Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, honlap optimalizálás, seo, online marketing hírek

infoeco (10 unread)

A blog nem halt meg, csak...

Posted: August 16th, 2007, 12:39pm CEST

Saját projekten dolgozom. Rengeteg dolog kavarog a fejemben, kétoldalú piacoktól, a webes információs architektúrákig, de ezek nagyrésze kiforratlan, és talán a projektnek sem tenne jót, ha az elképzeléseket mások is azonnal hasznosítanák. (bocs.)br /br /A szakmai óvatosság némi önzéssel vegyítve akadályoz meg a bloggolásban.br /br /Viszont lassan gyűlnek a más irányú gondolatok, és van egy tucat félig vagy majdnem teljesen kész irás is a googledocs-ban. Szeptembertől újra kezdjük!br /br /Doransky a href="http://webisztan.blog.hu/2007/08/16/facebook_lenne_a_kovetkezo_microsoft"webes operációs rendszereket feszegető gondolataira/a pl biztosan reagálni fogok.pa href="http://infoeco.blog.hu/2007/08/16/a_blog_nem_halt_meg_csak#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=141449" border="0" //a/p
A blog nem halt meg, csak...

Posted: August 16th, 2007, 12:39pm CEST by gattodire

Tags: letjel

Saját projekten dolgozom. Rengeteg dolog kavarog a fejemben, kétoldalú piacoktól, a webes információs architektúrákig, de ezek nagyrésze kiforratlan, és talán a projektnek sem tenne jót, ha az elképzeléseket mások is azonnal hasznosítanák. (bocs.)

A szakmai óvatosság némi önzéssel vegyítve akadályoz meg a bloggolásban.

Viszont lassan gyűlnek a más irányú gondolatok, és van egy tucat félig vagy majdnem teljesen kész irás is a googledocs-ban. Szeptembertől újra kezdjük!

Doransky webes operációs rendszereket feszegető gondolataira pl biztosan reagálni fogok.
iPhone

Posted: July 1st, 2007, 6:00pm CEST

Esküszöm ez a legnagyobb techhisztéria a kőbalta feltalálása óta. Ha nagyapám blogolna, talán még ő is megemlítené (mindenesetre már rákérdezett, hogy ez most mi is pontosan, pedig nem egy technofil alkat). Az ilyen olyan becslésekbe nem kapcsolódnék bele, legalábbis számszerűleg. Tízmillió eladott, több vagy sokkal kevesebb? Fogalmam sincs. br /br /Az biztos hogy a hisztivel, hype-alnbsp; nem adnak el annyi telefont, addig nem tart ki. Amit viszont keveset láttam pedig fontos lehet az iphone sorsában, az a mobilkonvergencia. A kezdete (vagy a vég kezdete). Mert az jól lekövethető, hogy a mobltelefonok és a PDA-k piaca mostanra összeért, tudásban, featureökben, lehetőségekben alig különböztethető meg egy okostelefon egy jobb PDA-tól.nbsp; Ebbe a találkozási pontba robbant bele az iphone, és ha valamiért, akkor ezért lehet sikeres. br /br /A PDA gyártók relatív kicsik, és elég sokat szenvedtek az utóbbi időkig. A mobilgyártók meg belefeledkeztek az apró fejlesztések üzletpolitikájába, ahol a megapixeleket variálják mp3 lejátszóval mindenféle színben, szagban, célcsoportban, már évek óta. Kényelmesen csiszolgatnak. br /br /Kérdés még persze, hogy mire használnánk. Bármennyire eredetien lehet albumok között navigálni, vagy fotózni, ez szerintem kevés. Akkor inkább mobilinternet. Itt van, már nem drága, csak alkalmas készülék, meg optimalizált szolgáltatások kellenek. Nagyon úgy néz ki: lesznek is). Lehet hogy ez dönti el: ha az iphone reális internet platformá válik, akkor beteljesítheti az Apple álmait (a post befejezése után láttam: a href="http://webisztan.blog.hu/2007/07/01/mobilverzio_kontra_iphone_verzio_a_websz"hírbehozó is hasonlókat gondol/aa href="http://webisztan.blog.hu/2007/07/01/mobilverzio_kontra_iphone_verzio_a_websz"./a).pa href="http://infoeco.blog.hu/2007/07/01/iphone_3#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=109550" border="0" //a/p
iPhone

Posted: July 1st, 2007, 6:00pm CEST by gattodire

Tags: iphone

Esküszöm ez a legnagyobb techhisztéria a kőbalta feltalálása óta. Ha nagyapám blogolna, talán még ő is megemlítené (mindenesetre már rákérdezett, hogy ez most mi is pontosan, pedig nem egy technofil alkat). Az ilyen olyan becslésekbe nem kapcsolódnék bele, legalábbis számszerűleg. Tízmillió eladott, több vagy sokkal kevesebb? Fogalmam sincs.

