-
Posted: August 6th, 2008, 9:07pm CEST by toxin
nincs vége csak nyári szünet, szeptemberben folytatom
-
Posted: June 8th, 2008, 12:27pm CEST by toxin
Előző bejegyzésben középre igazított elemeken, ebben a bejegyzésben megpróbálunk horizontálisan eltolást kieszközölni. Amennyiben szemrevételezzük ie6-7 e bejegyzésben szereplő mintákról készült, IE NetRenderel által megjelenített, renderelését láthatjuk, hogy közelebbi barátságba, nem pozicionált őshöz való igazítás esetén: széthúzott statikus blokkal, míg pozicionált ős esetén a Pozicionálások a gyarkorlatban IV. : Statikus tábla elemek igazítása és eltolásasa mintában szereplő tábla elemmel (<table><tr><td> TARTALOM </td></tr></table>) érdemes kerülni, a többi minta ezeken a böngészőkön nem, csak majd ie8 alatt lesz támogatott.
Következzenek akkor az eltolást létrehozó általános minták:
Középről eltolt inline elem
INLINE-SZELEKTOR { margin-left:±VALUE; }
BLOKK-SZELEKTOR { text-align:center; }
Középről eltolt széthúzott statikus blokk elem
BLOKK-SZELEKTOR{ position:static; text-align:center;
width:auto; margin-left:±ÉRTÉK ;
margin-right:±ÉRTÉK ; }
Középről eltolt méretezett abszolút elem
SZELEKTOR{ position:absolute; text-align:center;
width:+±ÉRTÉK ; left:±ÉRTÉK ; margin-left:auto;
right:0; margin-right:auto; }
Középről eltolt széthúzott abszolút elem
SZELEKTOR{ position:absolute; text-align:center;
width:auto; left:0; margin-left:±VALUE;
right:0; margin-right:±ÉRTÉK }
Utoljára, bónuszként, a lassan az igazítás/eltolás témában svájci bicska szerepét betöltő tábla elem, amennyiben tartalom széles elem, középre igazítás utáni eltolására van szükségünk (böngésző függetlenül)
Tartalom széles középről eltolt abszolút pozicionált táblaelem
HTML minta:
<table><tr><td> TARTALOM </td></tr></table>
CSS minta:
TÁBLA SZELEKTOR{ margin-left:±VALUE; margin-right: auto;
position: absolute; right: 0;
text-align: center; width: auto;}
A minták nagyrészt megegyeznek az előző bejegyzésben szerepelttel, kivéve persze, hogy megjelennek benne az eltolást létehozó CSS tulajdonság-érték párok:
- inline elem esetén, margin-left-nek adhatunk egy pozitív ill. negatív értéket, ezek sorban balra ill. jobbra fogják az adott inline elemet eltolni
- középen eltolt méretezett abszolút elem esetén, a left CSS tulajdonságnak adhatunk pozitív/negatív értéket előbbivel balra, utóbbival jobbra tolhatjuk az adott elemet
- középen eltolt széthúzott abszolút elem esetén, elsőnek állítsuk a bal/jobb margókat egyforma értékre – pozitív érték összenyomja, negatív érték széthúzza az elemet – majd balra tolás létrehozása érdekében, növeljük a bal margót és ugyanennyivel csökkentsük a jobbat, jobbra tolás esetén vice versa.
Táblázat felhasználása esetén a margin-left-nek adott pozitív-negatív értékek hozzák létre a balra-jobbra eltolást.
Ahogy már láthattuk abszolút elemet ie8-ig nem használhatunk középre igazításhoz, csak a statikus széthúzott és a tábla minta működőképes. Linkre kattintva a szokásos példafájl magyar, táblázattal felturbózott kiadása is megtekinthető
.
Következő részben a nem kevésbé izgalmas, nem ill. pozicionált ős tetejéhez történő igazításról és igazítás utáni eltolásáról lesz szó.
