni:
Ha mélyebb ismeretre vágysz az alapszintű optimalizálási stratégián, érdemes elolvasni a nemzetközi szakmai blogokat, de van már több hazai is, pl. Invalid Click, JabJab, Longhand, Keresőblog, Keresőmarketing Blog, SEOstart, webni

Mától az Android SDK-ja publikus, nyíltan elérhető a fejlesztőknek szánt oldalon. A publikálással együtt egy új video is elérhető, amelyen Sergey Brin és Steve Horowitz beszélgetnek az SDK-ról, valamint az új mobil oprendszerről is láthatunk képeket működés közben.
A jövő azt hiszem, elkezdődött, bár ezt aki mondta másra mondta, én itt a mobil platform változására és jövöjére gondoltam. Eddig csak taps és taps és taps. Kíváncsian várom az első Android alapon futó készülékeket és persze a teszteket is.
A korábbi ígéreteknek megfelelően ma nyomta ki a Google az Android mobilplatform fejlesztői pakkjának első verzióját (innen tölthető). A fejlesztők innentől kezdve ízlelgethetik az új környezetet. Sőt, a Google egyből versenyt is hirdetett: az Android Developer Challenge elindításával a Google 10 millió dollárt kíván kiosztani a mobilplatformra fejlesztőknek. 25 ezer dollárért, majd 100 és 275 ezer dollárért lehet versenyezni ötletekkel, tervekkel.
Kiderült, hogy mi van a Google Phone mögött valójában.
A mai nap bejelentése minden valószínűleg az Android, a Google mobil telefonokra szánt szoftvere. Tehát, nem, nem készülékről, hanem szoftverről van szó, amiért máris elég sokan érdeklődnek.
Bemutatkozik az Android
A szoftver Linux alapokon fut, elég nyíltra szánják, az SDK november 12-től lesz elérhető. Az első készülékek 2008 második negyedévére várhatóak, itthon valószínűleg később. Reszkess Symbian és Mobile Windows?
Itt és itt angolul, itt meg itt, pedig magyarul olvashatsz tovább a megjelenésről és a részletekről.

Arrington kiszivárogtatása alapján - azóta Webisztánon is megjelent -, hogy miként fog kinézni a Google próbálkozása a különböző hálózatépítő szolgáltatások és fejlesztő cégek közötti standard kapcsolat létrehozására.
Még májusban írtam egy posztot arról, hogy mire számíthatunk 2008-ban a weben, és az akkor már egész tisztán látható történet kezd kézzelfogható valósággá válni. A Google óriási erőforrásokat tol abba, hogy a funkció szolgáltatók végre standard apikon keresztül kapcsolódhassanak a hálózati szolgáltatásokhoz és a szolgáltatás közi együttműködés új szintre kerüljön.
Mi a következő lépés? Hát természetesen az, hogy létrejön a funkciók egy olyan köre, amely teljesen szabadon alakítható és valódi innovációk történhetnek a prezentáció terén. Ki tudja jobban integrálni, használhatóbb felületeken keresztül megjeleníteni, az élmény fog győzni. Aki user experience-ben hatékonyabb, az a nyerő.
A funkció fejlesztés az év nagy húzása már most is, jövőre meg pláne. Az iLike jobban piacosított, mint a Facebook. Ha ugyanez a fejlesztés bárhol megjelenhet, hát elképzelhető, hogy mit fog jelenteni a funkció fejlesztőknek.
A kritikus pont, hogy mennyien lépnek be az új szövetségbe. Ha elegen, akkor egyértelmű következmények várhatóak. A kicsi és közepes szolgáltatók összekapcsolódása, ha elér egy szintet vonzóbbá válik a funkció fejlesztőknek és kiszorítja a kissebb konkurenseket. A nagy API-k valószínűleg megmaradnak, Facebook, Myspace, de a tömeges innovációk a prezentáció terén ezen az új terepen fognak történni, a hálózat növekszik. Hosszú távon a nyílt API rendszer nem veszthet. Mivel nyílt forrás, a Google számára tényleg nem a csövön ülés a valódi érték, hanem az, hogy a kis és közepes szolgáltatók belendítésével a hirdetési platformjának további terepet szerezhet, senki nem fog kizárólagosságot követelni a felhasználók felé megjelenítésben, illetve az, hogy a keresési platformját felkínálhatja hasonlóképpen szabad felhasználásra, csakúgy, mint a saját hálózatainak adatait. Amennyi bevétele van hirdetési oldalon, valószínűleg izmos helyet szerezhet magának több olyan funkció felett, amelyek valódi pénzt hoznak.