Az biztos hogy a hisztivel, hype-al nem adnak el annyi telefont, addig nem tart ki. Amit viszont keveset láttam pedig fontos lehet az iphone sorsában, az a mobilkonvergencia. A kezdete (vagy a vég kezdete). Mert az jól lekövethető, hogy a mobltelefonok és a PDA-k piaca mostanra összeért, tudásban, featureökben, lehetőségekben alig különböztethető meg egy okostelefon egy jobb PDA-tól. Ebbe a találkozási pontba robbant bele az iphone, és ha valamiért, akkor ezért lehet sikeres.

A PDA gyártók relatív kicsik, és elég sokat szenvedtek az utóbbi időkig. A mobilgyártók meg belefeledkeztek az apró fejlesztések üzletpolitikájába, ahol a megapixeleket variálják mp3 lejátszóval mindenféle színben, szagban, célcsoportban, már évek óta. Kényelmesen csiszolgatnak.

Kérdés még persze, hogy mire használnánk. Bármennyire eredetien lehet albumok között navigálni, vagy fotózni, ez szerintem kevés. Akkor inkább mobilinternet. Itt van, már nem drága, csak alkalmas készülék, meg optimalizált szolgáltatások kellenek. Nagyon úgy néz ki: lesznek is). Lehet hogy ez dönti el: ha az iphone reális internet platformá válik, akkor beteljesítheti az Apple álmait (a post befejezése után láttam: hírbehozó is hasonlókat gondol .).
Origoról röviden

Posted: June 29th, 2007, 7:12pm CEST

A kötegelés kapcsán kérte az egyik kommentelő: ha lehet fejtsem ki, mit is értek kötegelésen az Origóval kapcsolatban. Egymondatban: azt amit írtam: a különböző webes szolgáltatások ( Freemail, IWIW, Videa, hírszolgáltatás) kínálatát. Semmi misztikus, elsőre is nyilvánvaló. Ha az IWIW, Freemail stb usereknek csak töredéke lép be az Origo felületéről, már az is növeli az Origo olvasottságát. br / br / A T-online egyébként (saját meglátásom szerint) a klasszikus Microsoft féle stratégiát követi. Eredeti szolgáltatást nem nagyon fejleszt, általában több éves késéssel lép be egy adott szegmensbe, de akkor biztosra megy: a piacvezetőt vásárolja fel (vagy a meglévő szolgáltatással erősíti az újat: IWIW-Videa).nbsp; Az Indexel ellentétben nem forgácsolja szét magát, alig néhány területre fókuszál. A blogokkal talán éppen ezért nem nagyon tud mit kezdeni, nem illik a stratégiába. br / br / A kötegeléshez még esetleg érdekes hozzátenni: sem az IWIW-en, sem a Videan nem ajánlják vissza a többi szolgáltatást, pedig lenne értelme. Videóhoz kapcsolódó cikk és blogbejegyzés (ahová beillesztették), Video csatorna az IWIW felületén (nyilván forward lehetőséggel, hogy a barátainkat is megörvendeztethessük valamivel). Elméleti közelítéssel, ezzel már a különböző felhasználói hálózatokat is összekapcsolhatnák egymással. Létrejönne az átjárás a szolgáltatások között, egymást erősítve. br / br / Gyanítom a T csoport ezeket akkor lépi meg, amikor már máshol biztosan működik. Nem egy early adopter, ezt tudjuk.pa href="http://infoeco.blog.hu/2007/06/29/origorol_roviden#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=108620" border="0" //a/p
Origoról röviden

Posted: June 29th, 2007, 7:12pm CEST by gattodire

Tags: ktegels

A kötegelés kapcsán kérte az egyik kommentelő: ha lehet fejtsem ki, mit is értek kötegelésen az Origóval kapcsolatban. Egymondatban: azt amit írtam: a különböző webes szolgáltatások ( Freemail, IWIW, Videa, hírszolgáltatás) kínálatát. Semmi misztikus, elsőre is nyilvánvaló. Ha az IWIW, Freemail stb usereknek csak töredéke lép be az Origo felületéről, már az is növeli az Origo olvasottságát.