Hajrá CSS, mindenKi a szabadba
-
Posted: June 8th, 2008, 12:27pm CEST by toxin
Előző bejegyzésben középre igazított elemeken, ebben a bejegyzésben megpróbálunk horizontálisan eltolást kieszközölni.
-
Posted: June 7th, 2008, 10:59am CEST by toxin
Balra igazítás és tolás után, – a várható téma- előbbiek fordítottjai a jobbra igazítás és tolás következne, de ehelyett a középre igazításról fogunk ‘beszélni’, lévén előbbiek a balra tolás/igazításnak a megfordítottjai, csak a margin-left/right ill. left/right tulajdonságok értékeinek fel/megcseréléseiben különböznek tőlük(ilyenre szokták volt írni, hogy : házifeladatnak) .
Ebben a bejegyzésben szereplő minták felhasználásával, egy elemet ill. annak tartalmát szülőeleméhez ill. legközelebbi pozicionált őséhez képest tudjuk majd középre igazítani.
Ha az IE Netrenderel-el – firefox extension is van már hozzá – megnézzük a példafájlról ill. a lehetséges, és a majd ie8 alatt mind jól megjelenített , mintákról készült, ie6 által lerenderelt lapot , láthatjuk, hogy lehetőségeink jelen pillanatban eléggé behatároltak, mindenesetre lássuk őket:
Középre igazított méretezett statikus blokk elem
BLOKK-SZELEKTOR { position:static; text-align:center;
width:+ÉRTÉK; margin-left:auto;
margin-right:auto; }
Közpre igazított tartalmazó elem széles statikus blokk elem
BLOKK-SZELEKTOR { position:static; text-align:center;
width:auto; margin-left:+ÉRTÉK;
margin-right:+ÉRTÉK; }
Középre igazított méretezett elem
SZELEKTOR { position:absolute; text-align:center;
width:+ÉRTÉK; left:0; margin-left:auto;
right:0; margin-right:auto; }
Középre igazított tartalmazó széles elem
SZELEKTOR { position:absolute; text-align:center;
width:auto; left:0; margin-left:+ÉRTÉK;
right:0; margin-right:+ÉRTÉK; }
A könyvben: “An element can’t be shrinkwrapped if it is centered” szerepel, ezért, a Pozicionálások a gyarkorlatban IV. : Statikus tábla elemek igazítása és eltolása idevonatkozó mintáját beszúrom ide:
Középre igazított tartalom széles tábla elem
HTML minta
<table><tr><td>TARTALOM</td></tr></table>
CSS minta
SZELEKTOR { position:static;
width:auto; margin-left:auto; margin-right:auto; }
a fenti mintákat egy kicsit elemezve: tartalmat text-align:center CSS tulajdonság-érték pár megadásával tudunk beállítani, statikus elem középreigazításakor használhatunk fix, vagy dinamikusan változó szélességet, előbbi esetén a jobb-bal margókat:auto-ra utóbbi esetben egy fix értékre kell beállítani, zérus értékre állítás esetén lesz az elem tartalmazóelem széles. Abszolút pozicionált elemet használva, ekkor az elemet legközelebbi pozicionált őséhez képest igazíthatjuk középre, előbbi értékekhez még egy left,right:0 CSS tulajdonság-érték párt is hozzá kell adnunk.
Horizontálisan tartalom szélesre egy elemet, ezek szerint, csak táblázat felhasználásával tudunk beállítani(lásd utolsó minta). ie6 képtelen abszolút elemeket középre igazítani , ie7 már elboldogul az abszolút széthúzott elemmel középre igazított méretezettel továbbra sem, ie8b1: már helyesen jeleníti meg őket, Firefox2-3rc2,Opera-Safari (utolsó elérhető verziók, win) szintén.
A példafájlon látható hogy méretezett statikus elem esetén a margók mérete, míg fix margóbeállítás esetén az elem szélessége fog dinamikusan változni. Amennyiben százalékot állítunk elem, vagy margószélességnek, ezek a befoglaló elem szélességének megadott százalékos arányában, dinamikusan fognak átméreteződni.