A nagy kérdés tehát a Google számára, hogy ki lesz a hálózat középpontjában, a hálózati adatok tulajdonosai, vagy a funkció szolgáltatók. Az új koncepció a funkció szolgáltatókat is a hálózati szolgáltatások szintjére emelheti - olyan nagy különbség az api kultúra óta nincs is -, ami most első pillantásra kedvez a Google-nek, aki a funkciókban erős és a hálózatokban Dél-Amerikán kívül nem szerzett komoly érdemeket.
Az egyik kevésbé sikerült twitter klón, ami ugyan nem próbált sokat hozzáadni az életérzéshez, ellenben nagyon gyorsan megjelent a színen, és bár sikerült egy-két híresebb nevet megszereznie, nem úgy tűnt, hogy bármi komolyra képes lenne. Most jön a nagy csavar, ahhoz képest, hogy Evan már eladott egy szolgáltatást a Google-nek, most mégsem ő lett a nyertes, a Google a jaikut akvirálta.
Mostanság egyre több ilyen eseményről hallani, állítólag a Google-nél és egy-két nagyobb cégnél olyan akvirálási gyakorlat kezd kialakulni, amely már lassan a munkatársak felvételéhez hasonlít. És ahogy kinéznek mostanában a dolgok, szükség is van rá. Működő projekteket felvásárolni korai stádiumban néha sokkal okosabb ötletnek tűnik, mint saját szolgáltatásokat fejleszteni.
Mert ugye valahogy úgy néz ki, hogy minden 10 szolgáltatásból maximum 1 lesz sikeres. De ami igazán érdekes, hogy ez az arány mintha független lenne attól, hogy ki és hogyan csinálja. A kifutott Google projektek közül alig néhány lett igazán befutott, de így van ezzel mindenki más, akár a Yahoo, akár kissebb cégekről legyen szó. És ha már a Google is csak a 10%-hoz közelít, hát érdemes elgondolkodni, hogy miként érdemes fejlesztéseket elkapni.
Keresőoptimalizálás. Olyan szép ez a szó, nem? Az elmúlt időkben egyre divatosabb, egyre többen használják. De miről is van itt szó kérem szépen?

Szerintem nem keresőoptimalizálásról, hanem elsősorban a Google keresőjének optimalizálásáról, az abban foglalt pozíció javításáról beszélünk és beszélnek azok, akik ezzel a területtel foglalkoznak.
[U]sing a cross-site scripting vulnerability (...) the attacker can take over the session cookies for Gmail and subsequently forward all the account's messages to a POP accountKézenfekvő ellenszérum lehetne a ZDNet postjában is hivatkozott Firefox + letiltott JavaScript kombó, csakhogy JS-re azért mégiscsak szüksége van a webpolgárnak.
Azért megemlítem, bár szokás szerint az idei évfordulón is átalakították a keresőoldalon a logo-t így aki ma használta, láthatta.

Boldog szülinapot Google.
Most, hogy körvonalazódik, a Google milyen eszközöket tart elképzelhetőnek a webre az AJAX határait súrolva, látszik, hogy viszonylag korlátosak azok a képességek, amiket erre építve el lehet érni. A prezentációs eszközük, amely az első igazán vizualizációra fejlesztett termék a Google családban, viszonylag droid prezentációk előállítására alkalmas, de persze már így felülről súrolja egy átlagos vizuális érzékkel megáldott felhasználó képességeit.
Nem hiszem, hogy egyhamar változna a helyzet, szóval ha valaki igazán ütős prezentációt akar, ügyes átmenetekkel, akkor marad a Keynote, ami az egyik legnagyobb előnye a váltásnak OSX-re, ha szoktál előadni. Gyönyörű átmenetek, zseniálisan megjelenített szövegek, stb. de most nem is erről akarok írni.