A T-online egyébként (saját meglátásom szerint) a klasszikus Microsoft féle stratégiát követi. Eredeti szolgáltatást nem nagyon fejleszt, általában több éves késéssel lép be egy adott szegmensbe, de akkor biztosra megy: a piacvezetőt vásárolja fel (vagy a meglévő szolgáltatással erősíti az újat: IWIW-Videa). Az Indexel ellentétben nem forgácsolja szét magát, alig néhány területre fókuszál. A blogokkal talán éppen ezért nem nagyon tud mit kezdeni, nem illik a stratégiába.

A kötegeléshez még esetleg érdekes hozzátenni: sem az IWIW-en, sem a Videan nem ajánlják vissza a többi szolgáltatást, pedig lenne értelme. Videóhoz kapcsolódó cikk és blogbejegyzés (ahová beillesztették), Video csatorna az IWIW felületén (nyilván forward lehetőséggel, hogy a barátainkat is megörvendeztethessük valamivel). Elméleti közelítéssel, ezzel már a különböző felhasználói hálózatokat is összekapcsolhatnák egymással. Létrejönne az átjárás a szolgáltatások között, egymást erősítve.

Gyanítom a T csoport ezeket akkor lépi meg, amikor már máshol biztosan működik. Nem egy early adopter, ezt tudjuk.
Longtail személyesen

Posted: June 25th, 2007, 5:55pm CEST

Ekkora szünet után, nem túl izmos visszatérés ezzel kezdeni, de még éppen aktuális, sajnálnám kihagyni. Pár napja tették ki az Index címlapjára Chris Anderson long tail könyvének sajátos recenzióját egyenest a címlapra, és erről eszembe jutott egy személyes élményem. br / br / Hogy eljussak a személyes élményig, tisztázni kell: a long tail alapötlete, sőt maga a modell sem teljesen Anderson fejében fogant meg (ezt ő sem tagadja egyébként).nbsp; Anderson longtail cikkét kedvenc profom egy tanulmánya alapozta meg, ami még 2003-ban jelent meg a rendkívül csalogató : span style="font-style: italic;"Consumer Surplus in the Digital Economy: Estimating the Value of Increased Product Variety at Online Booksellers/span címmel. Brynjolfsson két másik MIT-s kollegájával (Yu (Jeffrey) Hu, Michael D. Smith), nekiállt az amazon.com értékesítési adatait vizslatni, és igencsak érdekes következtetésere jutottak. Röviden: az internetes boltokban megjelenő, máshol a kapacitások miatt ritkán előforduló, könyvek, zenéknbsp; olyan radikálisan csökkentik a tranzakciós költégeket az ezekre vágyó fogyasztók számára, ami gyakorlatilag a long tail (ezt ők nem mondták ki) jelentőségét növeli meg elképesztő mértékben.br / br / A tanulmány utolsó mondata.br / br / span style="font-style: italic;"quot;The results of this paper suggest that ultimately the most important benefits of Internet retailing are not fully reflected in lower prices, but rather/spanbr style="font-style: italic;" / span style="font-style: italic;"are due to the new goods and services made readily available to consumers.quot;br / br / /spanHogy a személyes élményig jussak: 2003-ban én éppen Brynnjolfsson proffal leveleztem (azóta is hálás vagyok, hogy szóba állt egy pofátlan egyetemistával, a világ másik feléről), kötegelésről és más hasonlókról faggattam. Egyik válaszlevelében, felhívta a figyelmemet egy rendkívül érdekes vállalati tanulmányra, amit pár nappal előtte publikáltak. Gyorsan le is töltöttem, de nem izgatott különösebben a lehetőség, hogy céges elemzésen molyoljak, amikor épp a kötegelésben rejlő gyönyörű logikát boncolgattam. A tanulmányt félretettem, aztán elfelejtettem.br / br /Költői kérdés: Mi volt a tanulmány címe?pa href="http://infoeco.blog.hu/2007/06/25/longtail_szemelyesen#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=105651" border="0" //a/p
Longtail személyesen

Posted: June 25th, 2007, 5:55pm CEST by gattodire

Tags: longtail

Ekkora szünet után, nem túl izmos visszatérés ezzel kezdeni, de még éppen aktuális, sajnálnám kihagyni. Pár napja tették ki az Index címlapjára Chris Anderson long tail könyvének sajátos recenzióját egyenest a címlapra, és erről eszembe jutott egy személyes élményem.