Következő bejegyzésben a már középre igazított elemen fogunk eltolást kieszközölni :
Hajrá CSS
-
Posted: June 7th, 2008, 10:59am CEST by toxin
Ebben a bejegyzésben szereplő minták felhasználásával, egy elemet ill. annak tartalmát szülőeleméhez ill. legközelebbi pozicionált őséhez képest tudjuk majd középre igazítani.
-
Posted: June 7th, 2008, 10:59am CEST by toxin
Ebben a bejegyzésben szereplő minták felhasználásával, egy elemet ill. annak tartalmát szülőeleméhez ill. legközelebbi pozicionált őséhez képest tudjuk majd középre igazítani.
-
Posted: June 7th, 2008, 10:59am CEST by toxin
Ebben a bejegyzésben szereplő minták felhasználásával, egy elemet ill. annak tartalmát szülőeleméhez ill. legközelebbi pozicionált őséhez képest tudjuk majd középre igazítani.
-
Posted: May 31st, 2008, 8:09am CEST by toxin
Ezt megelőző mintát kiterjesztve, a balra igazított elemen lehetséges eltolást is eszközölni, ekkor a margin-left CSS tulajdonságot, nem, ahogy az előző mintában, zéró értékre, hanem valamilyen ettől különböző negatív vagy pozitív értékre állítjuk be. Pozitív értékre állítás esetén az adott elem a jobbra/befelé fog elmozdulni, negatív érték beállítása esetén ellenkező irányba: balra/kifelé.
-
Posted: May 25th, 2008, 3:00pm CEST by toxin
Némi kihagyás után (költözés) akkor jegyzetgyártás, folyt. köv.: A mostani és az elkövetkező tizenegy bejegyzésben, különféle CSS tulajdonság kombinációk, és pozicionálási modellek felhasználásával - az eddigi minták kombinálásával: haladó - , az elemeket: balra, jobbra, középre, fel, le igazítjuk - legközelebbi vagy pozicionált ősükhöz, méretezve vagy tartalom/tartalmazó elem szélesen - ill. rajtuk igazítás után eltolást eszközölünk.
E bejegyzésben szereplő minta segítségével, egy elemet és annak tartalmát szülőeleme, vagy legközelebbi pozicionált ős eleme bal oldalához fogjuk igazítjuk. - A színpad az enyém :) -
-
Posted: May 4th, 2008, 7:33am CEST by toxin
Alábbi minta ie7 vagy az alatti verziószámú ie böngészők alatt nem működőképes, lévén ezek nem támogatják egy elem egyidőben történő jobbra-balra, fel-le igazítását.
Az ezt megelőző bejegyzés kiegészítéseként vagy kiterjesztéseként lehetséges egy abszolút pozicionált elemet tartalmazóeleme közepére igazítani a következő minta használatával:
Vertikálisan középre igazított abszolút elem
SELECTOR { position:absolute; left:0; right:0;
margin-left:auto; margin-right:auto; }
Horizontálisan középre igazított abszolút elem
SELECTOR [...]
-
Posted: May 3rd, 2008, 12:43pm CEST by toxin
A Pozicionálás margókkal V. : Abszolút és rögzített pozíciójú elemek eltolása margók segítségével címmel megkezdett bejegyzés kvázi folytatásaképpen, ebben a bejegyzésben többek között a left,right,top,bottom CSS tulajdonságokat - emlékeztetőül a fenti bejegyzésben ezeket alapértelmezetten: auto-n hagytuk - fogjuk állítgatni acélból, hogy egy adott abszolút elemet tartalmazóeleme belsejének: tetejéhez, jobb-bal oldalához vagy aljához igazítsuk.
Lényegében [...]