A korlátosság érdekes mellékhatása, hogy ezek az eszközök csak nagyon kevés formázást tesznek lehetővé, ám rendkívüli módon támogatják a közös munkát, így tökéletes eszközei a prototípus készítésnek, ami a jelenlegi alkotási kultúra egyik legnagyobb elvárása és amire sajnos szinte sehol nem tanítanak meg.
Prezentációk, adattáblák, szövegekkel kapcsolatos közös munka lényegi pillére az alapok lerakása, a gondolatmenetek létrehozása, a váz meghatározása stb. Most ez a megközelítés sajátja lehet mindenkinek, aki a digitális eszközökkel dolgozik és olyan eszközöket kap kézhez, amik nem csak lehetőséget adnak erre, de nevelnek is, ami ugye óriási lehetőség.
Amikor valamelyik ügyfelem azt írja nekem, hogy kapott a Google-től ajánlatot, akkor mindig tudom, valahol valami por került a gépezetbe. A Google ugyanis nem ad senkinek direktbe ajánlatot, csak akkor kapsz tőlük kampányokkal kapcsolatos levelet, ha már AdWords felhasználó vagy.
Így aztán rögtön lehet tudni, az ügyfelemet valaki meg akarja vezetni. Persze az ajánlatok ilyenkor korrektek, általában még szerepel is bennük az, hogy mit csinálnak, de nincs elmagyarázva, nincs kiemelve, hogy ők biza nem a Google, nem is állnak velük különösebb üzleti kapcsolatba. Aki figyelmes, az persze tudja, látja, de a végső konklúzió általában mégis az: "megkerestek a Google-től".
Pár újdonság, ami a napokban történt.
Google Maps
54 új országgal bővült a térképszoftver: Afghanistan, Aruba, Bahamas, Bahrain, Bangladesh, Belize, Bermuda, Brunei Darussalam, Bhutan, Bolivia, Cambodia, Chile, Columbia, Costa Rica, Cuba, Ecuador, El Salvador, Fiji, Guatemala, Haiti, Honduras, Indonesia, Iraq, Iran, Jordan, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Kuwait, Laos, Lebanon, Mexico, Myanmar (Burma), Mongolia, Nepal, Nicaragua, Oman, Pakistan, Panama, Paraguay, Peru, Philippines, Papua New Guinea, Qatar, Saudi Arabia, Sri Lanka, Syria, Tajikistan, Turkmenistan, Timor-Leste, Uruguay, Uzbekistan, Venezuela, Vietnam, Yemen
Google Webmaster Tools
A Google egyre másra indít és vásárol meg érdekes szolgáltatásokat. Azért is érdemes figyelni rá, mert manapság az emberek nagyrészének belépőpontja az Internetre a kereső, amik közül a legnagyobb forgalmú a Google.
Számomra mostanában az egyik legérdekesebb talán a Google Trends. Ez nem más, mint egy weblap, ahol információkat kaphatunk arról, hogy az általunk megadott keresőszavak milyen „népszerűségnek” örvendenek a felhasználók körében. Üzleti felhasználása talán evidens, az online láthatóság szempontjából szuper, ha a gyakran keresett kifejezések közül minél többhöz tudunk valamilyen módon kapcsolódni.
Csináljunk egy tesztet, most az illusztráció céljára nem üzleti oldalról, hanem más szempontból. A régió fővárosai között mindig érdekes, hogy ki a népszerűbb Budapest, Prága, vagy Varsó. A Google Trends elemzés segítségével megnézhetjük ez a Google-on való keresések alapján hogy alakul. Érdekes. 2004 elején még nagy előnnyel Prága vezet, aztán 2004 végére utolérjük és ezután egy évig általában Budapest vezetésével nagyjából együtt mozognak. (Varsó eközben hát… elmarad a másik kettőtől.) Aztán az elmúlt fél évben kiugró Budapest előny… Na már csak meg kell fejteni vajon miért ;). A kevésbé tájékozottaknak még ehhez is ad némi támpontot a Google méghozzá hír-adatbázisa alapján bizonyos időpontokhoz eseményeket jelöl. Az eredményeket ráadásul szűrhetjük a keresési forrás helye szerint, illetve az időbeli felbontást is finomíthatjuk úgy, hogy egy hónapot részletesen megnézünk. Frappáns!
Hát tessék próbálgatni, használni a saját iparág keresőszavait, vagy bármi mást! Ki mire használná?