Hogy eljussak a személyes élményig, tisztázni kell: a long tail alapötlete, sőt maga a modell sem teljesen Anderson fejében fogant meg (ezt ő sem tagadja egyébként). Anderson longtail cikkét kedvenc profom egy tanulmánya alapozta meg, ami még 2003-ban jelent meg a rendkívül csalogató : Consumer Surplus in the Digital Economy: Estimating the Value of Increased Product Variety at Online Booksellers címmel. Brynjolfsson két másik MIT-s kollegájával (Yu (Jeffrey) Hu, Michael D. Smith), nekiállt az amazon.com értékesítési adatait vizslatni, és igencsak érdekes következtetésere jutottak. Röviden: az internetes boltokban megjelenő, máshol a kapacitások miatt ritkán előforduló, könyvek, zenék olyan radikálisan csökkentik a tranzakciós költégeket az ezekre vágyó fogyasztók számára, ami gyakorlatilag a long tail (ezt ők nem mondták ki) jelentőségét növeli meg elképesztő mértékben.

A tanulmány utolsó mondata.

"The results of this paper suggest that ultimately the most important benefits of Internet retailing are not fully reflected in lower prices, but rather
are due to the new goods and services made readily available to consumers."

Hogy a személyes élményig jussak: 2003-ban én éppen Brynnjolfsson proffal leveleztem (azóta is hálás vagyok, hogy szóba állt egy pofátlan egyetemistával, a világ másik feléről), kötegelésről és más hasonlókról faggattam. Egyik válaszlevelében, felhívta a figyelmemet egy rendkívül érdekes vállalati tanulmányra, amit pár nappal előtte publikáltak. Gyorsan le is töltöttem, de nem izgatott különösebben a lehetőség, hogy céges elemzésen molyoljak, amikor épp a kötegelésben rejlő gyönyörű logikát boncolgattam. A tanulmányt félretettem, aztán elfelejtettem.

Költői kérdés: Mi volt a tanulmány címe?
Kötegelés 2

Posted: May 29th, 2007, 3:02pm CEST

Eljött az ideje az ígéretek teljesítésének. Kezdésnek jöjjön a kötegelés kifejtése kicsit bővebben, így visszanézve elég régen került szóba. Elöljáróban annyit, a tematika lényegi tanulmányai kb 8 évesek, és kedvenc profom Brynjolfsson tekinthető egyik fő szülőatyjának (személyes blogja alant), aki jóegynehány tanulmányon keresztül faggatta a dolgot.br /br /Tudjuk, hogy a két fő hatás; a digitalizáció és a hálózatok ( Internet ), az információs javak határköltségét gyakorlatilag a nulla közelébe tolták le. Ez pedig, számtalan új lehetőséget jelent az értékesítés területén. Az információs javak kötegelése (bundling) új értelmet nyert, alkalmazása egyre szélesebb körű lett. Brynnjolfsson és Bakos kategorizálása szerint az információs javak bdquo;aggregálásardquo; lehetséges különböző információs javak között , különböző felhasználók között (pl: Microsoft Campus egyezmény) és időbeli aggregálás (pl: újság előfizetés) A szakirodalom megmutatta, hogy a heterogén fogyasztói igények és értékelések meghatározásának egyik leghatékonyabb és legegyszerűbb módja a kötegelés, amely ráadásul tovább csökkenti a tranzakciós és disztribúciós költségeket is.br /br /Csakhogy! Az információs javak, termékek aggregálásának trendjével szemben és azzal párhuzamosan, a digitális internetes technológiák lehetővé teszik az egyes fogyasztók igényeinek minden eddiginél pontosabb kielégítését a maximális áron (árdiszkrimináció). A technológiának köszönhetően gyorsan kialakult hatalmas, akár többszáz millió ember adatait tartalmazó adatbázisokra és aukciós technikákra építve, - kis túlzással- lehetségessé vált egy terméket mindenkinek annyiért eladni amennyit éppen hajlandó fizetni érte.br /br /Az összevonni vagy szétbontani dilemmája viszont nem jelent ellentmondást. Ugyanazon információs termék értékesítésekor használhatjuk az aggregálás és az egyedi értékesítés technikáit (esetleg keverve a kettőt ndash; mixed bundling), a döntést fogyasztóra bízva.br /br /A kötegelés, ez a modellekből és a tapasztalatokból is egyértelműen látszik,nbsp; jó hatással van a piaci részesedésre, és a profitra minden piaci helyzetben. Legyen az verseny vagy monopol jellegű. A kötegelt javak értékesítési ára ugyan általában csökken, de a piaci részesedés növekedése ezt ellensúlyozva, mégis a profit növekedéséhez vezet.br /br /Néhány példa kötegelésre kishazánkbólbr /br /Telefon+internet kettő az egyben csomagok:nbsp; az alternatív telefon és internet szolgáltatók gyilkosa (a kötegelés nem a piaci verseny legjobb barátja).br /Tartalom előfizetés SMS-ben (időbeli aggregálás). És persze a Campus egyezmény, ami quot;magyarosanquot; igazolta hogy az állami ostobaság quot;kötegelvequot; még előnyösebb.br /Minden portál: Ha már, akkor Origo. Freemail, IWIW, Videa, hírszolgáltatás, és a többi br /( Szerintem az egyetlen dolog, amit az Origo jól csinál, az a kötegelés).pa href="http://infoeco.blog.hu/2007/05/29/kotegeles_2#comments"img class="item_ctp" src="http://blog.hu/goldmine/rssimg.php?id=88829" border="0" //a/p
Kötegelés 2