-
Posted: May 2nd, 2008, 10:59am CEST by toxin
Témához kapcsolódó előző bejegyzésben szerepelő statikus blokk elemeknek egyik hátrányos tulajdonsága volt, hogy tartalomszélesre nem lehetett őket méretezni, emlékezzünk tartalmazóelem szélesek(width:auto) vagy fix szélességűek(width:+ÉRTÉK) voltak. Hasonló problémák merülnek fel az inline elemekkel kapcsolatban is, méretezni a normál szövegfolyamban ezeket nem lehet, csak ha pozicionáljuk vagy úsztatjuk őket. Előbbi szempontból vizsgálva, az e bejegyzés témáját [...]
-
Posted: May 1st, 2008, 11:48am CEST by toxin
Mindenképp figyelmet érdemlő, a weblabor blogmarkjában tegnap talált alkalmazás, ami a különböző ie verziók által lerenderelt weblapot képes egy ablakon belül megjeleníteni. pl. az előző bejegyzés példafájlja ie6,7,b1 alatt a következőképp fest , elérhető: IETester
-
Posted: May 1st, 2008, 11:29am CEST by toxin
A Pozicionálás margókkal I bejegyzésben már vizsgálódtunk a statikus blokk elemek pozicionálásának témakörében, akkor az elemek szélességét auto-n, alapértelmezésen hagytuk ezzel lehetőségünk nyílt jobb-bal margójuk egymástól független állítására : behúzására vagy kitolására. Ebben a bejegyzésben szereplő mintában, a statikus blokk elemek konkrét szélességet kapnak, ezáltal, és megfelelő margóbeállításokkal, tartalmazóelemük jobb-bal oldalához igazíthatjuk őket ill. [...]
-
Posted: April 28th, 2008, 8:34am CEST by toxin
Az előző bejegyzésben megkezdett témát befejezendő, folytassuk is. Két lehetőségről nem esett még szó:
* egy sornál nem hosszabb szöveget vertikálisan középre tudunk igazítani ill. a böngésző megteszi ezt helyettünk, abban az esetben ha a szöveg magasságánál nagyobb line-height-et adunk meg
* vertical-align:±ÉRTÉK , segítségével is lehetőségünk van vertikális eltolás beállítására
-
Posted: April 20th, 2008, 3:34pm CEST by toxin
A bejegyzésben elsőnek a horizontális igazítást nézzük át, majd a sokkal izgalmasabb vertikális igazítással -és az inline formázási kontextussal (inline formatting context) - fogunk foglalkozni.
-
Posted: April 13th, 2008, 6:46pm CEST by toxin
Előző bejegyzés hatására fejbekólintott a megvilágosodás, ezért a Elemi csoportok (atomic groups) bejegyzés tartalmát módosítottam (bevezető, kép alatt), uff
-
Posted: April 13th, 2008, 11:48am CEST by toxin
A margók általi pozicionálási lehetőségeket kimerítettük, új sorozatot kezdünk, megvizsgáljuk milyen további eszközök állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy megváltoztassuk egy elem megjelenítési pozícióját.
-
Posted: April 12th, 2008, 12:31pm CEST by toxin
E bejegyzésben szereplő minta segítségével blokk elemmé varázsolhatunk egy tetszőleges elemet, aminek kedvünk szerint állíthatjuk horizontális és vertikális dimenzióit - ráadásul egymástól függetlenül - illetve azok típusát is megváltoztathatjuk, tartalom szélessé tehetjük az egyiket és méretezhetjük a másikat, ki-ne vágyott volna ilyenre titokban. Nyissuk is ki Rodolfó bűvészdobozunkat, mert ez egy olyan trükk amivel sokakat elkápráztathatunk...
-
Posted: April 9th, 2008, 7:49am CEST by toxin
Törekedjünk a szemantikailag helyes, struktúrált weboldal kialakításra. A vizuális megjelenés feladata a weboldal funkcionalitásának támogatása, nem pedig helyettesítése
-
Posted: April 9th, 2008, 7:43am CEST by toxin
Az úsztatott elemeken alkalmazott különböző margóbeállítások, a statikus inline és blokk elemekhez hasonló hatást fognak elérni, pozitív margóbeállítások eltávolítják az elemeket egymástól, negatív margóbeállítások épp ellenkezőleg, közelítik azokat.
-
Posted: April 6th, 2008, 9:13am CEST by toxin
Ebben a bejegyzésben közölt minta segítségével, a normál szövegfolyamban elhelyezkedő, tartalomszéles ill. méretezett táblázatoknak tudunk eltolást ill. behúzást beállítani.
-
Posted: April 5th, 2008, 2:55pm CEST by toxin
Jelen bejegyzésben tárgyalt minta segítségével, a normál szövegfolyamban (normal flow-ban) elhelyezkedő statikus elemeket tudjuk egymáshoz/egymástól közelíteni-távolítani.
-
Posted: April 2nd, 2008, 8:11am CEST by toxin
Remélhetőleg mindenki sikerrel átvészelte Április elsejét :) , a lap meg a WordPress motor frissítését...
A pozicionálási modellek elméleti szakaszának lezárásával, gyakorlati problémák illetve azok megoldásai következnek (sőt általánosságban is lezártuk az elméleti részt, mostantól gyakorlatban azonnal kamatoztatható megoldásokról-módszerekről szóló bejegyzések fognak következni, ill. esetleg a szelektorokról,doctype-okról,CSS mértékegységekről, hasLayout-ról lehet-lesz még bejegyzés valamikor). Ezen bejegyzésben arról a mintáról lesz szó aminek segítségével statikus elemek jobb-bal margóit ill. széthúzott abszolút (stretched absolute) elemek margóit -kivéve ie6- egymástól függetlenül tudjuk kitolni-behúzni, az elem pozíciójának megváltoztatása (offset) nélkül.
-
Posted: March 29th, 2008, 11:07am CET by toxin
A pozicionálási modellek utolsó áttekintő jegyzetében: az úsztatott(float-olt) modell és a relatív modell összekapcsolásáról lesz szó Ebben a modellben lehetséges válik az úsztatott elem pozíciójának megváltoztatása anélkül, hogy ez bárminemű befolyást gyakorolna a többi elemre (beleértve az inline ill. az úsztatott elemeket), továbbá lehetségessé válik az úsztatott elemet egy saját rétegzési kontextusba helyezni, ezáltal meghatározni az elhelyezkedését a z-tengely mentén.
-
Posted: March 24th, 2008, 12:58pm CET by toxin
Mielőtt elmerülnénk az úsztatott pozicionálási modell részleteiben, nézzük pár szóban mi történik ilyenkor, az-az ha egy elemen a következő általános mintát alkalmazzuk...
-
Posted: March 23rd, 2008, 2:59pm CET by toxin
Saját rétegezési kontextusba akarsz helyezni egy float-olt vagy normális szövegfolyambeli elemet, vagy lehetséges legközelebbi pozicionált őssé akarod tenni, esetleg megakarod változtatni a pozícióját anélkül, hogy eltávolítanád a szövegfolyamból(ezzel megváltoztatva eredeti megjelenítését,formáját). Igen, akkor a te választásos a relatív pozicionálási modell lesz.
-
Posted: March 22nd, 2008, 4:11pm CET by toxin
Kezdjük is egyből a példafájl-on való kattintással, és egy kis lapgörgetéssel, láthatjuk, hogy a fix pozicionálású modellt használó elemek külön rétegbe kerültek és pozíciójuk a látótérhez képest rögzült (kivéve ie6 alatt ahol ez a modell nem elérhető, csak hatása reprodukálható egy kis nagy trüközéssel). Lássuk akkor ezen modell további tulajdonságait:
-
Posted: March 15th, 2008, 3:12pm CET by toxin
Az előző két bejegyzésben a rétegezési modell(static-context) és az elemi csoportok(atomic groups) fogalmának megismerésével megalapoztuk a pozicionált elemek konkrétabban az abszolút, relatív és a fix a pozicionálási modellek használatát. Ez a bejegyzés, ezek közül az elsővel: az abszolút pozicionálási modellel foglalkozik.