Posted: May 29th, 2007, 3:02pm CEST by gattodire

Tags: ktegels

Eljött az ideje az ígéretek teljesítésének. Kezdésnek jöjjön a kötegelés kifejtése kicsit bővebben, így visszanézve elég régen került szóba. Elöljáróban annyit, a tematika lényegi tanulmányai kb 8 évesek, és kedvenc profom Brynjolfsson tekinthető egyik fő szülőatyjának (személyes blogja alant), aki jóegynehány tanulmányon keresztül faggatta a dolgot.

Tudjuk, hogy a két fő hatás; a digitalizáció és a hálózatok ( Internet ), az információs javak határköltségét gyakorlatilag a nulla közelébe tolták le. Ez pedig, számtalan új lehetőséget jelent az értékesítés területén. Az információs javak kötegelése (bundling) új értelmet nyert, alkalmazása egyre szélesebb körű lett. Brynnjolfsson és Bakos kategorizálása szerint az információs javak „aggregálása” lehetséges különböző információs javak között , különböző felhasználók között (pl: Microsoft Campus egyezmény) és időbeli aggregálás (pl: újság előfizetés) A szakirodalom megmutatta, hogy a heterogén fogyasztói igények és értékelések meghatározásának egyik leghatékonyabb és legegyszerűbb módja a kötegelés, amely ráadásul tovább csökkenti a tranzakciós és disztribúciós költségeket is.

Csakhogy! Az információs javak, termékek aggregálásának trendjével szemben és azzal párhuzamosan, a digitális internetes technológiák lehetővé teszik az egyes fogyasztók igényeinek minden eddiginél pontosabb kielégítését a maximális áron (árdiszkrimináció). A technológiának köszönhetően gyorsan kialakult hatalmas, akár többszáz millió ember adatait tartalmazó adatbázisokra és aukciós technikákra építve, - kis túlzással- lehetségessé vált egy terméket mindenkinek annyiért eladni amennyit éppen hajlandó fizetni érte.

Az összevonni vagy szétbontani dilemmája viszont nem jelent ellentmondást. Ugyanazon információs termék értékesítésekor használhatjuk az aggregálás és az egyedi értékesítés technikáit (esetleg keverve a kettőt – mixed bundling), a döntést fogyasztóra bízva.

A kötegelés, ez a modellekből és a tapasztalatokból is egyértelműen látszik, jó hatással van a piaci részesedésre, és a profitra minden piaci helyzetben. Legyen az verseny vagy monopol jellegű. A kötegelt javak értékesítési ára ugyan általában csökken, de a piaci részesedés növekedése ezt ellensúlyozva, mégis a profit növekedéséhez vezet.

Néhány példa kötegelésre kishazánkból

Telefon+internet kettő az egyben csomagok: az alternatív telefon és internet szolgáltatók gyilkosa (a kötegelés nem a piaci verseny legjobb barátja).
Tartalom előfizetés SMS-ben (időbeli aggregálás). És persze a Campus egyezmény, ami "magyarosan" igazolta hogy az állami ostobaság "kötegelve" még előnyösebb.
Minden portál: Ha már, akkor Origo. Freemail, IWIW, Videa, hírszolgáltatás, és a többi
( Szerintem az egyetlen dolog, amit az Origo jól csinál, az a kötegelés).