-
Posted: March 10th, 2008, 10:40pm CET by toxin
végre sikerült egy pofásat kibányászni, nem 10perc volt , dolgozom a bekonfigurálásán … , riszpekt mindenkinek aki sajátot használ
-
Posted: March 9th, 2008, 12:14pm CET by toxin
Előző bejegyzésben a rétegezési kontextus egyik tulajdonsága a következő volt : "mindegyik kontextus kívülről zárt, atomi: a kontextusban lévő lévő elemek(statikus, pozicionált, float-olt) közé, z-tengelyről beszélünk, külső (ős, szomszédos) pozicionált elem rétegzési kontextusa nem rétegződhet be." . Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, milyen problémákat lehet vele orvosolni, erről lesz szó ebben a bejegyzésben.
-
Posted: March 8th, 2008, 12:22pm CET by toxin
Avagy ki-hogy ismeri : rétegezési sorrend(stacking order), rétegezési szint (stacking level), z-index, rétegezés(layering), kirajzolási sorrend (painting order). HTML dokumentumok minden egyes eleméhez tartozik egy z-index, amely a dokumentumra merőleges z-tengelyen határozza meg egy adott elem pozícióját
-
Posted: March 2nd, 2008, 11:02am CET by toxin
A statikus pozicionálási modell beállítása esetén az egyes elemek a normális szövegfolyamban (normal-flow) helyezkednek el, beállítani az position:static CSS tulajdonság megadásával tudjuk, általános minta:
-
Posted: March 1st, 2008, 6:37pm CET by toxin
A CSS hat különböző pozicionálási modellt tartalmaz, használatukkal lehetséges: áthelyezni egy elemet minden tartalmazott elemével együtt, megváltoztatni egy elem pozícióját az őt tartalmazó elemhez, látótérhez(viewport) képest, lehetséges visszatenni egy elemet a saját rétegébe, illetve eltávolítani a szövegfolyamból (flow), vagy megváltoztatni a pozícióját a z-tengely mentén. Az előbbi kettőről lesz szó ebben a bejegyzésben, az utóbbiakat [...]
-
Posted: March 1st, 2008, 12:33pm CET by toxin
Offolások elkerülése végett, felapplikálódott egy bbPress fórum, utolsó hozzászólások láthatóak az oldalsáv tetején, használja mindenki egészséggel, cikkel, lappal, css-el kapcsolatban (minden más téma, a kedvemtől függően törlésre kerülhet), közben már készül a következő cikk : Boxmodellek vs Pozicionálási modellek címmel, természetesen .
http://boxmodels.toxin.hu/forum/register.php , ha nem lenne meg
-
Overflow CSS tulajdonság határozza meg megjelenítését annak az állapotnak, amikor a tartalom nagyobb az őt tartalmazó doboznál, alapértelmezetten visible, lehet még hidden, scroll, és auto, elég egyértelmű szóval : w3c - megfelelő oldala :) . Amit viszont érdemes tudni róla, ill. össze tudtam szedni :
-
A tökéletes blog-ot elolvasva, érdeklődnék az itteni viszonyok tekintetében, van üröm-e az örömben, értsd szükséges-e bárminemű módosítás eszközölnöm a blogon, vagy minden rendben csak így tovább . A bejegyzések írása is kezd stabilan a heti programon részévé válni, az-az kijelenthetem, hogy aki velem tart a továbbiakban, az heti 3 frissítésre számíthat ill. mivel a [...]
-
Mivel nem kapcsolódik a dobozmodellekhez, és a -position-on kívül, bonyolultság sincs benne, két linket és egy rövid összefoglalást szúrok csak be ide, első link a w3c megfelelő oldalára mutat, második link pedig a sitepoint idevágó oldalára ami alatt a background egyetlen problematikus aspektusát fejtik ki a background pozicionálását.
-
Margin, padding, border habár három különböző tulajdonságát határozza meg a box modelleknek, hatásuk eléggé hasonlít. Ezért célszerűbbnek - és egyszerűbbnek - láttam együtt vizsgálni őket ( ill. részletesebben a margin-t), és inkább hatásuk különbségével foglalkozni. Összefoglalva tehát ezen bejegyzésben megvizsgáljuk: margin, border, padding, hatását egy adott box modellű elemre, szülőelemére, valamint a körülötte lévő egyéb elemekre.
-
CSS alatt a height tulajdonság határozza meg az egyes (box) elemek magasságát, azok így lehetnek: tartalom, tartalmazóelem és általunk beállított magasságúak. A height tulajdonsággal alkalmas az összes box modell magasságának meghatározására, kivétel az inline elemekét, ezek magasságát a font ill. a font-size határozza meg. Lássuk hogyan ...
-
CSS alatt a width tulajdonság áll rendelkezésünkre, ahhoz hogy meghatározzuk az egyes (box) elemek szélességét, amik így lehetnek: tartalom, tartalmazóelem és általunk beállított szélességűek. Ebben a jegyzetben ezt foglaljuk össze, a későbbi könnyű összehasonlítás céljából.
-
CSS alatt a width tulajdonság áll rendelkezésünkre, ahhoz hogy meghatározzuk az egyes (box) elemek szélességét, amik így lehetnek: tartalom, tartalmazóelem és általunk beállított szélességűek. Ebben a jegyzetben ezt foglaljuk össze, a későbbi könnyű összehasonlítás céljából.
-
Kapirgáljuk meg a felszínét annak, hogy display, width, height, padding, margin, background, overflow és visibility - és az adott dobozmodellre jellemző specifikus CSS tulajdonságok - hogyan érvényesülnek, amennyiben table, absolute, vagy floated box modell-re alkalmazzuk őket. Csapjunk is bele a lecsóba
-
CSS-ben a doboz modell határozza meg a kapcsolatot a következő tulajdonságok között: display, width, height, padding, margin, background, overflow és visibility. Hat box modellel találkozhatunk CSS- alatt: inline, inline-block, block, table, floated, absolute. Azért hogy az életünket megkönnyítsék ezen modellek a fenti tulajdonságokra eltérően reagálnak és emiatt eltérő megjelenítésbeli változást is érhetünk el velük, nembeszélve a böngészők közötti megjelenítésbeli különbségről. Eddig csak a felszínét kapirgáltam meg a témának, de a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődi :)
-
CSS-ben a doboz modell határozza meg a kapcsolatot a következő tulajdonságok között: display, width, height, padding, margin, background, overflow és visibility. Hat box modellel találkozhatunk CSS- alatt: inline, inline-block, block, table, floated, absolute. Azért hogy az életünket megkönnyítsék ezen modellek a fenti tulajdonságokra eltérően reagálnak és emiatt eltérő megjelenítésbeli változást is érhetünk el velük, nembeszélve a böngészők közötti megjelenítésbeli különbségről. Eddig csak a felszínét kapirgáltam meg a témának, de a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődi :)
-
Oké, tudjuk hogy négy típusuk van : space, tabulátor (tab), tabulátor(tab) újsor(newline), és a kocsivissza(return) , tudjuk hogy balra egybegyűjtik őket a böngészők, de mire megyünk még velük...
-
Volt néminemű kétségem, ugyan hogy érdemes-e róluk egy külön bejegyzésben megemlékezni, az ok amiért mégis ezt teszem a következő: ezen elemek áttekintése alkalmas arra, hogy majd megértsük az elkövetkező webes szabványok XHTML 2.0 valamint az X/HTML 5 -ben lefektett elképzelések, törekvések hátterét, a kiindulási állapotot amivel most kell boldogulnunk. Tovább...
-
A blokk elemeket kitárgyaló sorozatunk utoljára tervezett részében, amit lehet követni fog egy extra bejegyzés az inline elemekről, az általános célú blokk elemekről olvasható egy röpke szösszenet. Miért is van rájuk szükség, mi a szerepük, milyen elemek tartoznak közéjük?